Magyar Ügyvéd Blog

Megint annyi pártlista lehet, mint égen a csillag

2018. március 02. - Magyar Ügyvéd

va_laszta_slogo.jpgAz egyelőre nem végleges statisztika szerint – ha csak a választási bizottságok nem tagadják meg tömegesen a jelöltek nyilvántartásba vételét –12 pártnak máris lehet esélye arra, hogy az április 8-i parlamenti választásra országos listát állítson. Van még néhány, amelynek csak pár körzetben kell jelöltet állítania ahhoz, hogy teljesítse az ehhez szükséges feltételt. A jövő héten kiderül, lesz-e olyan hosszú a listás szavazólap, mint 2014-ben.

Az április 8-i parlamenti választáson megint igen bőséges lesz a kínálat: a 106 egyéni képviselői mandátumért a jelenlegi állás szerint máris több mint ezren versengenek majd – köztük mindegy kéttucatnyian független indulóként –, s akár 15-16 pártlistára is lehet majd voksolni. Ez azonban még nem a jogerős végeredmény, mert a jelöltek többségét hivatalosan még nem vették nyilvántartásba. Az összehasonlítás kedvéért: 2014-ben az egyéni jelöltek száma nagyjából 1500 volt – köztük nem egészen negyven független –, s összesen 18 párt tudott országos listát állítani.

Az idén is nagyjából hasonló lehet a helyzet, hiszen az egyéni jelöltek bejelentésének határideje jövő hétfőn jár le, s keddig lehet állítani országos listát. Sokan pedig vélhetően csak az utolsó pillanatban adják le az ajánlóíveket, mert a kisebb pártoknak látnivalóan még a körzetenkénti ötszáz aláírás összegyűjtése is gondot okoz. Így biztosan több száz fővel gyarapodhat még a jelöltek listája, s egy-egy választókerületben átlagosan akár 12-14 fő küzdhet az egyéni mandátumokért. Körülbelül annyi, mint 2014-ben.

Hogy ennek mi értelme van? Nyilvánvalóan semmi, hiszen legutóbb a 18 listán összesen négy formáció érte el az öt százalékos határt: a Fidesz-KDNP, a baloldali összefogás, a Jobbik és az LMP, míg az összes többi pártlistára a szavazatok körülbelül négy százaléka jutott. Egyéni körzetekben pedig a jelenlegi kormánypártok mellett kizárólag a baloldal tudott elcsípni a 106-ból tíz képviselői helyet, a többi 1400 jelölt pedig lyukra futott. 

A Közös Ország Mozgalom megbízásából a Závecz Research 18 választókerületben méri, hogy melyik ellenzéki jelölt a legesélyesebb a Fidesz legyőzésére. Az első eredmények szerint a II. és III. kerület egy részét magában foglaló körzetben Varga Mihály nemzetgazdasági minister kihívója lehet Niedermüller Péter DK-alelnök, illetve az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter is. Mellettük a Momentum színeiben Benedek Márton indul, a Jobbikból pedig Kovács Tamás száll ringbe. A Pest megye 2-es körzetben – többek között Budakeszi és Budaörs tartozik ide – is két lehetséges kihívója lehet a fideszes Csenger-Zalán Zsoltnak: egyfelől ebben a körzetben indul az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett, illetve a másik erős kihívó a jobbikos Császárné Kollár Tímea lehet a közvélemény-kutatás szerint. A DK színeiben induló Tóth Zoltán választási szakértő nem számít esélyes kihívónak, ahogyan a momentumos Szemző Áron sem.

Most egyébként az a helyzet, hogy a Fidesz-KDNP az egyetlen, amely mind a 106 választókerületben bejelentette már az egyéni jelöltjét, míg a Jobbik 96-nál, az LMP nyolcvannál, az MSZP–Párbeszéd páros 57-nél, a DK pedig 46-nál tart. A képet árnyalja, hogy az MSZP–DK-megállapodás értelmében a két párt megosztozott a 106 körzeten, s az MSZP Pécsett és Veszprémben visszalépett a független induló javára.

A sorban a Momentum következik: a pillanatnyi állás szerint negyven körzetben indulhatnak. A Magyarországi Cigánypárt pontosan ugyanitt tart. Az Összefogás Pártnak 35, a teljesen ismeretlen Közös Nevezőnek eddig 32 jelöltje lehet, éppen annyi, mint a Munkáspártnak. A Családok Pártja ettől csak eggyel marad el, míg a Kell az Összefogás Pártnak 28 jelöltje van.

Ezek a pártok állíthatnak országos listát is, amelynek feltétele, hogy a fővárosban és kilenc megyében legyen összesen 27 egyéni jelöltjük. Ez eddig 12 lista, de csak elvileg, mert sok jelölt nyilvántartásba vétele nem jogerős. Másfelől jövő hétfőig még több pártnak van esélye arra, hogy elérje a listaállításhoz szükséges jelöltszámot. Ilyen lehet például a Szegényekért Párt, vagy az Elégedetlenek Pártja, mert a pénteki állás szerint mindkettő 25 körzetben indulna.

És azért még bekerülhetnek a képbe újabb pártok is. Nagy meglepetés lenne, ha az Együtt nem állítana országos listát, miközben eddig csak 22 bejelentett jelöltjük van. Azt sem tudni, mire jut a Modern Magyarország Mozgalom, amelynek vezetője szintén listát ígért, de az eddigi hét jelölt ehhez elég kevésnek tűnik. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem tűnik túl sikeresnek, mert a friss adatok szerint mindössze öt egyéni körzetben lennének jelen.

Mindazonáltal jöhetnek még váratlan fordulatok. Szóval könnyen lehet, hogy a 2014-eshez hasonló számú lista verseng majd, s lehetnek olyan választókerületek, ahol a szavazólapon akár húsz név is szerepelhet. De még egyszer: az egésznek így semmi értelme – ha csak nem a jelölteknek járó egymilliós, illetve lista után kapható legalább 150, maximum hatszázmilliós állami támogatás, bár ez utóbbi összegre csak a Fidesz számíthat.

Majdnem 150 milliós kampánytámogatás jár azoknak a pártoknak, amelyek legalább 27 egyéni jelöltet tudnak indítani – ez a lista állításának minimális feltétele –, legalább 54 jelölt után csaknem háromszázmilliót, legalább nyolcvan után pedig már nem egészen 450 milliót lehet kaszálni. Ha egy szervezet mindenütt indul, az hatszázmilliót hoz a konyhára, tehát az egyéni jelöltjeik pénzével együtt több mint hétszázmilliónyi állami pénzt fordíthatnak a kampányra.

Nyilvánvaló, hogy az ellenzék csak akkor rúghat labdába, ha a meghatározó erői egyéni körzetben egymás ellen sehol nem indulnak. Egyértelműen ezt jelzi a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredménye is, amelyből persze csak óvatosan lehet országosan érvényes következtetéseket levonni. Az ismeretlen kispártok pedig bele sem szólhatnak a versenybe, szerepük legfeljebb szoros eredmény esetén lehet, amikor az általuk elvitt néhány szavazat is befolyásolhatja a mandátum sorsát.

Az is nagy kérdés, van-e értelme annak, hogy a balközép ellenzék akár négy-öt listát is állíthat. Az MSZP–Párbeszéd mellett külön indul a DK, a Momentum, s persze az LMP. Ha az Együttnek összejön, ők lehetnek az ötödikek, s amennyiben valamilyen csoda folytán a MoMa is teljesíteni tudná a listaállítás feltételeit, az már hat. És akkor most tessék számolni: a Fidesz az országos listára leadott voksok legalább 35-40 százalékát biztosan elviszi, a többin meg osztozhat a többi. S ha valamelynek nem jön össze az öt, az MSZP–Párbeszéd szövetség esetében a tíz százalék, az elveszett szavazat, s csak a Fidesz malmára hajtják a vizet.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8513710062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása