A Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – kommentálták kormányzati körök a legfőbb bírói fórum egy, a parlamenti választással kapcsolatos döntését. Számos jogász – köztük egykori miniszter és államtitkárok, volt alkotmányjogászok, egy volt ombudsman és több ügyvéd – szerint ez egyszerűen tűrhetetlen. S hogy mire készülnek még, nem tudni, de félő, a független bíráskodás ellen újabb támadásokra kell felkészülni. Ha egyetért velünk, a linkre kattintva csatlakozhatnak hozzánk.

A kormánynak nem dolga, hogy konkrét bírói döntéseket kommentáljon. Még kevésbé dolga, hogy minősítse a Kúria választással kapcsolatos döntését. A bírák a hatályos jogszabályok alapján, illetve a saját belső meggyőződésük szerint mondják ki ítéleteiket. Ez a bírói függetlenség lényege, amit senki sem vonhat kétségbe. Egy-egy ítéletről természetesen lehet vitatkozni, de elfogadhatatlan az, hogy a végrehajtó hatalom szereplői állítják egy bírói fórumról, hogy az intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához. Ez alapvetően ellentétes a jogállamisággal

A végrehajtó hatalom nem először rontott neki az igazságszolgáltatásnak. Emlékezzünk csak arra, hogy üzent a vörösiszapperben, a gyilkosság áldozatává vált veszprémi kézilabdás ügyében és a közlekedési balesettel több ember halálát okozó szlovák milliomosnő ellen folyó eljárás során is. Úgy gondoljuk, ez tűrhetetlen.

A Fidesz a kétharmados többség birtokában 2010 után alaposan átalakította az igazságszolgáltatást, s az Országos Bírósági Hivatalon keresztül sok tekintetben állami irányítás alá vonta a bíróságokat. De már az első Orbán-kormány idején is nyilvánvalóvá tették, hogy nincs ínyükre a független bíráskodás: akkor megakadályozták az ítélőtáblák felállítását.

Egyes sajtóértesülések szerint a kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában a rendszer további átalakítására készül. „Ha lesznek is változtatások, azok nem fogják érinteni az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos követelményét” – nyilatkozta ezzel összefüggésben a kabinet illetékese. De a Fidesz 1998-ban sem tette világossá, mire készül, majd megakadályozta az ítélőtáblák felállítását.

A 2010-es kormányzati ciklusban kényszernyugdíjba küldték a 62. életévüket betöltött bírákat. Ugyanakkor megszüntették a választott bírákból álló, a szervezet igazgatásában meghatározó szerepet betöltő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, és helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, élén a kormányhoz közelálló, kilenc évre megválasztott, személyi kérdésekben gyakorlatilag teljhatalmú vezetővel.

Most pedig valóban menesztenék az 1990 előtt is ítélkező bírákat? Megint az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék a bírósági szervezetet? A közigazgatásból neveznének ki tömegesen a hatalomhoz lojális bürokratákat bírónak? A kormány szerint mindezzel nem lenne baj, hiszen formálisan esetleg senki nem utasítaná a bírákat arra, hogy miként ítélkezzenek. Csak hát az egzisztenciális függőség hatására maguktól is tudnák majd, mi a dolguk.

Megint égne az arcunk, ha nem figyelmeztetnénk arra, hogy az igazságszolgáltatás ismét közvetlenül a politika befolyása alá kerülhet, ami sértené a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét. A bíróságok feladata azonban az, hogy kizárólag a törvényeknek alárendelve döntsenek, akár a politikai szereplők vagy az állampolgárok véleménye ellenében is. Ha ugyanis megszűnik a jog feltétlen uralma, veszélybe kerül a demokrácia. Ügyvédként, közéleti szereplőként beszélnünk kell erről, mert vétkesek közt cinkos, aki néma.

Kérjük mindazokat a kollegákat, ügyvédeket, jogvédőket, egyetemi oktatókat, kutatókat, közéleti szereplőket, illetve bárkit, akik hozzánk hasonlóan aggódnak a bíróságok függetlenségéért, hogy a linkre kattintva támogassák a felhívásunkat.

Dr. Bárándy Péter                                                                                           Dr. Magyar György

ügyvéd                                                                                                            ügyvéd

Eddig csatlakoztak:

Fleck Zoltán jogszociológus

Gönczöl Katalin kriminológus

Hankó Faragó Mikós ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár

Kadlót Erzsébet ügyvéd

Kajdi József volt államtitkár

Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman

Kende Péter ügyvéd, közíró

Kiss László volt alkotmánybíró

Majtényi László alkotmányjogász

Sándor Zsuzsanna nyugalmazott tanácsvezető bíró

Szoboszlai György alkotmányjogász, ügyvéd

Valki László nemzetközi jogász

Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter

Vörös Imre volt alkotmánybíró

Zamecsnik Péter ügyvéd

(Fotó: Népszava)