Az LMP, amikor a más pártokkal történő együttműködés lehetőségét tagadta, kifejezetten a társadalom érdekeit sértő irányba indult el, és nem kis részben ennek tudható be a Fidesz áprilisi választáson elnyert kétharmada – mondta Magyar György ügyvéd az ATV Nap híre című adásában. Ezért most különösen érdekesnek tartja, hogy az ökopárt a Jobbikkal keresi a kapcsolatot.
Késve jött rá az LMP új társelnöke, hogy a mostani választási rendszerben a Fidesszel szemben csak akkor lehet eséllyel felvenni a versenyt, ha egy kormánypárti jelölttel szemben csak egy ellenzéki áll – jelentette ki Magyar György ügyvéd az ATV Nap híre című adásában annak kapcsán, hogy az ökopárt szorosabban együttműködne a XXI. századi pártokkal, így a Jobbikkal és a Momentummal is Keresztes László Lóránt a jövő évi önkormányzati választáson. A közös fellépést Magyar szerint az áprilisi parlamenti választás előtt kellett volna felvetni, s az LMP jóvátehetetlen bűne, hogy ez akkor nem történt meg, és jött a Fidesz harmadik kétharmada.
Az adásban Donáth Anna, a Momentum alelnöke is értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy az LMP-nek miért a XXI. századiság a kérdés, s miért nem például a globalizációhoz való viszony. Az ökopárt társelnöke egyébként azt is nyilatkozta, hogy a Jobbikhoz hasonlóan globalizációkritikusak, és az európai integráció lehetőségeit, az EU működési problémáit szintén hasonlóan ítélik meg. Ezzel kapcsolatban a momentumos politikus meglepetésének adott hangot, és várja, hogy az LMP ezt bővebben is fejtse ki.
Borgula András rendező azt mondta: az LMP és a Jobbik talán azért van közelebb egymáshoz, mert mindketten bejutottak a parlamentbe, a Momentum meg nem. De azért elég abszurdnak tartja, hogy az LMP társelnöke szerint ebben a közeledési kísérletben ne lássunk jobboldali fordulatot, hiszen a Jobbik a politikai paletta legszéléről indult, s egykor a párt támogatásával fekete egyenruhások masíroztak az utcákon.
Közös lehet az is a két szerveződés között Magyar György szerint, hogy mindkért párt csődközeli állapotba került, és keresi a saját identitását, s ezt talán egymásban vélik megtalálni. Az LMP szerinte különben felfedezte, hogyan lehet más a politika: a párt kifejezetten a társadalom érdekeit sértő irányba indult el – ennek tudható be a Fidesz kétharmada –, és sikerült elüldözni magától mindenkit, akinek a jövőt illetően érdemi elképzelései voltak.
Az LMP nem fogalmazott meg elég markáns véleményt a migráció ügyében, és ez az európai parlamenti választási kampányban az ökopárt fő témája lesz – mondta korábban Keresztes László Lóránt. De ha tényleg azt gondolják, hogy a migráció olyan súlyos probléma, vegyék elő a cigányság vagy a szidóság problémáját is – fogalmazott nem kis iróniával Borgula András. Donáth Anna álláspontja pedig az: a pártoknak ennél innovatívabbnak kellene lenniük, és érdemi politikai kérdésekkel kellene előhozakodniuk, s maguk ezen dolgoznak.
A műsorban szó esett arról is, hogy az MTA költségvetési támogatásának felhasználásáról jelentős részben az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntene, ami a tudományos élet függetlenségét sérti. Magyar György emlékeztetett rá, hogy annak idején Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására, miközben a jelenlegi magyar kormány nem ad, hanem elvesz ettől az intézménytől.
Nincs már olyan terület, amelynek működésébe a hatalom ne akarna beavatkozni – fogalmazott Donáth Anna. Úgy gondolja, kár, hogy emiatt csak az Európai Tudományos Akadémiák Szervezete emelte fel a szavát, miközben a hazai értelmiség hallgat. Szerinte a kívánatos cél az lenne, hogy itthon is minél többen hangosan fejezzék ki a nemtetszésüket.
Ezzel Magyar György is egyetértett, de hozzátette: sajnálatos, ha a nemzeti együttműködés rendszerének lépéseit az érdekeikben sértett társadalmi rétegek szó nélkül tudomásul veszik. Borgula András meg azt gondolja, most az MTA volt a „soros”, hiszen a kormány eddig már megmondta, melyek a jó egyházak, melyek a jó civil szervezetek, s most a jó tudományokról is döntenek.
Stratégiai partnerségre lépnek a Tiborcz és Mészáros érdekeltségi körébe tartozó cégek: a jövőben közös befektetésekre készülnek a régiós ingatlanpiacon, megosztva egymás között az új beruházásokat és az esetleg a nemzeti örökség részét képező építmények felújítását. Most már nem is próbálják titkolni, hogy a Fideszhez közeli vállalkozások milyen hálózata alakult ki, és ezekhez számolatlanul folyik közpénz – mondta Donáth Anna.
Borgula András úgy látja: beérett a kormány eddigi munkája, hiszen ami eddig legfeljebb a háttérben folyt, most már nyíltan mehet, mert erősek, ezért megtehetnek mindent, és a polgárok egy jelentős része ezt díjazza is. Magyar György szerint a választók ezt akarták, s megkapták. Azt is le kell nyelniük, ha esetleg műemléki védelmet élvező épületek sorsáról is önkényes kormányzati döntés születik.
