Az Alkotmánybírósághoz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat Gyurcsány Ferenc, ha úgy ítéli meg, hogy sérült a szólásszabadsághoz való joga, amikor Kövér László a felszólalása közben elnémította a mikrofonját. Strasbourgban a fegyelmezési jogkörében eljáró házelnök egyébként már több ügyet is elbukott.
Az őszi ülésszak első napján Kövér László, a Parlament házelnöke elvette a szót Gyurcsány Ferenctől, miután Orbán Balázs vitatott kijelentéseire reflektálva azt mondta, az országnak áruló kormánya van. A miniszterelnök politikai igazgatójának erősen kifogásolható nyilatkozata szerint Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben.
„Nem tudni, mivel zsarolják a magyar kormányfőt, de Magyarországnak áruló kormánya és áruló kormányfője van” – emlékeztetett Gyurcsány Orbán Viktor Putyinnal folytatott 2009-es moszkvai megbeszélésére, ahonnan a korábban leginkább oroszellenes politikus úgy jött ki, mint a leginkább oroszbarát politikus. Kövér erre a mondatra reagálva kapcsoltatta ki a DK-elnök mikrofonját.
A Klubrádió Megbeszéljük című adásában erről is beszélgettünk Bolgár Györggyel. Jeleztem: azt „a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt” sértő kifejezéseket használ, „az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti”. Ennek eredménytelensége esetén „megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől”. Kövér tehát ezzel a jogával élt.
Kérdéses, hogy az „áruló kormány” fordulat használata jogosan váltotta-e ki a házelnök felháborodását? Juszt László volt televíziós személyiség megkímélt minket attól, hogy keresgéljük, ki és mikor használta korábban a még élesebb hazaáruló jelzőt. Maga Kövér fogalmazott a parlamentben 1995-ben úgy, hogy „az ellenzéki pártok soraiban nem ül egyetlenegy olyan képviselő sem, aki népnyúzó, hazaáruló, totalitárius rendszer terrorszervezetének volt a fegyveres tagja”. A plágiumbotrányba belebukott Schmitt Pál egykori köztársasági elnök 2009-ben pedig azt állította: „ma a Magyar Köztársaság kormánya nemzet- és hazaáruló gazemberek gyülekezete”.
A további hasonló idézetektől terjedelmi okból tekintsünk el, ám annyit leszögezhetünk, hogy a „hazaárulózás” – kétségkívül sajnálatos módon – a politikai közbeszéd részévé vált. (Gy. F. egyébként az áruló, és nem a hazaáruló jelzőt használta.) Ez akár bele is férhet az alaptörvény által garantált véleménynyilvánítás szabadságába, amelynek egyetlen korlátja, hogy az „nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Kövér az intézkedésével tehát tulajdonképpen az alkotmány értelmezésére vállalkozott.
Gyurcsány ebben az esetben véleményem szerint a házszabályi rendelkezések alapján az erre a célra létrejött házszabályi bizottsághoz fordulhat, amely állásfoglalást bocsáthat ki. Nincs azonban további bírói út, hiszen a sértett közvetlen jogorvoslattal közigazgatási bírósághoz nem tud fordulni.
Ezért úgy vélem, Gyurcsány – más lehetőség híján – joggal az Alkotmánybírósághoz is elmehetne, kezdeményezve az országgyűlési törvénynek a házelnöki hatáskörök megállapítására vonatkozó egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását. Ugyanakkor megteheti, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál keresse az igazát, mert az emberi jogok európai egyezményének 10. cikke világossá teszi: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”. Ezt csak többek között a nemzetbiztonságra, a területi sérthetetlenségre, a bűnözés megelőzésére, mások jó hírnevének sérelmére hivatkozva lehet korlátozni.
Érdemes emlékezni arra, hogy Kövér 2013-ban azért bírságolt meg parlamenti képviselőket, mert „Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát mutattak fel a plenáris ülésen. A strasbourgi fórum a házelnök intézkedését a nemzetközi egyezménnyel ellentétesnek találta. Így jó esélye lehet Gyurcsánynak is arra, hogy megállapítsák: amikor a „házmester” belefojtotta a szót, az sérti az egyezményt.
Más a helyzet a momentumos Bedő Dávid kezdeményezése ügyében. Ő azt kérte, hogy az aktív eutanázia elfogadásáért küzdő, a napokban elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász emlékére egyperces néma felállással tisztelegjenek a parlamentében. Bár a felhívásra Kövér is felállt, de utána figyelmeztette a képviselőt, hogy ilyen felkérésre neki nincs joga, aminek majd a Házbizottságban lesz folytatása. Amennyiben a „házmester” lecsillapodik, talán visszavonja ezt a fenyegetést, mert a házszabályi rendelkezések között nem találtunk olyan passzust, amelynek alapján Bedőt szankcionálni lehetne.
A teljes beszélgetést az alábbi linken hallgathatják meg:
(Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
