A biztonsági őr köteles a bűncselekményen vagy szabálysértésen tetten ért személyt elfogni, s őt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult hatóságnak átadni – ezt írja elő a hatályos jogszabály. Akkor milyen alapon dobtak ki ellenzéki képviselőket az MTVA székházából, akik parlamenti képviselőként jogszerűen tartózkodtak ott? Ha elkövettek valamit, a rendőrséget kellett volna hívni, ha meg nem, hozzájuk sem nyúlhattak volna.

Szabályosan kidobtak parlamenti képviselőket a biztonsági őrség tagjai az MTVA székházából pár napja, ami azonban kérdések sorát veti fel. Vajon ki milyen jogsértést követett el, s az egyes cselekményeknek milyen büntetőjogi következménye lehet? – ezekre kellene az illetékes hatóságoknak korrekt választ adniuk, bár a tisztességes és pártatlan döntésre elég kevés a remény.

Így többre most mi sem vállalkozunk, minthogy számba vesszük, a hatályos rendelkezések alapján kinek mire volt felhatalmazása.

1. A parlamenti képviselőket a képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít – derül ki az országgyűlési törvényből.
2. Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. Az ellenzéki politikusok pedig azért mentek be a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházába, hogy elérjék: a közmédia olvassa be az épület előtt tüntető emberek ötpontos petícióját. Ennek érdekében találkozni akartak az intézmény vezetőjével, aki mindössze annyit üzent, hogy nincs ideje találkozni az ellenzéki politikusokkal.
3. Ha valamit kérdezni akarnak, tegyék ezt írásban – reagált a megbízott vezérigazgató. Idézzük megint csak a hatályos szabályozást: ha „a képviselő az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett személytől a feladatkörébe tartozó olyan kérdéssel kapcsolatosan kér írásban tájékoztatást, amelyről a beszámolásra kötelezett személy törvény alapján az Országgyűlésnek beszámolni köteles, az Országgyűlés előtt beszámolásra köteles személy a tájékoztatást a kézhezvételt követő 15 napon belül, írásban adja meg”. Az MTVA viszont nem ilyen szervezet, mert a Médiatanácsnak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
4. És akkor jöhet megint a 2. pont: az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni. Például azzal, hogy az adott szervezet illetékes vezetője szóba áll az ellenzéki politikusokkal. De erre nem volt ideje, pedig megelőzhette volna a balhét.
5. Utána meg következett a cirkusz: a képviselők jöttek-mentek a székházban, benyitogattak különböző ajtókon, próbáltak a biztonsági őröket megkerülve lépcsőkorláton felmászni, s állítólag zaklatták az alkalmazottakat, illetve az őröket is.
6. Az MTVA emiatt feljelentést tett, amely szerint az „országgyűlési képviselői jogaikra hivatkozva léptek be az MTVA épületébe vasárnap este ellenzéki politikusok, élükön Hadházy Ákossal. A volt LMP-s, most független képviselő először azt mondta információt akarnak kérni, majd azt hangoztatta, hogy be kell őket engedni a szerkesztőségbe, mert élőben akarják elmondani nyilatkozatukat. Az MTVA biztonságért felelős vezetője felhívta az ellenzéki politikusok figyelmét arra, hogy az a joguk, hogy beléphetnek az intézménybe nem egyenlő azzal, hogy zavarhatják az ott folyó munkát. A biztonsági vezető többször is figyelmeztette a politikusokat arra, hogy az MTVA közérdekű üzem, így nem léphetnek be sem a stúdióba sem a szerkesztőségekbe”.
7. A Btk. szerint közérdekű üzem például a közmű, a közösségi közlekedési üzem, az elektronikus hírközlő hálózat. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény pedig kimondja, hogy e jogszabály hatálya kiterjed a „Magyarország területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik”.
8. Érdekes különben, hogy a 2006-os események idején az akkori MTV székházát megostromló tüntetőkkel szemben – akik ugyancsak a követeléseik közzétételét követelték – közérdekű üzem megzavarása miatt indított eljárást a Nemzeti Jogvédő Alapítvány azzal utasította vissza, hogy a Magyar Televízió Zrt. nem minősül távközlési üzemnek, így közérdekű üzemnek sem. Akkor a Btk. még más szabályokat tartalmazott, ennek ellenére több embert jogerősen elítéltek azért, mert a televízió a támadás miatt az adását kényszerűen felfüggesztette.
9. „Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – ezt megint a Btk.-ból idézzük. Az állami televízió adása most az atrocitások ellenére zavartalanul folyt, így a közérdekű üzem működésének jelentős megzavarásáról nemigen beszélhetünk.
10. Felmerül viszont más kérdés is. Az MTVA székházába jogszerűen bejutott képviselőket a biztonsági őrök kétségkívül bántalmazták és erőszakkal dobták ki őket az épületből. Itt bejön egy másik tényállás: aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az pedig nehezen vitatható, hogy a képviselők jogszerűen tartózkodtak a székházban, így hivatalos személy elleni erőszak miatt ők is feljelentést tettek.
11. Következzék még egy szempont: a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján a „személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni”. Van egy további előírás is: a biztonsági őr köteles „az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni”.
12. Újabb, megfontolásra érdemes kérdés: a képviselők rendőri segítséget kértek a biztonsági őrök erőszakos fellépése miatt, de a hatósági intézkedés elmaradt. Miközben a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a biztonsági személyzet jogosult a védett létesítményben jogosulatlanul tartózkodókat akár arányos mérvű testi erő alkalmazásával is eltávolítani. Csakhogy nem áll meg a jogosulatlan tartózkodás. Ha viszont a politikusok a védett létesítményben tényleg bűncselekményt vagy szabálysértést valósítottak meg, az őröknek el kellett volna fogniuk, s át kellett volna adniuk a rendőrségnek őket. Ez nem történt meg.

Jogász legyen a talpán, aki itt igazságot tud szolgáltatni. Kétségtelen, hogy nem túl szerencsés, ha politikusok a képviselői igazolvány birtokában belépnek egy közintézménybe, hogy annak működését – most az állami média esetében a szerkesztői szabadságot – befolyásolják. Másfelől a médiatörvény a közszolgálati média számára előírja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás kötelezettségét. Erről viszont évek óta nem beszélhetünk.

Így tulajdonképpen érthető az ellenzéki politikusok szokatlan fellépése. Ugyanakkor az egész történet kétségkívül aggályos. A képviselőknek az MTVA székházába történő belépése vitathatatlanul jogszerű volt, ami azonban utána következett, az már elgondolkodtató.

Mit képzel magáról egy közintézmény vezetője, akinek nincs néhány perce szóba állni megválasztott ellenzéki politikusokkal? Ugyanakkor a képviselők miért gondolták azt, hogy bemennek a Kunigunda utcába, s a mentelmi joguk okán azonnal adásba kerülnek? A biztonsági őrök – és a rendőrség – bizonyosan törvénysértő eljárásáról már ne is beszéljünk.

Ez az egész a jogállam csődje, és nem elsősorban az ellenzéki képviselők fellépése miatt. Az elmúlt nyolc év – mennyi elmúltnyolcévezett már korábban a Fidesz – vezetett ide. Teljesen egyértelművé vált, hogy az egymással szembenálló politikai felek között nincs esély az érdemi párbeszédre, s az ellenzék számára maradnak az ilyen akciók. A kormányoldalnak ezért csak azt üzenhetjük: a kétharmados többség nemcsak teljes felhatalmazást, hanem fokozott felelősséget is jelent.

Nem bedarálni kellene az egész magyar társadalmat, hanem vállalják a nyilvános vitákat, és ha sikerül mindenkit meggyőzni az igazukról, ám jöjjön az orbáni – kádári – egypártrendszer. De ehhez tessenek egyenlő feltételeket biztosítani: például teremtsenek tisztességes választási rendszert, meg pártatlan közmédiát.

(Fotó: 24.hu)