Magyar Ügyvéd Blog

Hableány-katasztrófa: ki küldte halálba a koreai turistákat?

2019. augusztus 04. - Magyar Ügyvéd

vikiing_1.jpgRossz látási viszonyok között a Dunán halálos tömegbalesetet okozó Vikingnek radarral kellett volna közlekednie. Ekkor a hídon két fő tartózkodik: a hajótípusra rendelkező hajóvezetői bizonyítvánnyal, továbbá a radarnak a hajózásban való alkalmazásában jártas második személy. Ők ketten mint csináltak, amikor halálba küldték a Hableány utasainak zömét? És mit tett a Viking testvérhajójának személyzete, amikor megállás nélkül hajtottak át a katasztrófa helyszínén?

Legfeljebb csordogálnak az újabb információk a Dunán május 29-én történt, tömegbalesetet okozó hajókatasztrófa ügyében. Az eset után hajózási szakértők bevonásával csaknem kétszázoldalas szakvélemény készült, amelynek egy-egy példányát a napokban a Vikinget üzemeltető céget, illetve a két magyar áldozatot, tehát a turistahajó kapitányát és a hajó egyetlen matrózának jogi képviselője is megkapta. Ugyanez a Viking Siygin előbb óvadék fejében szabadlábon, majd a későbbi döntés értelmében ismét letartóztatásban védekező kapitányának ügyvédjének is a birtokába került.

A szakvéleményből többek között kitűnik, amit eddig is sejteni lehetett: a Viking Sygin üdülőhajó nagyjából a Margit híd alatt letarolta a Hableányt, amely a fedélzetén 35 fővel – köztük 33 dél-korai turistával és két fős magyar személyzettel – este városnéző korútra indult. Az esetnek 28 halálos áldozata volt.

Ezt követően Jurij. C. kapitányt a vízi közlekedés szabályainak megszegésével tömegszerencsétlenséget okozó baleset megalapozott gyanújával őrizetbe vették. Majd 15 milliós óvadék fejében elrendelték a bűnügyi őrizetét. Időközben letartóztatták, mert további 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával is meggyanúsították, és fennállnak a letartóztatás különös feltelei.

Csakhogy az eset után több mint két hónappal számtalan kérdés megválaszolatlan marad. Például vajon miért engedték el a baleset után két nappal később a Viking Sygint ahelyett, hogy lefoglalták volna? Mellesleg a hajó az orrán keletkezett sérülések kijavítása után azóta is járja Dunát. Ez mindjárt aggályos, mert a hajót a szakértői vizsgálatok lezárultáig vissza kellett volna tartani.

S vajon miért csak a kapitányt gyanúsítják? A víziközlekedés rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint ugyanis a balesetért felel az is, aki ideiglenesen maga határozza meg a hajó útvonalát és sebességét. Ha tehát nem a kapitány vezette a hajót – amivel kapcsolatban ellentmondásos információk láttak napvilágot –, kellene legalább még egy gyanúsított.

De a helyzet ennél is bonyolultabb, mert rossz látási viszonyok között – a zuhogó eső és az éjszaka együttesen biztosan kimeríti ezt a követelményt – a hajónak radarral kell közlekednie. Ekkor a kormányállásban egy, az adott hajótípusra és az adott Duna-szakaszra az illetékes hatóságok által az adott járműre megkövetelt hajóvezetői bizonyítvánnyal, továbbá a radarnak a hajózásban való alkalmazásában kellően jártas második személynek kell folyamatosan tartózkodnia.

Tehát ha szabályosan jártak volna el, elvileg legalább ketten tartózkodnak a kormányállásban. És mi van a második emberrel, akinek a radart kellett volna figyelnie? Vagy egyszerűen kikapcsolták a radart, amire szintén van adat. Emiatt a Viking üzemeltetőit közvetlenül nemigen terhelheti bűnügyi felelősség, de ha egy vállalkozás a hatályos szabályozás semmibe vételével üzemeltetheti a hajóit, az már az esetleges kártérítés szempontjából nem lehet közömbös. Ugyanakkor felveti azt is, a hatóságoknak nem kellene-e valamilyen határozott lépéseket tennie ezzel a vétkes hajóstársasággal szemben? Az sem változtat ezen, hogy a cégben közvetve kormányhoz közeli magyar társaság is résztulajdonosként szerepel.

A víziközlekedés rendjéről szóló miniszteri rendelet mellesleg számos más előírást is tartalmaz. Például azt, hogy egy másik hajót előzni kívánó vízijármű vezetőjének milyen kötelezettségei vannak. A részletektől megkíméljük az olvasót, de mindenféle fényjelzéssel figyelmeztetni kell a lassúbb hajót, s rádión is kommunikálni kell vele. Ezt vajon megtették-e?

Arról nem is beszélve, hogy például a hidak esetében külön szabályok vannak érvényben. A pillérek közötti áthaladásra speciális rendelkezések vonatkoznak, hiszen a folyó hajózásra alkalmas szélessége ilyenkor kisebb és igen jelentős a sodrás hegymenetben. De az előzés általában is csak akkor kezdhető meg, ha az előzni kívánó hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről (lásd a közúti közlekedés hasonló szabályait). Erről vajon meggyőződtek? Ha a Viking Sygin hídján tényleg áll egy radaros, az már csak észrevette volna, hogy baj van.

Mellesleg a rendeletben van egy gumiparagrafus is; a géphajót biztonságos sebességgel kell vezetni, amelynél a hajó biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat. Hát, ebben ez esetben a tények azt mutatják, ezt a biztonságos sebességet is túllépték.

Mindehhez képest a magyar hatóságok igen alaposan igyekeznek vizsgálni a Hableány két fős személyzetének – és üzemeltetőjének – felelősségét. Miközben a Viking Sygint komplex, mindenre kiterjedő szakértői vizsgálat nélkül elengedték. És nem foglalkoztak a mögötte haladó testvérhajójával sem: a Viking Idunt Jurij C. tájékoztatta a balesetről, aki ezután legalább hátramenetbe kapcsolt, majd kikötött. A másik Viking kapitánya viszont szemrebbenés nélkül továbbhajózott, bár állítólag hallotta a vízbe esett emberek segélykiáltásait.

Ha ez így van, alappal vetődik fel a segítségnyújtás elmulasztásának gyanúja: aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, szabadságvesztéssel büntetendő. Nekünk feltűnik, hogy ami a hatóságoknak furcsa módon nem: a nyomozásnak erre is ki kellett volna terjednie. Miközben még az sem kizárt, hogy a Viking Idun kapitánya a döntésével még élő, s megmenthető emberek halálát okozta azzal, hogy esetleg átgázolt rajtuk. Ezzel szemben a Viking-flotta mindkét hajója azóta is zavartalanul rója fel-alá a Dunát.

Nyilván ez csak ostoba összeesküvés-elmélet, de a nyomozás pillanatnyi állása szerint úgy fest, a felelősség mind nagyobb részét igyekeznek a Hableány elhunyt kapitányára és matrózára, illetve az üzemeltető cégre hárítani. Lehet persze belekötni abba, hogy a kirándulóhajón elég volt-e a két fős személyzet, de vajon mit tehettek volna, ha hárman vagy négyen vannak, amikor a sötétben hátulról, a hídlábak miatt manőverezésre kevés lehetőséget adó helyzetben legyalulja őket egy hozzájuk képest óriási, 130 méteres monstrum?

Várjuk a válaszokat!

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3814995472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása