A MOL-vezér mégis börtönbe kerülhet?

2020. január 01. - Magyar Ügyvéd

herna_di.jpgElső fokon Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt hat, Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. első emberét két év börtönbüntetésre ítélték a napokban Zágrábban. A bíró elfogadta ugyanis a vádat: a felek megállapodást kötöttek arra nézvést, hogy Sanader kenőpénzért cserében segíti a Mol és a horvát állam megállapodását az INA kőolaj-finomító irányítási jogainak megszerzésében.

A történet jóval korábban kezdődött, amikor a horvát hatóságok azzal vádolták Ivo Sanadert, hogy még 2009-ben több millió euró fejében segített volna nyélbe ütni azt a szerződést, amelynek alapján a MOL a horvát INA olajtársaságban megszerezze az irányítási joghoz szükséges tulajdonrészt. A részletekkel nem is kívánunk többet foglalkozni, mert az egész eljárásról az Index részletes összefoglalót tett közzé.

Ami viszont aktuális kérdés lehet, mi történhet Hernádival, ha jogerősen is kimondják a bűnösségét. De a konkrét esettől függetlenül is érdekes, milyen jogkövetkezményei vannak a magyar állampolgárokkal szemben hozott külföldi bírósági verdiktnek. Általánosságban: a magyar hatóságok sok mindent nem tehetnek, mert – néhány kivételtől eltekintve – el kell fogadniuk a másik uniós tagállam ítéletét, s azt végre kell hajtani.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben Hernádit az elévülésre vonatkozó – a hazaitól némileg eltérő, enyhébb – horvát szabályok szerint még időben elmarasztalják, a MOL vezérével szemben kiszabott ítéletnek megfelelően kell itthon is eljárni. Lehet persze érvelni azzal, hogy Magyarországon már felmentették a vádak alól, és ha vele szemben Horvátországban ugyanezen ügyben fellépnek, az a kétszeres büntethetőség tilalmába ütközne.

 A magyar Btk. szerint az „elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik”.

Csakhogy ebben a kérdésben itthon nem született érdemi döntés. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a nyomozást lefolytatta ugyan Hernádi Zsolt ügyében, és megállapította, hogy sem a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette. Ez pedig semmiképpen nem tekinthető jogerős ítéletnek.

És itt lépett be a képbe magánvádlóként az egyik részvényes – a MOL korábbi vezető jogtanácsosa – aki a csalás és a hűtlen kezelés mellett a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetést is megjelölte. Szerinte ugyanis az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent, mert a vállalat tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá az INA irányítási jogához.

Első körben a Fővárosi Törvényszék 2014 májusában felmentette Hernádit, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont kimondta: azok a bűncselekmények, amelyekről első fokon felmentő ítéletet hozott a bíróság, beolvadtak a vesztegetés bűncselekményébe, ez utóbbiról viszont helyesen mondta ki az elsőfokú bíróság, hogy abban a pótmagánvádló nem jogosult pótmagánvádat benyújtani, mert annak nem sértettje.

Éppen ezért a jogerős ítélet szerint a büntetőeljárást úgy kellett megszüntetnie a bíróságnak, hogy a bűnösség kérdésében törvényes vád hiányában nem foglalhat állást. Így viszont a bírósági határozat nem akadálya a Horvátországban folyó eljárásnak.

Az ítéletek kölcsönös elismeréséről szóló uniós kerethatározat pedig eléggé egyértelműen fogalmaz: a más uniós tagállamban hozott verdikt esetében megtagadási ok például a kétszeres büntetés tilalma, illetve ha az adott cselekmény nálunk nem minősül bűncselekménynek. Aggályos lehet, ha az ítéletet a vélelmezett elkövető távollétében hozták, kivéve, ha az érintett személyt a nemzeti jog szerint illetékes képviselője útján idézték. Ezt pedig nyilván nem mulasztották el, mert az súlyos szarvashiba lenne.

Azt persze nem tudni, hogy mi lesz a Zágrábban folyó eljárás végső kimenetele, de ha jogerős döntés születik, a magyar államnak – illetve a vádlottnak – nem lesz túl nagy mozgástere. Lehet azonban még egy kiskapu: ha az ítélet olyan bűncselekményre vonatkozik, amely a magyar jog szerint úgy tekintendő, mintha azt teljes egészében vagy jelentős részben a területén vagy területének minősülő helyen követték volna el. Az, hogy erre érdemes-e hivatkozni, csak az egész ügy alapos ismeretében dönthető el.

Általánosan érvényes szabály viszont: az uniós tagállamokban elkövetett jogsértés azzal csaknem bizonyosan nem úszható meg, ha a magyar gyanúsított a hazai hatóságok háta mögé próbál bújni.

(Fotó: Bődey János/Index. Hernádi Zsolt a 2018-as tárgyaláson.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr7615378562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.