Akár hosszú időre is börtönbe kerülhet Magyarország volt perui nagykövete, aki gyermekpornográfia vádjával áll bíróság elé márciusban. Kaleta Gábort azért fosztották meg a nagyköveti címétől, mert a gyanú szerint kiskorúakról készült pornográf képeket találtak a számítógépén. Ha közreműködött abban, hogy ezek a felvételek a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé váljanak, az súlyos minősítő körülmény.
Hosszú ideje titokban figyelte egy amerikai, kiberbűnözésre szakosodott szerv a gyermekpornográfiával megvádolt Kaleta Gábor online tevékenységét Peruban, miután egy nemzetközi pedofilhálózat felderítésekor a magyar nagykövet is képbe került – tudta meg az Index kormányzati forrásokból. Egyébként ez a portál tájékoztatott először a tavaly tavasszal leleplezett volt nagykövet botrányos ügyéről, de nem az a legnagyobb baj, hogy erről a nyilvánosságot nem tájékoztatták.
Egy határokon átnyúló szövevényes bűncselekményről van szó, és ha a felderítés érdekei úgy kívánták, hogy erről Magyarországon se adjanak ki semmilyen információt, az teljesen rendben van. De amennyiben Peru átadta az ügyet a hazai hatóságoknak, és tavaly ősszel már vádat is emeltek Kaleta ellen, aligha sértett volna bármilyen nyomozati érdeket, hogy erről az ügyészség beszámoljon.
Kár, hogy hallgattak az esetről, s bár az ügyészségnek nincs jogszabályokban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége, máskor – különösen ha az aktuális hatalom politikai érdekei úgy kívánják – ennél jelentéktelenebb esetekről is azonnal beszámolnak, vagy legalábbis kiszivárogtatnak információkat. Ennél azonban nagyobb baj, hogy a volt nagykövet igencsak lejáratta a hazáját.
Most viszont már hivatalosan is tudjuk, hogy tavaly november végén emelt vádat az ügyészség a volt perui nagykövettel szemben, gyermekpornográfia miatt, mert „több mint 19 ezer, 18 éven aluli kiskorú pornográf felvételét tartalmazó képeket találtak az ő különböző számítástechnikai eszközein” – közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Az meg szinte mindegy, hogy Kaletát miként hozták haza, mert ennél érdekesebb: miért nem tűnt fel senkinek a volt nagykövet beteges szenvedélye. Az ugyanis nagyjából kizárható, hogy Peruban veszítette el a józan eszét, miközben előtte hosszú évekig szolgált a külügyi és az igazságügyi tárcánál. Mellesleg Kaleta a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején ugyancsak komoly beosztású diplomata, sőt, konzul is volt.
Itt valamilyen rendszerhiba lehetett, mert ha a nagyköveti kinevezése után valaki viszonylag rövid idő, nem egészen két év alatt több mint 19 ezer kiskorúakról készült pornográf felvételt gyűjt össze, annak bizonyára volt valamilyen előzménye. De már ez is mindegy.
Kaleta viszont átkozottul nagy bajban van, mert ha a vád megalapozott, alapesetben – amikor a terhelt tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekről pornográf felvételt szerez meg vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Egytől öt évig terjed a büntetési tétel, ha valaki ezeket a feltételeket maga készíti, illetve hozzáférhetővé teszi.
De lehet kettőtől nyolc évig terjedő börtön a büntetés, amennyiben a gyanúsított efféle felvételeket a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tesz. A 2012-től hatályos Btk. szerint „nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell”.
A Legfelsőbb Bíróság – ma Kúria – egy 2008-as büntető elvi határozata kimondta: a nagy nyilvánosság fogalmát a Btk. nem határozza meg, ezért annak ismérveit az ítélkezési gyakorlat alakította ki. A büntető törvénykönyvet azóta átírták, de a nagy nyilvánosságra vonatkozó értelmező rendelkezés lényegében változatlan maradt.
Így az elvi határozat ma is érvényes lehet, amely úgy szól: a „töretlen bírói gyakorlatnak megfelelően valamely cselekmény akkor nagy nyilvánosság előtt elkövetett, ha a bűncselekmény megvalósításakor nagyobb létszámú személy van jelen, avagy fennáll annak reális lehetősége, hogy arról, vagy annak az eredményéről nagyobb, előre meg nem határozható és egyszerű ránézéssel meg nem számolható személy, legalább 20-30 fő szerez tudomást”.
Akkor egy konkrét ügy kapcsán kifejtették, annak „nincs jelentősége, hogy a közlésről egymás jelenlétében, avagy külön-külön szerez nagyobb számú személy tudomást. Így a nagy nyilvánosság előtt elkövetést az adott esetben 270 személlyel zárt levélben történt azonos szövegű közlés is maradéktalanul megvalósította”. Amúgy ez egy pitiáner rágalmazási ügy volt.
Ebből viszont az következhet, hogy a gyermekekről készült pornográf felvételek megosztása elvileg akkor is kimeríti a nagy nyilvánosság előtti elkövetés fogalmát, ha azt akár csak valamely zárt csoport tagjai követték el. Így a bizonyított tényállás és a bírói jogértelmezés kérdése lesz, hogy Kaletának kinézhet-e a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(Fotó: Igazságügyi Minisztérium / Véssey Endre / MTI)
