A közjogi berendezkedés alapjait sehol a világon nem szokta a mindenkori kormánytöbbség egyoldalúan átírni, de a NER nem ismeri az egyeztetés fogalmát. Ha valami külső ihletre kipattan a fővadász fejéből, azt éjjel a parlament elé terjesztik. De lehet, hogy most a választási törvény kapcsán öngólt lőttek.

Szokás szerint minden egyeztetés nélkül írná át a választási törvényt a Fidesz – nyilatkoztam a Klubrádió Esti gyors című műsorának kérdésére szerdán. Ez első ránézésre még úgy is tűnhet, mintha segítené az ellenzéket a javaslat – hiszen azzal, hogy a jelenlegi 27 helyett ötven körzetben kellene indítani jelöltek az országos lista állításához, megnehezíti a kamupártpk indulását –, de ez csak álságos indok, és csapdákat rejt magában. 

Egyébként nem látok más esélyt az ellenzék győzelmére, mint lehetőség szerint mindenhol előválasztáson megtalálni a kiválasztott 106 egyéni jelöltet, egy közös listát kell jól összeállítani, és ha lehet, előválasztással eldönteni a listavezető miniszterelnök-jelölt személyét is. A mostani tervezet különben azt a célt is szolgálja, hogy végképp lehetetlenné tegye az együttműködésben érdekelt felek számára külön pártlista állítását.

Ezzel a változtatással tehát az a mögöttes célja lehet a hatalomnak, hogy akik az egyéni körzetekben össze akarnak állni, de nem akarnak közös listát, azokat pénzügyi alapon ugrasszák egymással szembe. Jelentős mértékben változik ugyanis a támogatási rendszer, és akik rendkívül helyesen együtt akarnak működni, azoknak mindössze egyetlen állami támogatáson kell osztozkodniuk, holott eddig a különböző pártoknak esélye volt saját listát állítani, s így 150 milliótól kezdődő kampánytámogatáshoz jutni.

Az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) számításai szerint egyébként ha az ellenzéki oldalon csak két listát állítanának – amire mellesleg a korábbi szabályok szerint sem volt semmi szükség –, az valószínűleg mandátumvesztéshez vezethetne a Fidesz által bevezetett győzteskompenzáció miatt. Ha ugyanis több ellenzéki lista van, megoszlanak a szavazatok, s ahol a kormányoldal nyer, ott előnyt jelent a győzteskompenzáció. 

Ami megoldás lehet, az a közös listán túl egy választási párt létrehozása, ami a választóknak is szimpatikus lenne, mert könnyebben tudnának dönteni, hogy hatalomban akarják-e tartani az Orbán-kormányt, vagy leváltanák-e azt. Ha pedig sikerülne az ellenzéknek megszereznie a többséget, néhány fontos jogszabályt azonnal meg kellene változtatni: ilyen egy tisztességes, jogállami alkotmány megerősítése népszavazás útján, s át kell alakítani a választási rendszert és a kampányfinanszírozás szabályait, továbbá vissza kell adni a „független” intézmények függetlenségét.

Mellesleg lehetséges, hogy Semjén Zsolt ezúttal öngólt lőtt. A javaslata ugyanis nagyjából kizárja, hogy az egymással együttműködésre kész ellenzéki pártok – a DK, a Párbeszéd, az MSZP, Jobbik, az LMP és a Momentum – bármelyike is külön listát állítson, mert erre esély sincs, ha ehhez ötven körzetben kellene saját egyéni képviselőt indítani. Amennyiben ezzel mégis megpróbálkoznának, oda az egész együttműködés, bomlana az egység, és esély sem lenne a 106 körzetben közös jelöltet indítani.

Ezzel a javaslatával Semjén még inkább összezárja a NER ellenfeleit, akiknek 2022-re – már ha racionálisan gondolkodnak – nem marad más választása, mint valamennyi választókerületben közös jelöltek, a közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állítaní.

Azért ne legyünk naivak, mert biztosra vehetjük, hogy a Fidesz boszorkánykonyhájában további öncélú trükkökre készülnek, és érhetnek még minket meglepetések, de mi ezeket felkészülten várjuk...

A választási törvény, illetve az alaptörvény kilencedik módosítása kapcsán – amely szerint közpénz „az állam bevétele, kiadása és követelése”, s a család kapcsán alkotmányba foglalnák azt a sokak által eléggé közismert tényt, hogy „az anya nő, az apa férfi” – a Heti TV Pirkadat, és az ATV Start is kérdezett. Ez a kapkodó jogalkotás teljességgel elfogadhatatlan. A linkekre kattintva mindkét adást megtekinthetik. 

(Fotó: Heti TV Pirkadat)