Elfogadták azt az uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok ellen vizsgálatot indítsanak, és szankciókat alkalmazhassanak, ha a közösségi pénzek felhasználásával kapcsolatban az Európai Bizottság valamilyen szabálytalanságot állapít meg. Elvileg jövő januártól kezdeményezhető ilyen eljárás, és a Bizottságon múlik, él-e ezzel a felhatalmazással.
Aki belép egy klubba, amikor annak rendezvényére megy, tisztességesen fel kell öltöznie, s tudnia kell késsel-villával enni. Ám ha valaki farkasverembe készül – ez félreérthetetlen utalás Hitler egyik búvóhelyére – és az uniós csúcs után sikeres partraszállást emleget, az nem tud viselkedni – egyebek mellett ezt mondtam az ATV Civil a pályán című legutóbbi adásában. A műsor vendége volt még Bazsó Péter orvos, Borgula András rendező és Dávid Ferenc közgazdász, s a témák egyike az EU költségvetéséről és a Covid-járvány miatt meghirdetett helyreállítási alapról született megállapodás volt.
A korábban a jogállamisági mechanizmus bevezetése miatt vétóval fenyegetődző Orbán Viktor nyert vagy vesztett? Ezt nem sikerült igazán tisztázni, de meggyőződésem szerint számíthat még meglepetésekre. Elfogadták ugyanis azt az uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok ellen vizsgálatot indítsanak, és szankciókat alkalmazhassanak, ha a közösségi pénzek felhasználásával kapcsolatban az Európai Bizottság valamilyen szabálytalanságot állapít meg. A magyar kormányfő persze annyiban nyert, hogy önmagában a bíróság és az ügyészség függetlensége, a sajtó szabadsága vagy a civil szervezetek vegzálása miatt a jogállamisági mechanizmus nem alkalmazható.
S hogy nyert-e időt azzal, hogy a jogszabálynak az uniós dokumentumokkal való összeegyeztethetőségét az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja? Ezt ki-ki politikai hovatartozása szerint értékeli, de annyi bizonyos: a rendelet január 1-jén hatályba lép, és elvileg attól kezdve alkalmazható is. A Bizottságon múlik majd, hogy élnek-e a jogszabály biztosította lehetőségekkel. Amúgy reményeim szerint a luxembourgi bíróság néhány hónapon belül dönthet ebben a kérdésben, és akkor már bizonyosan semmi akadálya nem lehet annak, hogy Brüsszel szankciókat kezdeményezhessen, amennyiben azt tapasztalja, hogy a közösségi források elkötésének magyarországi gyakorlata sérti az EU pénzügyi érdekeit.
Mellesleg a nettó befizető tagállamok jogos követelése, hogy váljék átláthatóvá, miként költjük el az állampolgáraik adójából származó támogatást. Ha ezt Orbán nem érti, az legyen az ő baja, mert mindannyiunk érdeke, hogy az uniós forrásokat ne a fideszes oligarchák gazdagodására fordítsák, hanem a pénzt ténylegesen az ország valamennyi lakosának javára költsék el.
Ezzel szorosan összefügg az is – ami szintén a műsor témája volt –, hogy miért adott ki a külgazdasági minisztérium 300 milliárd forintot nem egészen 17 ezer lélegeztetőgép beszerzésére. Ez ugyanis azt jelenti, hogy egy-egy berendezést átlagosan csaknem 18 millióért vásároltak meg, ami akár két-háromszorosa is lehetett a korábbi, a vírusjárvány kezdetekor a kereslet felfutása miatt kétségkívül magasabb világpiaci árnak. Szlovéniában egy kísértetiesen hasonló ügy miatt – amikor kiderült, hogy tízmillió forintnak megfelelő áron vettek 130 lélegeztetőgépet – júliusban két miniszter lemondott, a gazdasági minisztert és a helyettesét pedig őrizetbe vették.
Ha csak közvetve is, de a közpénzek felhasználásával függ össze, hogy az adásban felmerült másik kérdés a vírusszkeptikus Gődény György szakgyógyszerész rémhírterjesztés miatti őrizetbe vétele volt. Ez lehet jogi kérdés, de álláspontom szerint amennyiben az emberek nem kapnak valós tájékoztatást a járványhelyzetről, bedőlhetnek mindenféle álhíreknek is. Ezt pedig nem lehet a büntetőjog eszközeivel kezelni, bár aki ezt a bűncselekményt veszélyhelyzet idején követi el – ami most is érvényben van –, annak a Btk. szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet a következménye.
Amiről viszont nem esett szó, bár szerintem ez sem elhanyagolható körülmény: a Gődényhez köthető Közös Nevező Párt 38 egyéni jelöltet állított 2018-ban, s ez elég volt a több mint 150 milliós állami támogatáshoz, miközben a szervezet az országos listán 3800 voksot szerzett meg. Tehát ez nyilvánvalóan egy volt a legalább másfél tucatnyi kamupárt közül, de legalább ellenük különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folyik büntetőeljárás, igaz, ismeretlen tettes ellen.
Nem lassul a járvány – ez is szerepelt a témák között. Abban nagyjából teljes volt az egyetértés, hogy a kormány tevékenységét kommunikációs zűrzavar jellemzi. Nem lehet választani a vakcinák közül – mondta a tisztifőorvos –, majd néhány órával később jött a helyesbítés, hogy mégis lehet. Csakhogy egyelőre azt sem tudjuk, mikor és milyen oltóanyag áll majd rendelkezésre. Az embereket felnőttként kell kezelni, és tisztességes tájékoztatást kell adni, s akkor nem dőlnek be például a korábban többször emlegetett Gődénynek. Álláspontom szerint ilyen egyszerű a megoldás.
