Kétfordulós lehet az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyének meghatározására vonatkozó előválasztás, és nem kizárt, hogy a résztvevők akár három szavazólapot is kaphatnak majd: az egyiken a lehetséges kormányfő személyére, a másikon az egyéni képviselőjelöltre voksolhatnának, a harmadikon pedig a résztvevők a pártszimpátiájukat jelölhetnék meg, ami a közös lista összetételének kialakításához szolgálhat fontos információval. A technikai részletek kidolgozása azonban még folyamatban van.

Ha minden ellenzéki párt beleegyezik, kétfordulós lehet az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztásának folyamata az előválasztások során – egyebek mellett erről is beszéltem a Civil Választási Bizottság elnökeként is az RTL Klub Híradójának szerda este. Álláspontom szerint a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jutna tovább, és a kiesőknek kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy a legnagyobb támogatottságot élvező személy mögé állnak.

A 2022-es választásra hat párt – a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – már bizonyosan közösen készül, és a napokban az ellenzéki összefogás hat pontban rögzítette is a közös kormányzás alapelveit. Azt is tisztázták, hogy közös miniszterelnök-jelöltet és közös listát állítanak, s a 106 egyéni választókerületben ugyancsak egyetlen jelöltet indítanak a Fidesszel szemben. Ebben a helyzetben nem lenne szerencsés, ha egymás között – zárt ajtók mögött – osztozkodnának azon, melyik szervezet kiket nevezhet meg az elnyerhető posztokért folyó verseny résztvevőjeként.

Most nincs más megoldás, mint az előválasztás, amelynek eredményeként 2019-ben az ellenzék nyerte el a főpolgármesteri tisztséget, és ugyancsak győzni tudott a IX. kerületben is. Meggyőződésem szerint ezt a nálunk még szokatlan politikai innovációt általánosan alkalmazni kell a következő parlamenti választás előtt is, és akkor az együttműködésben résztvevő egyetlen párt potenciális szavazói sem érezhetnék úgy, hogy a hátuk mögött, az akaratuk ellenében születnek döntések. Tapasztalataink szerint a nem kormánypárti szavazók az együttműködő ellenzékre szívesebben szavaznának, mint külön-külön egy-egy pártra.

Ezzel összefüggésben vetettem fel, hogy lehetne kétfordulós a miniszterelnök-jelölt kiválasztásának folyamata, amelynek alapján egyértelműen meghatározható, kit akarnak az állampolgárok. Ugyanakkor indokolt, hogy az országgyűlési egyéni képviselőjelöltek esetében is mindenütt legyen előválasztás, függetlenül attól, hogy az egyes körzetekben jelenleg ki a képviselő. Mert nem ez a lényeges, hanem az, hogy mindenütt megtalálják azt a helyben köztiszteletnek örvendő, előélete és korábbi tevékenysége alapján támadhatatlan, hiteles személyt, aki az adott körzetben eséllyel indulhat a Fidesszel szemben.

További kérdéseket vet fel, hogy a közös országos listán a hat párt hány főt indíthat. Lehetne persze a közvélemény-kutatási adatok alapján alkudozni, de ennek nem sok értelme van. Érdemesebb lenne inkább egy előválasztás során mérni, hogy az egyes politikai szervezetek milyen valós támogatottságot élveznek. Ezért nem tartom kizártnak, hogy az előválasztás során a résztvevők egy harmadik szavazólapon a pártszimpátiájukat is megjelölhetnék. Ennek eredményét a listaállításnál lehetne felhasználni, ahonnan összesen 93 mandátum nyerhető el.

A pártok azonban még nem döntöttek a részletekről. Ám ha valóban komolyan gondolják, hogy közös miniszterelnök-jelölttel, közös pártlistával és közös egyéni jelöltekkel vágnak neki a 2022-es választásnak, mielőbb tisztázni kell annak technikai feltételeit is. Ehhez mi civilek minden támogatást megadunk. Meggyőződésem szerint e nélkül elmarad a siker, mert az előválasztás aktivizál, hiszen a polgárok joggal érezhetik úgy, hogy valódi részesei a folyamatnak. Ugyanakkor ezzel legitimálni lehet a jelölteket, s egy ilyen országos akció alkalmas a közvélemény tematizálására is.

Ez a módszer Budapesten bevált, és minden feltétel adott a rendszer országos alkalmazására. A politikai szervezeteken múlik, élni kívánnak-e ezzel a lehetőséggel. Ha nem, félő, hogy marad a NER!

(Fotó: Facebook – megállapodtak a közös kormányzás alapelveiről az ellenzéki pártok)