Nincs az a pénz, amit a hatalom megőrzése érdekében a NER ne sajnálna elkölteni. Korábban néhány kiló burgonyával próbálták megnyerni a nyugdíjasokat, most viszont ezermilliárdnál is többet szánnak a jövő áprilisi parlamenti választások előtt például a gyermeket nevelő családok, a fegyveres testületek dolgozói, valamint a szépkorúak megnyerésére. A számlát viszont később valakiknek állniuk kell.

Régi szép hagyomány a Fidesz körében, hogy valahogyan mindig pár hónappal a választások előtt kezdenek el krumplit osztani az időseknek. Ez történt 2010 januárjában, vagy 2017 decemberében is, amikor személyesen Rétvári Bence osztotta az ingyen burgonyát a nyugdíjasoknak. De most minden korábbinál jobban rettegnek a hatalom elvesztésétől, ezért nem öt kiló krumplit adnak a nyugdíjasoknak, hanem elképesztő összeget, több mint ezermilliárdot költenek szavazatvásárlásra.

Senki nem tudja, hogy ennek mi lesz a következménye. Ha hatalmon marad a Fidesz, akkor megállapíthatják, hogy esetleg Beke Katát, az Antall-kormány azóta sajnos elhunyt oktatási államtitkárát idézzük: Jézusmária, győztünk! Amennyiben az ellenzék nyer, valahogyan megoldást kell találni az agyament költekezés okozta hiány csökkentésére. Könnyen lehet, hogy oda jutnak, mint a folyamatosan szapult Gyurcsány Ferenc, aki annak idején azt az álláspontot képviselte, hogy az osztogatás fenntarthatatlan.

Soha nem látott pénzeket szórnak szét ugyanakkor 2022 első két hónapjában. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiós szózatában arról beszélt: „harcol azért” – nem tudjuk kivel – , hogy jövő februárban ne csak a kétheti, hanem a teljes 13. havi nyugdíjat kapják meg az idősek. Ez 320 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek.

Mellesleg jegyzem meg: a nyugdíjasoknak küldött „Jókor” címet viselő kormányzati propagandakiadvány címoldalán jelent meg: „idén 4x kaphatnak plusz juttatást az idősek”, s közte van a „visszaépített, kifizetett 13. havi nyugdíj”. Ennyire azért ne nézzék hülyének az embereket, mert hátha értelmezni tudják, mi a különbség az egyheti és az egyhavi járandóság között.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig egy videóban jelentette be: a kormány már döntött arról is, hogy a gyermekes adófizetők jövő februárban visszakapják az idén befizetett adójukat. Ez mintegy 600 milliárd forintot jelent. Arról is határoztak, hogy a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak a 2023-ban esedékes féléves bérkompenzációt szintén kifizetik a választás előtt – mintegy 250 milliárd forint értékben.

A kormány tehát fél évvel az országgyűlési voksolás előtt több mint ezermilliárd forint kifizetéséről döntött a 2022-es költségvetés terhére. Úgy, hogy ezekre egyetlen fillér sem szerepel a büdzsében. A minimálbér tervezett emelését meg ne is számítsuk bele, hiszen az alapvetően a vállalkozásokat sújtja, hiszen nagyjából egymillió foglalkoztatott keres a minimálbérnél és a szakmunkás bérminimumnál kevesebbet.

A kabinet mellesleg a múlt héten 4,5 milliárd euró értékben vett fel hiteleket, amelynek egyik célja már a jövő évi kiadások finanszírozása. Az uniós helyreállítási alapból nem kértek, miközben ebből Magyarország 17 milliárd eurós forráshoz juthatna vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában. Amúgy a hitelrész kamata olyan nulla százalék. Csakhogy ehhez teljesíteni kellene a jogállamisági követelményeket, de Orbán nem hajlandó elviselni az ellenőrzést.

A nemzetvezető tehát inkább harcol Brüsszellel, és adósságcsapdába kergeti az országot, miközben korábban, valamikor 2011-ben azt nyilatkozta: „egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal”. Karddal szerencsére senki nem támad ránk, de az azért elgondolkodtató, hogy a nemzeti jövedelemhez viszonyított államadósság mértéke csúcsokat dönt.

Ebben a helyzetben tényleg az a legfontosabb szempont, hogy a NER hatalmának megőrzése érdekében újabb hiteleket vegyünk fel? A hatalom megőrzése érdekében tényleg semmi nem drága?

(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI. Varga Mihály pénzügyminiszter átadja a 2021-es költségvetés tervezetét a házelnöknek.)