Miközben a héten a Parlamentben megkezdődött az országos referendumot elrendelő határozati javaslat előkészítése, az Alkotmánybíróság szerdán a Karácsony Gergely által a kínai Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett népszavazási kérdéseket hitelesítő kúriai végzéseket felülvizsgálta, és kimondta: a döntések alaptörvény-ellenesek. Vagyis nem lesz referendum, ami azt jelenti, hogy a szervezők hiába dolgoztak, akik pedig aláírtak, azokból is bohócot csináltak. Ezzel a helyzettel a jogalkotónak kezdenie kellene valamit.

Karácsony Gergely még 2021 nyarán kezdeményezett népszavazást az alábbi két kérdésben:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tavaly augusztus végén hitelesítette a népszavazásra javasolt kérdéseket. Ezt követően az NVB határozatai ellen kúriai felülvizsgálati kérelmeket nyújtottak be a hitelesítés megtagadása érdekében. A Kúria 2021. december 8-án viszont mindkét határozatot helybenhagyta.

Ezután indult meg az aláírásgyűjtés, és a kezdeményező január 21-én be is nyújtotta az aláírásgyűjtő íveket, és március 9-én kiderült: megvan a 200 ezer támogató, tehát indulhat a referendum. A napokban viszont a népszavazásnak az Alkotmánybíróság (AB) keresztbe tett, és kimondta, hogy a kérdések alaptörvény-ellenesek.

Nézzük a részleteket. A taláros testület egyik érve az volt, hogy nemzetközi szerződések tartalmáról nem lehet népszavazást tartani. Magyarország és a Kínai Népköztársaság között kétségkívül megállapodás jött létre a Fudan Egyetem hazai felsőoktatási tevékenységének támogatásáról, a népszavazási kérdés azonban nem erről szólt. Karácsony Gergely mindössze a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról szóló törvény hatályon kívül helyezését kezdeményezte, amely nem a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti megállapodást kihirdető törvényről, hanem a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, illetve az alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényt érinti.

Az utóbbi jogszabályban pedig utalás sincs a nemzetközi szerződésre. Az a népszavazási kérdés tehát, amely szerint „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”, nem érinti a nemzetközi szerződést, mert a parlament egy eredményes népszavazás esetén is más tartalommal bármikor újabb törvényt alkothatna a két állam közötti megállapodás végrehajtása érdekébe. Tehát jöhet a Fudan Egyetem, de nem ott és nem olyan feltételek mellett, mint amelyeket a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról szóló törvény meghatározott.

Ami a másik kérdést illeti, „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”. Ez tényleg érintheti a költségvetést – amire az AB hivatkozott –, de a testület korábbi gyakorlatra szerint három esetkörben ítélhető közvetlennek és érdeminek a népszavazás és a költségvetési törvény közötti kapcsolat:

- a kérdés kifejezetten a költségvetési törvény módosítását célozza;

- a kérdésből okszerűen következik a költségvetési törvény módosítása;

- az érvényes és eredményes népszavazás jövőbeli költségvetési törvény kiadását konkrétan határozza meg.

„A költségvetést érintő népszavazási tilalom fennállásának eldöntéséhez vizsgálni szükséges, hogy a népszavazásra feltett kérdés milyen szoros kapcsolatban áll a költségvetéssel. Ennek kapcsán nem lehet eltekinteni attól – ahogyan azt már az Alkotmánybíróság is megállapította – hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen (...) a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről” – érvelt a Kúria. És nem kis pénzről van szó, mert egy országos népszavazás tízmilliárdot meghaladó kiadást jelent.

A legfőbb bírói fórum szerint mellesleg a fenti három feltétel egyike sem teljesült, mert a népszavazási kezdeményezés „nem irányul az elfogadott költségvetési törvény módosítására, és okszerűen nem következik belőle annak módosításának szükségessége sem”. Mellesleg bármely jövőbeli költségvetés kiadási előirányzatainak pontos meghatározása sem volt A CÉL.

Az álláskeresési járadék időtartamának növelése kapcsán már csak azért sem mutatható ki szoros összefüggés a költségvetési törvénnyel, mert ennek a támogatásnak az összege felülről nyitott, tehát a kormány saját hatáskörében csoportosíthat át több pénzt, ha az indokolt.

Ami viszont elvi kérdés: ha valaki népszavazást kezdeményez, és a kérdés átmegy a Nemzeti Választási Bizottságon, majd a Kúrián is, abban a hitben gyűjthet aláírásokat, hogy a referendum rendben van. A Karácsony-féle akció kapcsán is ezt gondolhattuk, és össze is gyűlt a kétszázezer érvényes aláírás, s a T. Ház meg is kezdte a népszavazást elrendelő határozat előkészítését.

Ezt a folyamatot szakította félbe az AB, ami így nagyon nincs rendben. Megoldás lehetne, ha a törvény tartalmazná: amennyiben a Kúria végzésével szemben valaki az Alkotmánybírósághoz fordul, az alkotmányjogi panasz benyújtásának legyen szoros – ne hatvannapos – határideje, és a taláros testület erről döntsön tényleg soron kívül, akár három, öt vagy hét napon belül –, és addig ne kezdődjék meg az aláírásgyűjtés, mert a jelenleg hatályos szabályok szerint bohócot csinálunk a kezdeményezőből, meg a kérdést támogató polgárokból is.

Ezzel kapcsolatban csak idézni tudom Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményét. E szerint nem túl szerencsés, hogy az AB egy kérdés megengedhetőségéről úgy hoz döntést, hogy az aláírásgyűjtés már megkezdődött, esetleg akár be is fejeződött.

És mi van akkor, ha közben a referendum már eredményesen lezárult? Megsemmisítik egy-két – talán érintett – magánszemély jogorvoslati kérelme alapján a kétszázezer polgár kezdeményezése alapján a parlament által hozott esetleges döntést is? Ennyit a jogállamról.