A 15 százalékos kamatadó után még 13 százalékos szociális hozzájárulást is kell fizetniük a magánszemélyeknek a kamat- és hozamjövedelmük után. Ezzel még előnyösebb helyzetbe hozzák az állampapírokat, amelyek hozama eddig is adómentes volt. S ha ez nem lenne elég abszurd, a bankoknak saját költségükön kötelezően meg kell hirdetniük, mennyit veszítettek az ügyfeleik, ha a pénzüket náluk tartják.
A múlt héten elfogadott kormányrendelet egészen sajátos viszonyokat teremt, amellyel nagyjából ellehetetlenítik a bankokat, mert esélyük sincs lakossági betétek gyűjtésére, így újabb hitelezésekre. Aki ugyanis kicsit számol magában, gyorsan rájön, hogy a pénzt érdemesebb állampapírba fektetni, az ugyanis jóval nagyobb, ráadásul adómentes bevételt termel. Az intézkedés oka érthető: a költségvetés elszabaduló hiányát a magasabb hozamok ígérete mellett is még mindig olcsóbb hazai forrásból finanszírozni, mint külföldi hitelekből fedezni. Ezzel persze a kormány azt is üzeni, hogy nemigen reméli a jogállamisági kifogások miatt befagyasztott uniós támogatások gyors beérkezését.
Érdemes azonban ezzel kapcsolatban utalni egy, még 1991 végén született, Vörös Imre előadó alkotmánybíró jegyezte alkotmánybírósági döntésre. E szerint „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül”. Most pedig a jogalkotó éppen ezzel megy szembe, hiszen kivételezett helyzetbe hozza a költségvetési szervként működő, állampapírokat kibocsátó Magyar Államkincstárt. Ezzel „a vállalkozás és gazdasági verseny szabadságának alkotmányos elvét sértő” helyzetet teremtenek. Az államkincstár feladata ugyanis többek között pénzügyi és befektetési szolgáltatások nyújtása, tehát ha úgy tetszik, e tekintetben piaci szereplő.
Idézzük Vörös Imre előadó alkotmánybíró álláspontját: bizonyos helyzetekben „az államot a gazdaság egyik szereplőjeként, és nem a közhatalmi funkciót gyakorló szervezetként kell értékelni, és egyúttal el kell különíteni az állam, mint a gazdálkodás alanya jogait és kötelességeit a gazdálkodás állami befolyásának eszközeit jelentő (közhatalmi) jogosítványoktól”. Itt pedig, mint annak idején, amikor korábban az államnak biztosítottak privilégiumokat a részvényjegyzési jogosultság terén, most – a jogalkotás lehetőségeivel visszaélve – a magánbankok versenyképességét veszélyeztetik.
Azzal nem lenne baj, ha a kincstár magasabb hozamokat ígér, mint más pénzintézetek, hiszen erről szól a piacgazdaság. Az azonban kérdéses, hogy az állam megfelelt-e tulajdonformák közötti egyenlőség követelményének, amikor a bankok számára előírta a 15 százalékos kamatadó levonásának kötelezettségét, és most a betétek hozamát terhelő újabb 13 százalékos elvonást alkalmaz, miközben a kormány a saját „vállalkozását” – központi költségvetési szervként működő, ám egyes tevékenységeit illetően kifejezetten piaci szereplőnek tekinthető – kincstárat mindezek alól mentesíti. Igaz, a NER alaptörvényéből a tulajdonformák egyenlőségének követelménye valamiért kimaradt, de a diszkrimináció tilalma változatlanul érvényes. Ezzel a megállapítással Vörös Imre nyugalmazott alkotmánybíró ma is egyetért.
Az meg már végképp elképesztő, hogy a bankoknak saját költségen kell „reklámozniuk” az állampapírokat. Nem véletlen, hogy Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke azonnal ragált: sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány beavatkozása miatt De azért ne sajnáljuk őket nagyon, hiszen a lakossági bankszámlákon látra szóló betétként elhelyezett sok százmilliárdos pénzek után semmit vagy legfeljebb egy-két százalékos kamatot kínálnak, míg személyi kölcsönt jó esetben 16-23 százalékos THM mellett. Ekkora kamatmarzs talán nemigen található máshol.
Hozzáértés híján nem tudunk megoldást kínálni, mindazonáltal vélelmezhető: a hazai bankok hitelezési és kamatpolitikája legalább annyira szembe megy a piacgazdaság alapvető elveivel, mint a kormány rapid beavatkozása annak érdekében, hogy a lakossági megtakarításokat államkötvényekbe kényszerítsék. Mindezek után az olvasóra bízzuk, hová tegyék a pénzüket. Már ha van nekik mit hová tenni...
(Fotó: Getty Images - lehet újraszámolni az adót)
