A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz a határon túli magyaroktól negyedmillió levélszavazatot zsebelhetett be, ami hozott is egy parlamenti mandátumot. A júniusi voksoláson viszont más szabályok érvényesek, és emiatt a NER elköszönhet akár 200 ezer külföldön élő támogatójától is, hiába szeretnének ők minél több fideszes képviselőt az Európai Parlamentbe juttatni. Már ha szeretnének, mert az EP-választáson a részvételi arány általában is igen alacsony.
A Fidesz a pártlistájára 2022-ben hárommillió szavazatot kapott, és ebből 251 ezer a határon túli magyaroktól érkezett. Ez nagyjából nyolc százalék, és az Orbán csapatát támogatók aránya az összes külföldről érkezett voks 94 százalékát tette ki. Ez hozott egy mandátumot, ami ugyan nem kellett a minimum 133 fős kétharmadhoz, de azért jól jött nekik, mert azóta 135 „bátor ember” képviseli a parlamentben a NER-t.
Csakhogy az európai parlamenti választáson mások a játékszabályok. Míg 2022-ben valamennyi, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, ám nyilvántartásba vett magyar állampolgár kapott egy választási csomagot, és ha az abban található szavazólapot kitöltötték, s valamilyen módon – akár postai úton, akár a külképviseletekhez eljuttatva – visszaküldték, az bekerült az országos listára leadott voksok közé. Más kérdés, hogy a részvételi arány ebben a körben eléggé szerény volt. Egyébként a legaktívabbak a romániai magyarok voltak.
Most viszont alapvetően a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar, illetve uniós polgárok szavazhatnak. Így a Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, esetleg Ausztriában vagy Németországban élő, és az itteni politikai erőviszonyok alakításába beleszólni kívánó magyar kisebbség ebből a voksolásból kiesik – ha csak valaki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel is. Marad tehát Szerbia és Ukrajna. Ami az előbbit illeti, a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint a déli szomszédunknál 83 ezren szerepelnek a választásra jogosultak nyilvántartásában – szemben a csaknem 300 ezer romániai magyarral –, míg Ukrajna tekintetében nem közölnek adatokat.
Viszonylag jelentős, ezret meghaladó számú, választójoggal rendelkező magyar él még az adatbázis szerint az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában, de a számuk összességében 10 ezerre sem tehető. Ők aztán nem fogják befolyásolni az EP-választás kimenetelét. Miként a szerbiai magyarság sem. Pedig voksolhatnak, ha igénylik a szavazási csomagot. Egyelőre nem sikerült információkat találni arra, hogy a körükben mekkora az érdeklődés, de megkockáztatjuk: nem lehet túl nagy.
Ami azonban nem változott: a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó emberek továbbra is csak a kijelölt külképviseleteken szavazhatnak. Ők utazzanak akár sok-sok kilométer, ha élni akarnak alkotmányos alapjogukkal. Ez meglehetősen igazságtalan, mondhatni tisztességtelen megoldás, mert miért járnak rosszabbul, mint akik véglegesen elhagyták az országot, illetve soha nem is éltek Magyarországon? Egyébként 2022-ben 57 ezren szavaztak személyesen a követségeken, és bár a számuk elenyésző a Fideszt támogató hárommillióhoz képest, ám a felvetés korántsem csak akadékoskodás. Emlékezzünk rá, hogy a NER a külképviseleteken leadott voksok miatt bukta el a főváros XVI. kerületében a választást.
Végezetül: senki nem tudja, mit számít majd a csaknem bizonyosan elvesztett 200 ezer szavazat – de akár több is, mert az EP-választáson mindenütt hagyományosan alacsony a részvételi arány –, de ezzel a Fidesz sem tud mit kezdeni, mert az uniós jogba foglalt szabályokkal nem lehet itthon trükközni. Ennyire arcátlan még a „bátor 135 ember” sem lehet.
(Fotó: Sebastien Bozon / AFP)
