Az Egységben a Magyarországért ellenzéki szövetség nyilvánosságra hozta, hogy 26 szakpolitikai kabinetet állított fel. Az igazságügyi reformért felelős munkacsoport vezetésére engem kértek fel. Beszámoltam arról, hogy a program jogszakmai szempontból gyakorlatilag készen van, és már csak néhány finomítás várható, mielőtt az egészet nyilvánosságra hozzuk. Egyes részletekről azonban már beszélhettünk, így többek között arról is, hogy a bírósági végrehajtást nem lehet „maszekban” végezni, hanem a rendszert ismét állami kézbe kell adni. Ha az áprilisi választáson nem lesz egy esetleges új kormánynak kétharmados többsége, gúzsba kötve kell táncolnia, de azért feles törvényekkel is sok mindent elérhetnek.
Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny – szögezi le egy 1990-es törvény. A kiskereskedőket hátrányosan érintő árstop – amely szerint egyes termékeket a beszerzési árnál akár olcsóbban kell értékesíteni – ennek a rendelkezésnek igencsak ellentmond. De vajon ki téríti meg az érintetteknek az állami beavatkozással okozott károkat?
Ez valami elképesztő: a NER parlamenti kétharmadának biztosítása érdekében két, korrupciós ügyekben bíróság elé citált vádlott és egy gyanúsított is részt vehet a Fidesz-KDNP képviseletében az Országgyűlés munkájában. Erre a rendszerváltozást követően még soha nem volt példa.
Megindult a „tarhálás” a pártok részéről: pénzbeli támogatást kérnek a választási kampányhoz. Nincs ezzel semmi baj, legfeljebb azt a kérdést lehet feltenni, hogy a Fidesznek valóban szüksége van-e újabb forrásokra, hiszen eddig is közpénzmilliárdokból hülyítik az embereket. Most Márki-Zay Péterék is ehhez a módszerhez folyamodtak, ami szintén nem kifogásolható, ha az adatvédelmi szabályokat betartják.
Márki-Zay Péter győzelmével az ellenzéki előválasztás során új helyzet állt elő, de ha a polgárok benne látják Orbán Viktor esélyes kihívóját, ezt az összefogásban részes hat pártnak is tudomásul kell vennie. Vagyis nem kellene acsarkodni, egymás stílusát bírálni, hanem egyetlen feladat van: a különféle nézeteket harmonizálni, és meg kell találni a közös minimumot.
Hivatali vesztegetés és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indítványt tett a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Állítólag a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének kérésére. Elképzelhető, hogy ezért valaki a hatósághoz fordult, amit nem lehetett szőnyeg alá söpörni.
Mit tegyen az, aki a jövő tavaszi parlamenti választáson részt kíván venni, de nem szeretne a fideszes álreferendumon is voksolni? – tette fel a kérdést blogunk egy olvasója. A felvetés azért is lényegbe vágó, mert a népszavazás érvényességének feltétele az ötven százalékot meghaladó részvétel. Utánanéztünk: többféle megoldás is kínálkozik.
“Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az elmúlt hónapokban fideszes körökből kaptak megbízásokat az előválasztáson sikerrel szereplő ellenzéki politikusok magánéletének feldolgozására” – írta a HVG. Csakhogy ez nagyon sikamlós pálya, és ha a hír igaz, abból nagy botrány is lehet.
Az ellenzék jelenti a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatot, amely Magyarországot ma fenyegeti – legalábbis ez következik Kövér László napokban nyilvánosságra került tavalyi beszédéből. Vagyis – ha jól értjük –, az a baja, hogy egyáltalán létezik még ellenzék. A házelnök korábbi szavai szerint ők egyébként is hazaárulók, és nem különböznek az egykori kommunista vezetőktől.