Zelenszkij elnök plakátokon való szerepeltetése azzal magyarázható, hogy nem mutat kellő hálát Magyarország segítsége iránt – állítja Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Ám miért is kellene neki bármilyen gesztust gyakorolnia, mert semmilyen adat nem támasztja alá, hogy tömegesen fogadtunk be ukrán menekülteket a háború kitörése óta. Szemben a németekkel és a lengyelekkel: ketten együtt kétmillió háborús üldözöttnek biztosítottak ideiglenes védelmet.

A „helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be” – tartalmazza egy újabb törvénymódosítás. Meg azt is, hogy amikor valaki az ingatlanját eladásra meghirdeti, az önkormányzatot, a szomszédot, illetve az adott település bármely lakóját elővásárlási jog illeti meg. Mi ez? Tényleg végképp szakítani akarunk a civilizált világgal?

Rogán Antal miniszter azt ígérte tavaly, hogy az idén már nem módosítják a választási törvényeket. Nem először érhetjük hazugságon a kormány valamelyik emberét: mégiscsak belenyúlnak a szabályokba. Egyetlen tollvonással megszüntetnék az egyéni jelöltek kampányköltéseinek korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, az ÁSZ pedig nem is ellenőrizhetné a pénzek forrását és felhasználásának módját. Mondhatnák, hogy ügyes húzás. Amennyiben a KDNP-s képviselők javaslatát elfogadják – és miért ne tennék? –, a NER oligarcháin múlik, hány milliárddal tolják meg 2026-ban a fideszes jelöltek kampányát.

Karácsony Gergely bizonyosan nem valósított meg bűncselekményt, amikor a fővárosi közösségi közlekedés pénteki, tíz perces leállításáról döntött. A Fidesznek inkább azon az alkotmányos rendelkezésen kellene elgondolkodnia, amely szerint  a„helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Ezzel szemben Budapestet alaptörvény-ellenesen csak büntetni akarják.

Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra az államfő „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről” címet viselő jogszabályt. Az annak elfogadása során követett eljárás Sulyok Tamás szerint sérti az alaptörvényt, de ha ez így volt, miért nem az Alkotmánybírósághoz fordult? Annyira azért nem bátor?

„A szolidaritási hozzájárulás mértéke nem veszélyeztetheti az önkormányzatok kiegyensúlyozott és fenntartható gazdálkodását” – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az alaptörvényben pedig az olvasható, hogy a „helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Budapesten egészen mást látunk: a 39 milliárdos támogatás mellett elvonnának 89 milliárdot, amivel csődbe juttathatják a fővárost. Most elvettek 10 milliárdot, ami elvileg jogszerű, mert a törvényen alapuló fizetési kötelezettség adók módjára azonnal behajtható.

A civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítésére alkalmas „pofa be”-törvénytervezet a jelenlegi formájában értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Tovább ront a helyzeten, hogy az szja-ból idén befolyó 1 százalékos felajánlást is visszatartanák, amennyiben valamelyik szervezetet a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezésére a kormány „szégyenlistára” tenné. Ez többek számára a halálos ítéletet jelentheti.

Számtalan kérdést kaptam a vasárnapi Kossuth téri tüntetésen is arra nézve, hogy mit lehet tenni a május 13-án éjfélkor előterjesztett, a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértő törvénytervezet ellen. Szinte mindenki az Európai Unió szervezeteitől várja a jogi megoldást, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságtól nem számíthatunk semmi jóra, mert nem működnek a fékek és ellensúlyok, nincs alkotmányosság, nincs jogállam.

Áttelelő poloskák! Itt a tavaszi nagytakarítás ideje – ígérte Orbán Viktor március 15-én. Az eddig fogatlan oroszlán Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a külföldről támogatott civileket minden jogi következmény nélküli megbélyegző jelentései a kedden éjfél előtt két perccel benyújtott törvénytervezet szerint – ami a szervilis Halász János egyéni javaslata, így arról nem kell senkivel egyeztetni – komoly következményekkel járhatnak. A javaslat valós veszélyeket rejt, és akár az érintett szerveződés bíróság általi megszüntetéséhez is vezethet. Csakhogy nem eszik ilyen forrón a kását, nem betojni, hanem cselekedni kell.

A jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. Mert ha bárki ezt az utat választja, semmivel nem lesz különb, mint a Fidesz. Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételével. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni.