A kormányfő felelőtlen politikája miatt esetleg többen halhatnak meg vagy szenvedhetnek súlyos egészségromlást a kórházi ellátás megvonása miatt, mint amennyi áldozatot a koronavírus követelhet. Orbán Viktor szerint csak főpróba a kórházi ágyak felének kiürítése, de ha egyelőre csak nyolcszáz vírusfertőzött szorul kórházi ellátásra, és a járvány május 3-án tetőzni fog, mi szükség volt több tízezer beteg kiebrudalására? Velük mi lesz? Most tényleg olyan a helyzet – a miniszterelnök által kedvelt háborús retorikánál maradva –, mint hogy előbb lövünk, azután majd mérlegeljük a „tűzparancs” következményeit.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozással egyes polgármesterek saját hatáskörben döntöttek például a település költségvetéséről, esetleg a képviselői tiszteletdíjak teljes megvonásáról. Másutt meg költekeznek: sportegyesületek támogatásáról határoznak, szabadidőparkot létesítenek, a polgármesteri hivatal munkatársainak többletjuttatásairól döntenek, de nem egyszeri alkalommal, a veszélyhelyzet idejére szólóan, hanem az évi egyszeri pluszpénzt később is fizetni fogják.

Nem értünk a virológiához, nem értünk a gazdaságpolitikához, nem értünk a válságkommunikációhoz, s végképp nem értünk ahhoz, miként kellene kezelnie a kormánynak a koronavírus-járványt. Hülyék viszont nem vagyunk, és mindezzel kapcsolatban akadnak aggályaink. Ha a kérdéseink egy korábbi nemzeti konzultációra emlékeztetnek, az nem a véletlen műve.

Hirtelen megvilágosodott kedd éjszaka Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetésére hivatkozva – ami a hétköznapi halandók számára értelmezhetetlen – benyújtott egy terjedelmes salátatörvényt, amely olyan jogszabályokat módosítana, amelyek jelentős részének semmi köze a javaslat tárgyához. Korábban az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet rá, hogy ez a jogalkotási gyakorlat elfogadhatatlan. De ha Semjén álmodik egy nagyot, az persze új helyzet.

A bírósági eljárási szabályokat is részlegesen átírta a kormány a rendkívüli jogrendre hivatkozással. Egyes intézkedések indokoltak lehetnek, de veszélyes játékba kezdtek, mert az igazságszolgáltatás működését érintő rendelkezések hirtelen és nem feltétlenül átgondolt módosítása jogállami alapelveket sérthet.

Ha a kormány elejét akarná venni annak, hogy a járvány idején bárki elkövethesse a közveszéllyel fenyegetés vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét, maga járhatna élen azzal, hogy részletes választ ad a közvéleményt érdeklő kérdésekre. Így információval szolgálhatna a fertőzöttek nem, életkor és lakóhely szerint megoszlásáról, a mintavétellel érintett emberek valós számáról, s az egészségügyben dolgozók közötti megbetegedési arányról is. Ha lennének hiteles adatok, senki nem terjeszthetne „rémhíreket”.

Valószínűleg nem született még olyan jogszabály, amelynek kapcsán a jogalkotó eleve jelezte: az úgysem tartható be. Most, a koronavírus-járvány kapcsán ezt is megéltük, hiszen a miniszterelnök saját nyilatkozata szerint beszélt a rendőrökkel, és jelezte, hogy a kijárási korlátozásról szóló rendelet kapcsán nem az a feladatuk, hogy mindent sarkosan betartassanak – mert azok úgysem tarthatók be –, inkább nyerjék meg az emberek együttműködését.

Megtiszteltetésnek veszem, hogy a Fidesz frakcióvezetője mekkora jelentőséget tulajdonít nekem, de sajnos hülyeségeket beszél. Nem csak én ellenzem, hogy a kormány olyan felhatalmazást kapjon a parlamenttől, amelynek alapján a koronavírus-járványra hivatkozva korlátlan ideig és bármely tárgyban jogot alkothasson. Kár, hogy a fideszes többség képtelen felfogni: nem a vírus, hanem a demokrácia pártján állunk.

Lehet össze-vissza beszélni, de aki valótlanságot állít, előbb-utóbb rajtaveszt. A koronavírus kapcsán jött elő a kérdés: mi van a szájmaszkokkal? A kormányfő szerint van készleten milliószám – egészségügyi források viszont úgy látják, az elemi védőeszközök is hiányoznak. Hogy erre mi a helyes válasz, annak eldöntését az illetékesek nyilatkozataiból szemezgetve az olvasókra bízzuk.

Rossz nyelvek szerint a koronavírus-járványt Orbán Viktor sajátos módon igyekszik kihasználni: egy péntek este benyújtott törvényjavaslat szerint a parlament szerepét a veszélyhelyzet idejére – amelynek megszüntetéséről a kormány dönthetne – nagyjából lenulláznák, és minden hatáskört tulajdonképpen a miniszterelnökre ruháznának át. Ami tényleg lehet akár az elnöki rendszer felé vezető első lépés.