Magyarországon már rúgtak ki azért embert az állásából, mert lájkolt vagy megosztott néhány Facebook-bejegyzést. Ehhez képest a német ügyvivőt azért rendelte magához a külügyi államtitkár, mert a Hertha egy vitatható nyilatkozata miatt megvált Petry Zsolt kapusedzőtől. Ebben a helyzetben vajon melyik ország tekinthető jogállamnak, és hol érvényesül inkább a véleménynyilvánítás szabadsága?
„Elsősorban Németországnak kell arra válaszolnia, hogy ott jogállamról beszélünk-e vagy sem. A szólásszabadság alapvető érték” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy a Hertha BSC német labdarúgóklub pusztán azért mondott fel azonnali hatállyal a kapusedzőjének, Petry Zsoltnak, mert az vállalta a véleményét. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás nem szankcionálható egy jogállamban.
Petry egyebek mellett arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy félti a keresztény Európát a bevándorláspolitikától, mert az szerinte teljes morális leépüléshez vezet, és Európát bűnözők lepik el. Azt is elmondta: nem érti, egy Európa-klasszis kapusnak – Gulácsi Péternek – miért kellett megszólalnia a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett.
A Herthánál ez kiverte a biztosítékot, a magyar kormánynál pedig a klub reakciója. A véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoznak, olyannyira, hogy a külügyi államtitkár a hivatalába kérette az ügy miatt a német nagykövetség budapesti ügyvivőjét. Ami elég abszurd ötlet, mert vajon mi köze van a német szövetségi kormánynak egy magánvállalkozásként működő sportklub és az alkalmazottja közötti nézetkülönbséghez?
Arról nem is beszélve, hogy az alábbi összeállításunkból – amely az elmúlt néhány esztendő történéseiből önkényesen kiragadott példákat tartalmaz – kiderül, a véleménynyilvánítás szabadsága nálunk sem mindig érvényesül, és aki meggondolatlanul fejti ki az álláspontját, gyakran munkajogi és egyéb következményekre számíthat. Elég lehet akár egy Facebook-bejegyzés megosztása, és valaki máris búcsúzhat az állásától. Akkor most mit kérünk számon a németeken? Ja, hogy más szemében a szálkát is meglátjuk, a magunkéban pedig a gerendát sem vesszük észre?
- március 25.
A napirend előtti felszólalások voltak soron az országgyűlésben, amikor Dömötör Csaba, a fidesz parlamenti államtitkára sokadszorra oltásellenességgel vádolta a baloldalt. A DK-s Vadai Ágnes eközben bekiabált. Normális demokráciákban ez nem szokatlan ellenzéki reakció, de a házelnök Vadait kétmilliós bírsággal sújtotta. Nyilván a véleménynyilvánítás szabadságának nagyobb dicsőségére. Mellesleg külföldön az ilyen megnyilvánulást nem büntetik, hanem a házelnök rendreutasíthatja – esetleg kivezetteti – a renitens képviselőt, és arra a napra legfeljebb megvonhatja a tiszteletdíját.
- március 21.
Hrutka Jánost, a népszerű szakkommentátort és korábbi válogatott labdarúgót rövid úton eltávolították a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Spiler TV-től, mert kiállt a magyar labdarúgó-válogatott és az RB Leipzig kapusa, Gulácsi Péter mellett, aki néhány hete csatlakozott a magyar kormány kirekesztő álláspontját kritizáló, a szivárványcsaládokkal szolidaritást vállaló „A család az család” kampány mellett.
- február 2.
A Magyar Ateista Társaság blogján 2018-ban amellett érvelt a főpolgármesteri hivatal már a Tarlós-éra után alkalmazott környezetvédelmi szakértője, hogy ne lehessen megkeresztelni a gyermekeket, mert az „jogi szempontból illegitim”. A korábbi bejegyzése valamiért csak most került az érdeklődés középpontjába, de ez az állásába került.
- december 23.
Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az a döntés született, hogy menesztik. Ám a jogerős verdikt szerint vissza kellett venni, amellett a hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafeteria, illetve az első- és másodfokú ítélet között eltelt időben kiesett mintegy 4 milliós jövedelem megfizetése mellett kétmilliós sérelemdíj is járt neki. (A magyar bíróságok ilyen bátrak?)
- december 13.
Beperli a siófoki kórházat Horváth Mónika. Ő az a nővér, aki a térség fideszes országgyűlési képviselőjének Facebook-posztját kommentálta a saját oldalán, mégpedig olyan módon, ami az azonnali hatályú elbocsátást közlő kórházi illetékesek szerint „ebben a politikai helyzetben megengedhetetlen”. A kifogásolt bejegyzés ez volt: „remélem, nem prosztatabántalmak miatt vág ilyen fájdalmas képet, mert a kórház urológiáján nem biztos, hogy kíméletesen bánnának a valagával, most, hogy (kórház)bezárásokról szólnak a hírek...”. A nővért azonnali hatállyal elbocsátották.
- december 7.
Kirúgták a sajtóban rendre nemzetközi jogászként megszólaló Lattmann Tamást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE). Egy korábbi Facebook-poszt volt a döntés alapja, amelyben Lattmann az Alapjogokért Központ női munkatársaira tett valóban kevésbé szerencsés megjegyzést. Az érintett később azt mondta, hogy – szemben az egyetem állításával – nincs szó szexista megnyilvánulásról, jogsértőnek tartja az eljárást és bíróságra megy. „Az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett ’elemzők’ osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?” – ez volt a kifogásolt kiírás.
- január 18.
„Tisztelt Munkatársak! Felhívom a figyelmeteket arra, hogy a finanszírozásunk az ME-ből (vélhetően a Miniszterelnökségre gondolt) jön” – írta Antall Péter, az egykori miniszterelnök fia, az Antall József Tudásközpont igazgatója egy zárt Facebook-csoportban. S hogy mindenki értse, mire gondol: „Nem szeretnék a munkatársaktól olyan posztokat, like-t, amely az olympiát (sic!) támadja”. Tartotta is a szavát, mert legalább egy embert kirúgott a Momentum olimpiaellenes népszavazásának lájkolása miatt. Az érintett azóta 5,6 milliós kártérítést nyert munkaügyi perben.
- december 16.
„A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak” – nyilatkozta Kovács Ákos. A Magyar Telekom Csoport erre úgy reagált: a cég „elkötelezett abban, hogy nőknek és férfiaknak egyaránt azonos munkafeltételeket és karrierlehetőséget biztosítson és minden körülmények között fenntartsa a vállalaton belüli nemi egyenjogúságot”, ezért szerződést bontott az énekessel. A kormányzati reakció: minden mobilnet-előfizetői szerződést felmondtak a Magyar Telekommal.
- május 8.
Facebookon történő véleménynyilvánítás miatt vált méltatlanná egy tűzoltó a hivatásos szolgálatra. A Hajdú-Bihar megyei főtörzsőrmester ellen azért indult méltatlansági eljárás, mert a közösségi oldalon lévő profiljában állítólag a katasztrófavédelem lejáratására alkalmas bejegyzések jelentek meg.
Hát, hirtelenjében ennyi jutott eszünkbe, bár a sor valószínűleg még folytatható lenne. A véleménynyilvánítás szabadsága persze szent és sérthetetlen, de az emberi méltóság is tiszteletben tartandó. Lehet, hogy azzal járunk a legjobban, ha mindenki befogja a száját, mert abból nem lehet bajunk? Bár vérmérséklet kérdése, ki meddig képes hallgatni...
(Fotó: Facebook)