Tizenhárom év után sem sikerült megnyugtatóan pontot tenni egy 2007-ben elkövetett emberölési ügy végére. Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt a saját lakásán ölték meg, és előbb a fiát gyanúsították, s el is marasztalták, majd felmentették. Utána jött a képbe egy másik lehetséges elkövető, akit hétfőn jogerősen 15 évre ítéltek, de csak emberölési kísérlet miatt. De akkor ki az igazi gyilkos?

„Megszereztük (...), mennyi pénzt nyertek el a magyar államtól azok az ügyvédek, akik jogerősen elítélt bűnözők nevetséges indokaira hivatkozva milliárdokat kapnak kártérítésként” – írja az Origo. A kormányhoz közeli portál olyan ostobaságokat beszél, hogy arra válaszolni sem lenne érdemes, de képtelenek vagyunk befogni a szánkat. Bár az ősi latin mondás szerint a sas nem kapkod legyek után.

A Fidesz szerint nagyon fontos lenne, hogy a „balliberális körökhöz és a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek” elárulják, „mennyit kaszáltak a börtönbizniszen” – mondta Budai Gyula kormánypárti országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján. De semmi közük hozzá, hogy kitől milyen megbízást kaptunk, Soros viszont szűkmarkúnak bizonyult: egyetlen fillérrel sem támogatott magyar ügyvédeket. Ígérjük ugyanakkor, hogy a kormány lejárató kampánya ellenére is eskünkhöz híven tesszük a dolgunkat.

Évek óta legfeljebb kivételesen folytatott a törvényjavaslatokról társadalmi egyeztetést a kormány. Most viszont adnak öt napot, hogy  ki-ki véleményt nyilvánítson arról, szabad-e elítélt bűnözőket a bírósági verdiktben foglaltnál hamarabb kiengedni a börtönből. A szigorításnak – mert nyilvánvalóan ez a kormányzati szándék – azonban nem várt kellemetlen következményei lehetnek.

A fogva tartás embertelen körülményei miatt megítélt kártalanítást a joggal való visszaélésnek nevezte múlt pénteken a miniszterelnök, és kijelentette: a kifizetéseket azonnal hatállyal felfüggesztik. Az igazságügyi államtitkár másnap ráerősített, s azt nyilatkozta, kész az erről szóló kormányhatározat. Ami most kedden látott napvilágot, de egészen másról szól, bár a jogállamisággal annak tartalma is nehezen egyeztethető össze.

Véget kell vetni az úgynevezett „börtönbiznisznek”, ezért a továbbiakban az állam nem fizet kártalanítást a bűnözőknek a szerintük rossz börtönkörülmények miatt – jelentette ki több kormányzati tényező. Ezzel kapcsolatban az ügyvédi irodámat is hírbe hozták, miközben mindenkinek alkotmányos joga, hogy valós – vagy akár vélt – jogsérelme okán jogi képviseletet vegyen igénybe. Mi a fogva tartottak ügyeiben is csak azt tettük, amit a magyar törvények – illetve nemzetközi egyezmények – alapján meg kell tennünk.

"Megsebezte" a magyar néplelket, hogy a bűnözőknek pénzt fizetnek, ha a fogva tartás körülményei nem megfelelők, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerint a továbbiakban egyetlen fillért sem kellene adni nekik. Ezzel azonban semmibe venné az emberi jogi bíróság ítéleteit, meg az emberi jogok európai egyezményét. Mellesleg kár, hogy azt sem tudja, mi a különbség az Európai Unió Bírósága és az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága között.

A világ egyik leggazdagabb embere szerint neki, és a hozzá hasonló milliárdosoknak magasabb adókat kellene fizetniük. „Aránytalanul jól kerestem, holott mások is ugyanolyan keményen dolgoztak az előre jutásért. (...) A gazdagoknak több adót kell fizetniük ahhoz képest, amennyit most fizetnek” – írta a blogján Bill Gates, a Microsoft társalapítója. A nemzet milliárdos gázszerelője vajon mit szól ehhez?

Első fokon Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt hat, Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. első emberét két év börtönbüntetésre ítélték a napokban Zágrábban. A bíró elfogadta ugyanis a vádat: a felek megállapodást kötöttek arra nézvést, hogy Sanader kenőpénzért cserében segíti a Mol és a horvát állam megállapodását az INA kőolaj-finomító irányítási jogainak megszerzésében.

A politika tartsa távol magát az igazságszolgáltatástól – hangsúlyozta Magyar György ügyvéd hétfőn az ATV Start című reggeli műsorában. A 2010-es iszapkatasztrófa kapcsán ugyanis visszatérően megszólaltak kormányzati tényezők, és üzentek a bíróságoknak. Az ügyben a napokban kihirdetett, a korábbinál szigorúbb ítéletet viszont nem kívánta minősíteni, mondván, majd a verdikt írásbeli indokolásából kiderül, miért látta úgy a Győri Ítélőtábla, hogy súlyosabb büntetéseket kell kiszabni.