Sajátos, számunka is meglepő párhuzamra mutatott rá Somfai Péter újságíró. Emlékeztetett rá, hogy 1989-ben az ellenzék akkori, sokak számára ismeretlen prominenseit – azokat, akiknek elegük volt a szocialista demokráciából – ültette egy asztal köré néhány jogászember. Ebből rendszerváltozás lett. Most Somfai szerint hasonló a helyzet, mert az ELEGY is a szétforgácsolt ellenzéket akarja együttműködésre bírni, hogy kimondassék: a szocialista után nem kérünk az illiberális demokráciából sem.
„Annak idején, 1989-ben a szétforgácsolt ellenzék – pár tucat ember – szinte kilátástalan helyzetben az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) összehívása mellett döntött, mert egy másfajta Magyarország álmát kergették” – írja a 168 Órában megjelent véleménycikkében Somfai Péter újságíró. Akkor azokat keresték, akiknek „elegük lett a néhány évtizede regnáló idős politikus rögeszméjéből, aki szerint minden demokráciák legmagasabb szintű demokráciája az ő egyetlen pártjának érdekeit szolgáló szocialista demokrácia”.
Somfai tartózkodik attól, hogy megnevezze Kádár Jánost, az egykori MSZMP élén 37 évig regnált idős politikust. Ugyanakkor hozzáteszi: amennyiben az EKA résztvevőről akkor kérdezték volna, „talán csak megvonom a vállam, ki a fene az a Kónya? Az a lakli szőke, valami Fodor? Hátul, a bal sarokban, egy alacsony, soványka, szakállas legény mellett egy kajla bajuszos szorong fél fenékkel a székén; látszik rajtuk, büszkék arra, hogy egyáltalán beengedték őket a »nagyok« közé”.
Csak találgatni tudunk, de talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy Kónya Imre az EKA összehozásában aktív szerepet betöltő Független Jogászfórum akkori vezetője, aki 1994-ben a belügyminiszterségig vitte. A lakli szőke bizonyára Fodor Gábor – ő az MSZP–SZDSZ-kormány idején ugyancsak volt miniszter –, az alacsony, soványka (akkor még soványka) szakállas talán Orbán Viktor, a kajla bajuszos pedig vélhetően Kövér László lehet. Ez utóbbi két szereplő kapcsán nincs is szükség semmilyen magyarázatra.
De visszatérve az eredeti gondolatmenethez: 1989-ben pár tucatnyi ember az EKA összehívása mellett döntött, és mi lett belőle? Rendszerváltozás. Mi most azt gondoljuk – Somfait idézve – hogy az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) keretében „ismét a szétforgácsolt ellenzéket kellene közös nevezőre hozniuk azoknak az embereknek, akik egy másik Magyarország álmát kergetik. Nekik is elegük lett abból, hogy egy idősödő politikus rájuk akarja erőltetni a maga demokráciáját, miközben szentül hiszi, hogy minden demokráciák legjobbika az ő hatalmi érdekeit szolgáló illiberális demokrácia”.
Az újságíró megint adós marad a névvel, de az „idősödő politikus” ebben az összefüggésben csak Orbán Viktor lehet. Aki ott ült a rendszerváltást előkészítő EKA asztalánál, ám mindent elfeledett. Pedig legalább annyit megőrizhetett volna a memóriájában, hogy a demokrácia fordulathoz biggyesztett bármilyen jelző a lényeget kérdőjelezi meg. Szocialista, illiberális?
Orbán azért segít az eligazodásban: „nem tudok jobb definíciót adni, minthogy az illiberális politikának az értelme, az nem más, mint a keresztény szabadság”. Míg a liberálisok szerint „mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti, addig az utóbbi (a keresztény szabadság – a Szerk.) tanítása szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal” – üzente a kormányfő.
Efféle magvas – bár jogállami körülmények között teljesen értelmezhetetlen – gondolatokat bizonyára találnánk a szocialista demokrácia mellett is. Nem mellesleg: az elmúlt tíz esztendőben az Orbán-féle autoriter hatalom arra fordította a legkisebb figyelmet, „hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal”. Ezzel szemben a Fidesz – és csak néhány példát hozunk fel – egyoldalúan alkotmányozott, s írta át a választási szabályokat, kiüresítette a hatalom ellensúlyát képező intézményrendszerek hatásköreit, ellehetetlenítette a parlamenti ellenzék működését, és a legkevésbé sem érdekelte, hogy mi lesz a társadalom perifériájára szoruló tömegek sorsa.
Most akkor hogyan is van ez? „Amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal” – nem győzzük elégszer ismételni Orbán Viktort. Az ELEGY egyik célja éppen az, hogy felhívjuk a figyelmet arra: ez így nem mehet tovább. A kormányfő demagóg szövegeit könnyű leleplezni. Illetve nem is annyira könnyű, mert nagyon ügyesen építi fel a hazugságbeszédeit.
Ahhoz tehát, hogy a társadalom minden rétege számára nyilvánvalóvá tegyük, hogy a király meztelen, széleskörű – akár előválasztásokon alapuló – összefogásra van szükség. Somfai Péter megtisztel minket azzal, hogy az 1989-es EKA és a mostani ELEGY között párhuzamot vél felfedezni. Köszönjük a bizalmát, és ígérjük, mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország a következő parlamenti választás után egy minden jelző nélküli demokratikus jogállam legyen.
Magyar György
az Ellenzéki Együttműködés egyik alapítója
(Nyitókép: az ELEGY támogatói)
