Sajátos, bár vitatható módszert vezetne be az előválasztások során egy civil szervezet: e szerint a szavazók az egyéni választókerületekben az egyetlen ellenzéki jelölt kiválasztása érdekében nem egy embert támogathatnának, hanem a listán szereplő személyek között sorrendet állapíthatnának meg, és ennek alapján dőlne el, ki indulhat a Fidesszel szemben. Ez túl bonyolult megoldás, és az Ellenzéki Együttműködésnek (ELEGY) erre jobb javaslata van.
A preferenciális választási rendszer több országban működik – állítja a Tabumentes Országmentés Egyesület. A javaslatuk szerint ezt a 2022-es országgyűlési választást megelőző előválasztás során is alkalmazni lehetne. Ötletük lényege: ha az ellenzéki oldalon például öt versenytárs indul, s a szavazólapon egymás után szerepelnek, a választópolgárnak nincs más dolga, mint kiválasztani a három leginkább kedvelt személyt és sorba rendezni őket. Az első helyezett neve mellé kellene beírni, hogy „1”, a második mellé, hogy „2” és a harmadik mellé, hogy „3”. A versenyt pedig a legtöbb pontot szerző jelölt nyeri.
Múlt csütörtökön az előválasztás efféle részletkérdéseiről is szervezett kerekasztal-beszélgetést az egyesület, amelyet az aHang a Facebook-oldalán közvetített. Abban teljes volt az egyetértés, hogy 2022-ben a parlamenti választáson – amennyiben az ellenzék valóban nyerni akar – mind a 106 körzetben egyetlen jelöltet kell állítani a fideszes indulóval szemben, és erről a személyről előválasztáson kell dönteni – lehetőség szerint akár már jövő tavasszal. Nagy vita arról sem folyt, hogy a közös miniszterelnök-jelölt megnevezéséhez ugyanezt a módszert kell alkalmazni.
Sok azonban még a nyitott kérdés – vetette fel Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója –, így azt sem látni, lesz-e közös ellenzéki lista. Ugyanezt feszegette László Róbert, a Political Capital választási szakértője is, hozzátéve, hogy alapvető ügyek nem dőltek el. Ilyen a közös lista, s ilyen a közös miniszterelnök-jelölt. De szerinte nem látni azt sem, hogy mi az együttműködési stratégia, s az ellenzék esetleges győzelme esetén mit kínálnak a választóknak, mit csinálnának másként, mint a Fidesz-kormány.
Gulyás Márton, a Partizán Facebook-csatorna műsorvezetője szintén úgy látja, 2021 tavaszán, de legkésőbb nyár elején kellene lebonyolítani az előválasztást, mert utána már késő lesz ahhoz, hogy a kampányt befolyásolják. Szerinte mind a 106 körzetben érdemes előválasztást tartani, mert az ilyen akció országosan mobilizál és meghatározhatja a közbeszédet. Gulyás az egyéni jelöltek mellett a közös miniszterelnök-jelöltről és a reményei szerinti közös listáról ugyancsak előválasztáson döntene.
A preferenciális szavazásra vonatkozó ötlet viszont nem váltott ki különösebb tetszést. A vita résztvevői nagyjából egyetértettek abban, hogy a módszer túl bonyolult, elijesztheti a potenciális választókat, s megnehezíti a szavazatok összesítését. Ezt a „sorba rendezős” technikát talán nem is sikerül megértetni a polgárok tömegeivel.
A NER-t elutasító értelmiségeik egy csoportja mellesleg már 2018-ban is próbálkozott az ellenzék közötti újfajta együttműködés kereteinek megteremtésével, de akkor kevés sikerrel jártak, és maradt a fideszes kétharmad. A tavalyi önkormányzati választásra azonban beérett a gondolat: lehetőség szerint minél több helyen csak egy közös jelöltet kell állítani a kormánypárti indulóval szemben.
Ennek része volt egy sajátos politikai innováció, az előválasztás, amit a Civil Választási Bizottság szervezett és bonyolított le Budapesten és a főváros IX. kerületében. A részvétel váratlanul nagy volt, és az eredményt az érdekeltek elfogadták. A részsikerek hatására pedig minden érintett tudomásul vette, hogy 2022-ben valamennyi körzetben egy az egyben kell indulni a Fidesszel szemben, mert másként nincs esély a győzelemre.
Ráadásul ma már nincs különösebb vita arról sem, hogy a jelöltek személyéről előválasztáson kell dönteni, és ehhez nincs szükség semmilyen nehezen követhető újításra. Ennek módszertanát és a lebonyolítás technikai részleteit az idén februárban alakult Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) résztvevői nagyrészt kidolgozták, amit már csak alkalmazni kellene. Így sem lesz egyszerű az ellenzék dolga, mert a kormányoldal a kétharmados többség birtokában – az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után – létrehozta a világ harmadik legkevésbé arányos választási rendszerét.
Erre az ésszerű válasz az, hogy 2022-ben minden körzetben egy ellenzéki jelöltet és országosan egy közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet kell állítani (az előválasztásról többek között itt írtunk a blogunkon). A hazai választási rendszer logikájából ugyanis az következik, hogy az erősen torzít a mindenkori győztesek javára, és a Fidesz akár minimális szavazatkülönbség esetén is nyerhet újabb kétharmadot, ha megosztott ellenzékkel áll szemben. A széleskörű összefogáshoz pedig a politikai szervezetek mellett a civilek – független szakértők, aktív állampolgárok – közreműködésére is szükség van.
Az eddig hezitáló pártoknak is be kell látniuk, kevés, ha a 106 körzetben összefognak, mert külön listák esetén az azokra adott voksok nagy része el fog veszni, és nem eredményez kompenzációs mandátumot. Ami azzal fenyeget, hogy a Fidesz a voksok akár jóval kevesebb mint felével a győztes nevető harmadik lesz.
Ebben a helyzetben is legitim felvetés, hogy az elengedhetetlen előválasztások eredményét a résztvevők másodlagos, harmadlagos pártpreferenciáit is figyelembe véve állapítsák meg. De ez valóban bonyolult szisztéma, és nem bizonyos, hogy ezzel szabad-e kísérletezni. Ezt most felejtsük el.
Sokkal fontosabb, hogy a 106 körzet mindegyikében tényleg közös ellenzéki jelölt legyen – akiről előválasztáson döntenek –, és nevezzenek meg közös miniszterelnök-jelöltet, s legyen egyetlen közös lista, mert csak így lehet érvényesíteni, hogy a NER-rel szemben voksoló polgárok szavazatai ne vesszenek el, és az ellenzéki oldalon a szavazatok a lehető legtöbb mandátumot eredményezzék. Az idő sürget, az okoskodás helyett már most cselekedni kell.
(Illusztráció: publicus.hu – Budapesten bevált az ellenzéki előválasztás intézménye)
