Politikai döntés kérdése is lehet, hogy július 1-jétől kikapcsoljanak a rendszerből egy internetes tartalmat nyújtó szolgáltatót, ha a titkosszolgálatok úgy vélik, hogy azok működése a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent. De azt elfelejtették megmondani, hogy mi a biztonsági kockázat, és az érintettek jogorvoslati lehetőségéről sem szól a szabályozás.

Tíz rekesznyi almával fejezte ki „elismerését” a napokban a koronavírus-járvány idején is becsülettel szolgáló csepeli mentősöknek a fideszes Németh Szilárd. Ehelyett vihetett volna védőfelszerelést is az egészségügyben dolgozóknak. Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője ezt nem hagyta szó nélkül, és szombaton törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint fizetésemelés helyett az államtitkárok erőfeszítéseit is egy-egy láda almával kellene elismernie a kormánynak.

A valódi alkotmányos aggályt az okozza, hogy a kormány előre nem látható ideig fenntarthatja a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott rendeletek hatályát, s azokat a parlament nem kívánja kontrollálni – állítja Karsai Dániel ügyvéd. Ezzel részben vitatkozik Vörös Imre akadémikus blogunkon megjelent írásával. Szívesen helyt adunk az ügyről hasonlóképpen másként gondolkodóknak is, és várjuk a további észrevételeket. Minderről persze megvan a saját véleményünk, de a vitát ezzel nem akarjuk befolyásolni.

A „nagy testvér” figyel – üzeni a hatalom, tessék tehát óvatosan bánni a közösségi média kínálta lehetőségekkel. Aki a kormánynak nem tetsző tartalmat tesz közzé, jobb, ha máris félni kezd, mert hajnalban rendőrök jelenhetnek meg a lakásán. Ezt nem tűrhetjük, mert a végén még jöhet a fekete autó, ezért a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése érdekében a Civilek a Demokráciáért Egyesület aláírásgyűjtési kampányt hirdetett.

Melyik parlamentáris demokráciában lehetséges az, hogy az országgyűlés a saját maga által alkotott felhatalmazási törvényt csak a felhatalmazott – a kormány – beleegyezésének előzetes beszerzése után helyezheti hatályon kívül? – teszi fel a kérdést Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró. Erről az alkotmányjoggal foglalkozó rangos berlini blogon (https://verfassungsblog.de/warum-europa-nicht-auf-ministerin-varga-hereinfallen-sollte/) fejtette ki a véleményét, és az eredetileg német nyelven írott dolgozat teljes magyar fordítását elsőként nekünk adta át.

A járványveszély idején különösen szükség lenne az egyenes beszédre. Különben csak ködszurkálás folyik, mert a hatalom játszik az emberek életével: csak arról ad információt, ami a saját érdekeit szolgálja. Például a csepegtetett adatokkal azt sugallja, hogy van mitől félnünk, de a kormány megvéd minket. Politikai célja ebben a válsághelyzetben sem más, mint a hatalom megőrzése.

Kórházi fertőzésekben többen halnak meg, mint amennyi áldozatot eddig a koronavírus követelt. Évente balesetben hunynak el, illetve maguk vetnek véget az életüknek összességében mintegy ötezren, akik még élhetnének. Egyébként minden nap 350-400 ember hal meg részben talán az egészségügyi ellátórendszer működésképtelensége okán, miközben a koronavírus-járványnak tulajdonított 10-12 elhunytról naponta tájékoztatást adnak. Arról is érdemes lenne beszélni, hogy másoktól miért kell idő előtt búcsút vennünk.

Hadilábon áll a jogállamisággal Kásler Miklós miniszter, de az egész stábja is, ha úgy gondolják, hogy az egészségügyben az életviszonyainkat meghatározó kérdésekről elég belső utasításokban, körlevelekben rendelkezni. Ráadásul a tárcavezető mintha a hosszú hétvégékre időzítene fontos bejelentéseket. Húsvét előtt a kórházi ágyak kiürítésének ötletével lepett meg minket, május 1-jére pedig azt találta ki, hogy hétfőtől megint újra indulhat az egészségügyi alapellátások nagy része. Pünkösdre vajon mivel fog előállni?

Szokatlan május 1-je volt az idén. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatt felvonulni nem lehetett, de az ünnep még így is alkalmat kínált arra, hogy szolidaritást vállaljunk azokkal, aki a járvány okán elveszítették a munkájukat.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, az emberek egészségének és életének megóvása érdekében, a járvány terjedésének modellezése, elemzése céljából jogosult bármely rendelkezésre álló adat megismerésére, kezelésére. A kormányrendelet szerint erre nincs semmilyen határidő, sem külső kontroll. Ez a jogállam csődje.