A fővárosi közgyűlés a Fidesz nem szavazati ellenében döntött: a Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül élni kívánnak a Rákosrendezőre érvényes elővásárlási joggal, így az arab befektető helyébe lépnek. Az állam egyébként szerződésben vállalta, hogy az eredeti, pályáztatás nélkül kiválasztott vevőnek bemutatják a terület résztulajdonosainak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatát, aminek immár nem tehetnek eleget. Lehet, hogy ez kezdete egy hosszan tartó kutyakomédiának?

Heves vita folyik arról, hogy a kormány jó üzletet kötött-e – és jogszerűen járt-e el – a rákosrendezői vasúti terület értékesítésével. Olcsón adták el az ingatlant, miközben lekezelték a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek Zrt. elővásárlási jogát, és semmibe vették a jogalkotási törvény rendelkezéseit? Mindezek megalapozott felvetések, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az arab Eagle Hills január 16-án aláírta a szerződést. Ez a megállapodás olyan „gránitszilárdságú”, mint a sokszor módosított magyar alaptörvény? Ami biztos: a szerződést és annak mellékleteit az elővásárlásra jogosultaknak meg kell küldeni.

Érvénytelennek minősítette a bírák nyomására az Országos Bírói Tanács az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését és az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmi viszonyainak rendezését célzó négyoldalú megállapodást. A bírák önigazgatási testülete eredetileg sajnos engedett a zsarolásnak, miközben a bírói függetlenséget garantáló jövedelmek ígéretét más feltételekhez kötni alapvető jogállami normákat sért. Erre minden bizonnyal az Európai Bizottság is felfigyel.

A Kúria szerint minden nem saját tulajdonban álló tárgy is falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is rongálás szabálysértésének vagy bűncselekményének minősülhet. Az Alkotmánybíróság kimondta ugyan, ha a véleménynyilvánítás egy tárgyra irányul, de nem célozza, és nem is eredményezi a tulajdon tárgyának állagsérelmét, az nem büntethető. Vagy mégis? Lássuk a kétfarkú passzivista ügyét.

„Kiss László annak ellenére, hogy előzetes letartóztatásban van, munkát végez. Előterjesztéseket ír, összehívja a testületi ülést, polgármesteri utasítást ad ki – mindezt jogszerűen, hivatalos úton; az önkormányzat döntéseiért pedig jelenleg is felelősséggel tartozik. Munkavégzése és felelősségvállalása miatt tehát jogszerűen kapja a fizetését” – írta a III. kerületi önkormányzat arra reagálva, hogy Sára Botond budapesti főispán visszaköveteli a letartóztatott DK-s Kiss László újbudai polgármester eddig kifizetett juttatásait. Bár a felvetés jogosnak tűnik, erre ma nemigen található jogalap.

„Színház az egész világ. De minden előadásnak vége lesz egyszer” – hangoztatja Magyar Péter azzal összefüggésben, hogy „ha a jelenlegi ellenzék valóban előrehozott választást akarna, akkor már rég nem asszisztálna a Fidesz színházához, és már rég nem ülnének bent milliókért az ellenzéki képviselők a rendeleti kormányzás évei alatt feleslegessé tett Országgyűlésben”. A DK elnökét is kemény szavakkal illette, mondván, őt senki nem kérte arra, hogy határozati javaslatot nyújtson be az Országgyűlés feloszlatásáról. Ha nem ő, akkor ki teheti ezt meg? A Tisza Párt elnöke biztosan nem.

A Fideszben elgondolkodhattak az előrehozott választás ötletén, mert a Vox populi választási kalauz felfedezte, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire. Csakhogy egy választás lebonyolítása akár háromszor ennyibe is kerülhet. Ráadásul valószínűleg a NER járna jobban, ha azonnal feloszlana a parlament, mert akkor 90 napon belül új választást kellene tartani, amire a Tisza ma még biztosan nincs felkészülve. Nem kell ezt siettetni, mert az idő nem Orbán Viktornak dolgozik.

A nemzetbiztonsági törvény szerint még a saját beleegyezésük esetén sem vethetnek alá újságírókat hazugságvizsgálatnak., A titkosszolgálatok működését ismerő forrásaink szerint túl jóhiszeműen voltak, akik ezt vállalták, és veszélyes precedenst teremtettek. A hatóság képviselői túllépték a hatáskörüket, valószínűleg központi utasításra. Igazi hungarikum, hogy nálunk a propagandát és a titkosszolgálatokat is ugyanaz a miniszter tartja kézben. Mindazonáltal szurkolunk a Magyar Hang újságíróinak, akik a szakma szabályaira figyelemmel sajnálatosan álhírt közöltek. A labda az Alkotmányvédelmi Hivatal térfelén pattog: derítsék ki, honnan származik a bukott szír elnök állítólagos budapesti leszállásáról szóló fakenews.

Valamilyen sértő tartalom miatt sok közszereplő fordul az ügyvédi irodánkhoz, de le szoktam beszélni az ügyfeleket arról, hogy sajtó-helyreigazítási pert indítsanak. Annak ugyanis csak az lesz a következménye, hogy a helyreigazítás örve alatt a kifogásolt állításokat az eljárás során még sokszor megismétlik. Ennél hatékonyabb a személyiségi jogi per, hiszen mások becsületének és jóhírnevének megsértése a Ptk. szerint milliókba kerülhet.

Nem a büntetés mértéke, hanem annak elkerülhetetlensége jelenti az igazi visszatartó hatást. Ám mit tett a bűnüldöző hatóság 24 év alatt, hogy Till Tamás gyilkosát felderítse? Mellesleg máig nem tudjuk, hogy egy 16 esztendős fiatalt mi motivált abban, hogy egy 11 éves ártatlan gyereket meggyilkoljon. Vajon mekkora a kormány, a társadalom – és a családok – felelőssége abban, hogy a kamaszokat visszatartsák a bűnelkövetéstől? A gyermekvédelmi rendszer, a közoktatás, és minden ide kapcsolódó állami közfeladat ellátása odafigyelést és igen sok pénzt igényelne. Ha minderre nincs energia, szigorítsuk a Btk.-t, mert az ingyen van...