A halálbüntetés visszaállítását venné először napirendre Erdoğan török elnök, aki a vasárnapi népszavazással megerősített alkotmánymódosítás szerint gyakorlatilag teljhatalmat élvezhet. Orbán Viktor nagy barátja és példaképe ezzel végképp kizárná országát a civilizált államok közösségéből, s esélyt sem adna arra, hogy Törökország valaha is csatlakozzék az EU-hoz. Bár lehet, erről már le is tett.

A silány minőségű, élvezeti értékét tekintve is gyenge csokoládéutánzatból – kakaós tejbevonó masszából – készült húsvéti nyulak ilyenkor kötelező leszólása mellett érdemes szót ejteni arról is, egyáltalán mi a csokoládé. Erről az unión belül is ádáz vita folyt, s az Egyesült Királyság kilépésével megint kitörhet az európai csokoládéháború. A háttérben felsejlik a gyarmati múlt és a kőkemény kereskedelmi érdek.

Megint feljelentették a kétfarkú kutyákat, mert rossz állapotú járdák burkolatát festették színesre. Pedig észre kellett volna venni, hogy ez is egyfajta politikai véleménynyilvánítás, és szó sincs a közterület beszennyezéséről vagy rongálásról. A humortalan és keménykedő hatóságoknak ideje lenne megtanulniuk, hogy a jogszabályok merev, formális alkalmazása éppen a jog uralmát ássa alá. Különösen akkor, ha az a rendszerellenesnek tekintett megmozdulások elfojtását, a polgárok megfélemlítését célozza.

Belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, hogy a politikai riválisok vagy az aktív polgárok letépjék, lefessék vagy felülírják a kiragasztott plakátokat. Ez a kormányzati propagandaplakátokra is igaz. Bűncselekmény, szabálysértés nem valósul meg, azonban az okozott kárt meg kell téríteniük. Vigyázat: kampányidőszakban mások a szabályok.

A Sándor-palotánál festékes dobozt hajigáló civil aktivista őrizetbe vétele a strasbourgi joggyakorlat szerint igencsak aggályos, mert az emberi jogi bíróság az intézkedést önkényesnek minősítheti, hiszen a tüntető személyi szabadságát nyilvánvalóan szükségtelenül korlátozták. Mellesleg az őrizet elrendelésének feltétele, hogy valószínűsítsék: az elkövetőt később előzetes letartóztatásba helyezik. Csakhogy az ügyészség maga ismerte el, hogy ezt nem akarták indítványozni.

Idén hatvan népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, de ezek nagyjából fele már elvérzett. Rossz a kérdés, esetleg a szabályozás rossz? Aki a jelenlegi rezsimmel elégedetlen, annak valószínűleg csak a mostani szabályozás átírása, tehát a kormányváltás jelenthet megoldást.

Érdekes ötlet: a legújabb nemzeti konzultáció honlapjának látogatottságát egy olyan orosz cég közreműködésével mérték, amely korábban saját bevallása szerint adatokat adott át az orosz titkosszolgálatnak. Ez a vállalkozás ráadásul magyar emberek érzékeny személyes adatainak a birtokába juthatott. A kérdőívet kitöltő személyeknek érdemes lenne megkérdezniük, hová lettek az adataik, s erre érdemi választ kell kapniuk.

Kósa, az agytröszt (Fotó: Index.hu)

A civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok saját céljaik érdekében igyekeznek felhasználni – ez hagymázas vízió fogalmazódott meg néhány fideszes politikus fejében. Csakhogy a patás ördögnek kikiáltott Soros mellett – akinek egyetlen bűne, hogy a liberális demokrácia és a nyílt társadalom híve – az efféle szervezeteket az EU, több uniós tagállam és az ENSZ is támogatja. A pénteken beterjesztett törvénytervezet értelmében mindegyik szégyenlistára kerül.

Érdekes törvényjavaslatra bukkantunk: a szolgálati viszonyuk megszűnése esetén kifizetett végkielégítésre nem vetne ki a kormány büntetőadót a hivatásos állományúk esetén. Mások a törvényes juttatásaik jelentős részét – ha az bizonyos összeget meghalad – továbbra is elveszítik. A megkülönböztetésre nincs észszerű magyarázat.

„Állítsuk meg Brüsszelt!” – ez az újabb nemzeti konzultáció legfontosabb hívószava. De Brüsszel mi is vagyunk, hiszen az unió – bármilyen furcsa ez a Fidesznek – az európai nemzetek egy részének önkéntes és demokratikus alapokon nyugvó, értékelvű közössége. Ha ezt nem akarják megérteni, ne hülye kérdőívekre pazarolják a pénzünket, hanem kezdeményezzék a Huxitet.