Hatszázmillió forintba – meg hét évébe – fájhat az éjszaka császáraként emlegetett Vizoviczki Lászlónak az adócsalás, ha másodfokon is elítélik. A bíróság nem is mérlegelhet: ha valaki adót csalt, sikkasztott, kenőpénzt fogadott el, annak a vagyonából a jogosulatlan gazdagodás mértékének megfelelő hányadot el kell kobozni. Az elévülési idő pedig súlyosabb esetben akár 15, bűnszervezetben elkövetés esetén húsz év lehet.

Érthetetlen, miért nem lehet a parlamentben vitatkozni azon, miként oldhatnák fel a vadászok és a kutyatartók között rendre ismétlődő konfliktushelyzeteket, hogy lehetőség szerint egyetlen eb se kerüljön puskavégre. Korábban a PM-es Szabó Tímea javaslatát napirendre sem vették, s hasonló sorsa juthat az LMP-s Sallai R. Benedek múlt héten beterjesztett indítványa is.

Ostobaság ezt állítani, hogy a Teréz körúti robbantó olcsón megúszhatja a dolgot, ha esetleg az derülne ki róla, hogy kóros elmeállapotban szenved. Ez tényleg büntethetőséget kizáró ok, csakhogy ebben az esetben a kényszergyógykezelését kell elrendelni, ami addig tart, amíg annak szükségessége fennáll. Vagyis bármeddig.

Pártok csak piaci áron hirdethetnek majd a közterületi plakáthelyeken, kampányidőszakban pedig a tarifát is nyilvánosságra kell hozni – nagyjából ez a lényege a Halász János és Kósa Lajos jegyezte, kedden benyújtott törvénymódosításnak. A kormány – és szatellit szervezete – változatlanul azt csinál, amit akar, mert az állami propagandára nem vonatkozik az új szabályozás, bár Kósa mást ígért. 

Közvetítőkön keresztül betekinthetett olyan dokumentumok másolatába, amelyek azt igazolják, hogy az oroszok tényleg tudnak Orbán Viktor és pártja illegális pénzügyeiről, és ezzel zsarolni tudják – állítja Gyurcsány Ferenc. Ha ez igaz, hivatalos személyként feljelentést kellett volna tennie.

Kikapott a fideszes zuglói jelölt a vasárnapi időközi önkormányzati választáson, de ennél akár még érdekesebb is lehet, mi lesz a vége a helyi MSZP kampánykiadványa miatt kibontakozott jogvitának. A szocialistákat eddig minden fórumon elmarasztalták, de a végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki. A tét: hol a véleménynyilvánítás határa a kampányban?

Jókora vörös csillag is feltűnt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt múlt szombati szatirikus „békemenetén”, amelyen egyebek mellett vodkát és kaviárt, meg két Orbánt követeltek, de az is szerepelt a sorban, hogy vessünk véget a szólásszabadságnak, a tanszabadságnak, míg a kórházakat alakítsák át stadionokká. Ja, és tiltsák be a soros áramkört. A csillag szerepe ugyan nem vált világossá, de még baj lehet belőle.

Helyi rendeletben határozhatják meg a közösségi együttélés alapvető szabályait az önkormányzatok, és a fantáziájuk szinte végtelen. Kaposvárott például most a járdafestést minősítik a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá. Ezért akár kétszázezer forintnyi közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, de másutt büntetés járhat azért is, ha valaki lefekszik egy padra, válogat a házi szemétben vagy eteti a vaddisznókat.

Közérdekű munkára ítélte a bíróság a Sándor-palota felé festékes palackokat dobáló civil aktivistákat. Ha a verdikt jogerőssé válik, Gulyás Márton és társa háromszáz, illetve kétszáz órában mehet akár utcát seperni. Más kérdés, hogy a garázdaság tényállása megvalósult-e egyáltalán, és tettarányos-e a szankció. Évente több mint tízezer esetben szabnak ki közérdekű munka büntetést a magyar bíróságok.  

Egyre több fiatal emigrál Magyarországról főleg az EU nyugati államaiba. Már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik meg, s egy részük „nemzetközi” kapcsolatból. Mi lesz velük, ha a szülők viszonya megromlik, és egyikük más országba – akár a saját hazájába – vinné a gyerekeket? Ha valaki ezt önkényesen teszi, minden érintettnek súlyos kárt okoz, ráadásul – néhány kivételes esettől eltekintve – tartós előnyre sem tesz szert.