A Sándor-palotánál festékes dobozt hajigáló civil aktivista őrizetbe vétele a strasbourgi joggyakorlat szerint igencsak aggályos, mert az emberi jogi bíróság az intézkedést önkényesnek minősítheti, hiszen a tüntető személyi szabadságát nyilvánvalóan szükségtelenül korlátozták. Mellesleg az őrizet elrendelésének feltétele, hogy valószínűsítsék: az elkövetőt később előzetes letartóztatásba helyezik. Csakhogy az ügyészség maga ismerte el, hogy ezt nem akarták indítványozni.

Idén hatvan népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, de ezek nagyjából fele már elvérzett. Rossz a kérdés, esetleg a szabályozás rossz? Aki a jelenlegi rezsimmel elégedetlen, annak valószínűleg csak a mostani szabályozás átírása, tehát a kormányváltás jelenthet megoldást.

Érdekes ötlet: a legújabb nemzeti konzultáció honlapjának látogatottságát egy olyan orosz cég közreműködésével mérték, amely korábban saját bevallása szerint adatokat adott át az orosz titkosszolgálatnak. Ez a vállalkozás ráadásul magyar emberek érzékeny személyes adatainak a birtokába juthatott. A kérdőívet kitöltő személyeknek érdemes lenne megkérdezniük, hová lettek az adataik, s erre érdemi választ kell kapniuk.

Kósa, az agytröszt (Fotó: Index.hu)

A civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok saját céljaik érdekében igyekeznek felhasználni – ez hagymázas vízió fogalmazódott meg néhány fideszes politikus fejében. Csakhogy a patás ördögnek kikiáltott Soros mellett – akinek egyetlen bűne, hogy a liberális demokrácia és a nyílt társadalom híve – az efféle szervezeteket az EU, több uniós tagállam és az ENSZ is támogatja. A pénteken beterjesztett törvénytervezet értelmében mindegyik szégyenlistára kerül.

Érdekes törvényjavaslatra bukkantunk: a szolgálati viszonyuk megszűnése esetén kifizetett végkielégítésre nem vetne ki a kormány büntetőadót a hivatásos állományúk esetén. Mások a törvényes juttatásaik jelentős részét – ha az bizonyos összeget meghalad – továbbra is elveszítik. A megkülönböztetésre nincs észszerű magyarázat.

„Állítsuk meg Brüsszelt!” – ez az újabb nemzeti konzultáció legfontosabb hívószava. De Brüsszel mi is vagyunk, hiszen az unió – bármilyen furcsa ez a Fidesznek – az európai nemzetek egy részének önkéntes és demokratikus alapokon nyugvó, értékelvű közössége. Ha ezt nem akarják megérteni, ne hülye kérdőívekre pazarolják a pénzünket, hanem kezdeményezzék a Huxitet.

Több mint 13 milliárdos bevételt hozott a közigazgatási bírsággal sújtható közlekedési szabályszegéseket dokumentáló Véda-rendszer tavaly. A balesetek száma ugyan nem csökkent, ám a 2016 áprilisa óta üzemelő berendezések mára nagyjából kitermelték a bekerülési költséget. Ha valakit szabályszegés miatt lefotóztak, s fizet, holnap is megteheti ugyanezt.

A sztrájk célja, hogy a munkavállalók a gazdasági és szociális érdekeik érvényesítése érdekében a munkáltatónak – beleértve az ő üzleti partnereit is – legálisan kárt, de legalábbis kellemetlenséget okozzanak. Ha a BKV leáll, s tumultuózus jelenetek alakulnak ki, azzal a dolgozók éppen a céljukat érik el: legyen nagy balhé, és akkor a munkáltató, illetve a politikusok a követeléseiket talán komolyan veszik. Ha jogszerű a munkabeszüntetés, a cég és az utasok is maguk viselik a következményeket. Kártérítésre tehát senki ne számítson.

Alighanem túlértékelte a kormányfő szerepét Lázár János, amikor tavaly tavasszal azt mondta, hogy Soros György kész aktívan fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfelével, Orbán Viktorral szemben. A Soroshoz köthető alapítvány ugyanis nem sokat költ Magyarországra: az Open Society Foundations az éves büdzséjének töredékét szánja ránk.

Talán bele sem gondolnak sokan, mit jelentene, ha Magyarország felmondaná az emberi jogi egyezményt. Összeállításunkban azt igyekszünk bemutatni, miként befolyásolja a mindennapjainkat, hogy az önkényeskedő hatalom felett még létezik külső kontroll. Ha ez megszűnik, mindannyian pórul járunk.