Orbán Viktor maga a patriotizmus ősatyja – legalábbis annak tartja magát –, de vajon tisztában van-e vele, hogy miről papol? A patrióta olyan személy, aki nagyra értékeli és szereti saját országát, s hajlandó tenni is azért, hogy hazája erős és sikeres legyen. A patrióta elkötelezett az országával kapcsolatos ügyek és értékek iránt, és igyekszik megvédeni azokat. A miniszterelnök azonban mintha inkább a saját érdekeire figyelne. Ő nem igazi patrióta, hanem inkább a legrosszabb emlékeinkben élő nacionalista elveket vallja. Ami „arra jó mindenekfelett, hogy a vele megmámorosított tömeg ne vegye észre, mi hiányzik neki, s mihez van joga” – idézhetnénk Adyt.

A fővárosi közgyűlés a Fidesz nem szavazati ellenében döntött: a Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül élni kívánnak a Rákosrendezőre érvényes elővásárlási joggal, így az arab befektető helyébe lépnek. Az állam egyébként szerződésben vállalta, hogy az eredeti, pályáztatás nélkül kiválasztott vevőnek bemutatják a terület résztulajdonosainak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatát, aminek immár nem tehetnek eleget. Lehet, hogy ez kezdete egy hosszan tartó kutyakomédiának?

Heves vita folyik arról, hogy a kormány jó üzletet kötött-e – és jogszerűen járt-e el – a rákosrendezői vasúti terület értékesítésével. Olcsón adták el az ingatlant, miközben lekezelték a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek Zrt. elővásárlási jogát, és semmibe vették a jogalkotási törvény rendelkezéseit? Mindezek megalapozott felvetések, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az arab Eagle Hills január 16-án aláírta a szerződést. Ez a megállapodás olyan „gránitszilárdságú”, mint a sokszor módosított magyar alaptörvény? Ami biztos: a szerződést és annak mellékleteit az elővásárlásra jogosultaknak meg kell küldeni.

Érvénytelennek minősítette a bírák nyomására az Országos Bírói Tanács az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését és az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmi viszonyainak rendezését célzó négyoldalú megállapodást. A bírák önigazgatási testülete eredetileg sajnos engedett a zsarolásnak, miközben a bírói függetlenséget garantáló jövedelmek ígéretét más feltételekhez kötni alapvető jogállami normákat sért. Erre minden bizonnyal az Európai Bizottság is felfigyel.

A Kúria szerint minden nem saját tulajdonban álló tárgy is falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is rongálás szabálysértésének vagy bűncselekményének minősülhet. Az Alkotmánybíróság kimondta ugyan, ha a véleménynyilvánítás egy tárgyra irányul, de nem célozza, és nem is eredményezi a tulajdon tárgyának állagsérelmét, az nem büntethető. Vagy mégis? Lássuk a kétfarkú passzivista ügyét.

„Kiss László annak ellenére, hogy előzetes letartóztatásban van, munkát végez. Előterjesztéseket ír, összehívja a testületi ülést, polgármesteri utasítást ad ki – mindezt jogszerűen, hivatalos úton; az önkormányzat döntéseiért pedig jelenleg is felelősséggel tartozik. Munkavégzése és felelősségvállalása miatt tehát jogszerűen kapja a fizetését” – írta a III. kerületi önkormányzat arra reagálva, hogy Sára Botond budapesti főispán visszaköveteli a letartóztatott DK-s Kiss László újbudai polgármester eddig kifizetett juttatásait. Bár a felvetés jogosnak tűnik, erre ma nemigen található jogalap.

„Színház az egész világ. De minden előadásnak vége lesz egyszer” – hangoztatja Magyar Péter azzal összefüggésben, hogy „ha a jelenlegi ellenzék valóban előrehozott választást akarna, akkor már rég nem asszisztálna a Fidesz színházához, és már rég nem ülnének bent milliókért az ellenzéki képviselők a rendeleti kormányzás évei alatt feleslegessé tett Országgyűlésben”. A DK elnökét is kemény szavakkal illette, mondván, őt senki nem kérte arra, hogy határozati javaslatot nyújtson be az Országgyűlés feloszlatásáról. Ha nem ő, akkor ki teheti ezt meg? A Tisza Párt elnöke biztosan nem.

A Fideszben elgondolkodhattak az előrehozott választás ötletén, mert a Vox populi választási kalauz felfedezte, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire. Csakhogy egy választás lebonyolítása akár háromszor ennyibe is kerülhet. Ráadásul valószínűleg a NER járna jobban, ha azonnal feloszlana a parlament, mert akkor 90 napon belül új választást kellene tartani, amire a Tisza ma még biztosan nincs felkészülve. Nem kell ezt siettetni, mert az idő nem Orbán Viktornak dolgozik.

A nemzetbiztonsági törvény szerint még a saját beleegyezésük esetén sem vethetnek alá újságírókat hazugságvizsgálatnak., A titkosszolgálatok működését ismerő forrásaink szerint túl jóhiszeműen voltak, akik ezt vállalták, és veszélyes precedenst teremtettek. A hatóság képviselői túllépték a hatáskörüket, valószínűleg központi utasításra. Igazi hungarikum, hogy nálunk a propagandát és a titkosszolgálatokat is ugyanaz a miniszter tartja kézben. Mindazonáltal szurkolunk a Magyar Hang újságíróinak, akik a szakma szabályaira figyelemmel sajnálatosan álhírt közöltek. A labda az Alkotmányvédelmi Hivatal térfelén pattog: derítsék ki, honnan származik a bukott szír elnök állítólagos budapesti leszállásáról szóló fakenews.

Valamilyen sértő tartalom miatt sok közszereplő fordul az ügyvédi irodánkhoz, de le szoktam beszélni az ügyfeleket arról, hogy sajtó-helyreigazítási pert indítsanak. Annak ugyanis csak az lesz a következménye, hogy a helyreigazítás örve alatt a kifogásolt állításokat az eljárás során még sokszor megismétlik. Ennél hatékonyabb a személyiségi jogi per, hiszen mások becsületének és jóhírnevének megsértése a Ptk. szerint milliókba kerülhet.