„Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” – fogalmazott egykor Kósáné Kovács Magda. A hatályos „alkotmány” szerint az „Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást”. A DK erre tett javaslatot, mert „a magyar földet külföldieknek kijátszó köztársasági elnök nem fejezheti ki a magyar nemzet egységét”. Ne várjunk azonban csodára: a családja múltjával kapcsolatban is füllentésen ért Sulyok Tamás még jó pár évig államfő lesz.

Az ellenzéki pártok egy része nyilvános, élőben közvetített vitát követelt a június 9-i választások előtt az állami televízióban. Nesze nektek, megkapjátok: másfél órát adnak a 11 EP-listavezetőnek, így mindenkire juthat akár nyolc perc is. A két moderátor persze erősen a Fideszhez köthető személy lesz, bár ennek sok jelentősége nincs. Ennyi idő ugyanis még ahhoz is kevés, hogy a pártok egyáltalán érdemben beszéljenek az unióval kapcsolatos saját elképzeléseikről, nemhogy vitatkozzanak bármiről.

Aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért jelentené fel Magyar Péter a Fidesz elnökét, mert egy óriásplakáton közvetve háborúpártisággal vádolják. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint azonban ez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. A kifogásolt plakát kétségkívül a politikai kommunikáció szánalmas selejtje, de jogilag nehezen támadható. A többi hasonló fideszes üzenettel megy majd a történelem szemétdombjára.

Szinte hungarikumnak számít, hogy évtizedes vita folyik arról, egy-egy országos választás előtt az állami televízió lehetőséget biztosít-e a jelöltek közötti nyilvános polémiára. Erre mostanában nemigen volt példa; utoljára az MTV stúdiójában 2006 áprilisában vitatkozott Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt. Bele is bukott Orbán, és azóta senkivel nem áll ki. Most legalább az EP-listavezetők vitatkozhatnak majd az állami televízióban, bár egyelőre igen sok a megválaszolatlan kérdés, mert nem érdemi ügyekről, hanem a vita feltételeiről szól a vita.

Magyar Péter intézményesíteni akarja a saját politikai szerveződését, amely legalább a fővárosban nyerhet valamilyen pozíciót. És akkor majd június 9-e után is beszélünk róluk, hiszen Budapesten a Tisza lehet a királycsináló. Valószínűleg nem lesz, de a választóknak küldött valós üzenetek híján nem biztos, hogy ez hátrányos... Mindazonáltal vannak szurkolói Magyar Péternek, mert megérdemli. Egymaga megmozgatta a hazai politika posványos állóvizét, a hitelességét azonban kétségbe vonhatja, hogy milyen trükkel próbálja bevenni a fővárosi közgyűlést.

Semmi értelme nem volt a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállításának, ami mellesleg csak néhány súlyos bűncselekményre terjed ki. A bőnyi késelős kislány esete is mutatja: egy gyereket a szakmai viták és Btk.-módosítások nem érdekelnek. Ő és hasonló sorsú társai – ha valamilyen konfliktusba keverednek – inkább segítségre szorulnának. Ehhez azonban szükség lenne olyan jelzőrendszerre, amely képes felismerni, ha egy gyermek bajban érzi magát, és csak a gyilkolásban lát kiutat. Ez az, ami ma nem működik.

Évek óta hangoztatott közhely, hogy a hazai választási rendszer mellett – amely a Fidesz javára erősen torzít – csak akkor győzhet az ellenzék. ha mindenütt közös jelölteket állít. Annak eldöntésére, hogy hol ki induljon, jó módszer az előválasztás, amely 2019-ben fontos politikai innovációnak számított. Az nem az új szisztéma hibája, hogy felemás eredményeket hozott. A pártok ugyanis gyakran egymással civakodnak, megfeledkezve a közöcélról: a NER leváltásáról.

Gőzerővel folyik a NER-ből kiugrott Magyar Péter lejáratására irányuló kampány, és erre eddig több százmilliós nagyságrendben költött a kormány és a Fideszhez közeli média – mellesleg nyilván közpénzből. Csak nem estek pánikba!? Ám úgy fest, ez kevés, mert a karaktergyilkosságba beszállt az a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelynek létrehozása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, az Európai Parlament pedig a jövő héten szavaz arról, támogatja-e az uniós pénzek befagyasztásáról szóló előterjesztést.

A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz a határon túli magyaroktól negyedmillió levélszavazatot zsebelhetett be, ami hozott is egy parlamenti mandátumot. A júniusi voksoláson viszont más szabályok érvényesek, és emiatt a NER elköszönhet akár 200 ezer külföldön élő támogatójától is, hiába szeretnének ők minél több fideszes képviselőt az Európai Parlamentbe juttatni. Már ha szeretnének, mert az EP-választáson a részvételi arány általában is igen alacsony.

A saláta az egészséges táplálkozás része, de a salátatörvények az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint sem szolgálják a jogalkotás átláthatóságát. Az meg végképp abszurd, hogy egy 74 oldalas törvénytervezet 26. oldalán reagálnak a Magyar Péter által közzétett hangfelvétel nyomán arra, hogy állítólag Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, hogy a Völner–Schadl-ügyben keletkezett iratok közül kivegyenek a kormányzati tényezők számára kínos dokumentumokat.