– Szeretnék magam is felszólításra a bocsánatkérők sorában állni, ha a hatalom ugyancsak kész bocsánatot kérni minden olyan intézkedésért, amely alkalmatlan volt a koronavírus-járvány kezelésére – nyilatkozta Magyar György ügyvéd a Klubrádió Reggeli személy című műsorában hétfőn. A kormány bocsánatot kérhetne többek között a 36 ezer kórházi ágy felesleges kiürítése miatt, meg azért is, mert alkalmatlan védőeszközöket vásároltak, ráadásul azokból sem jutott az egészségügyi dolgozók jelentős részének. És bocsánatot kérhetnének attól a 330 ezer munkanélkülitől is, akiket érdemi segítség nélkül hagytak.

Egyelőre senki nem tudja, hogy a koronavírus-járványnak hány olyan áldozata van, aki a kórházi ágyak kiürítése miatt maradt szakszerű orvosi ellátás nélkül, s emiatt halt meg. Arra sincs adat, hogy az elhamarkodott intézkedések következményeként mennyien lehetnek, akiknek az életminősége, illetve a gyógyulási esélyei romlottak, s vajon hányan vannak, akikre a beteg hozzátartozó ápolása szinte megoldhatatlan terhet rótt. Az viszont szinte biztos, hogy emiatt lesznek peres ügyek, és a bíróságoknak kell „beárazniuk”, hogy mennyit ér az emberi élet, és mennyit az, ha valakit „csak” arra kényszerítettek, hogy otthoni ellátásra alkalmatlan rokonán próbáljon valamiképpen segíteni.

Politikai döntés kérdése is lehet, hogy július 1-jétől kikapcsoljanak a rendszerből egy internetes tartalmat nyújtó szolgáltatót, ha a titkosszolgálatok úgy vélik, hogy azok működése a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent. De azt elfelejtették megmondani, hogy mi a biztonsági kockázat, és az érintettek jogorvoslati lehetőségéről sem szól a szabályozás.

Tíz rekesznyi almával fejezte ki „elismerését” a napokban a koronavírus-járvány idején is becsülettel szolgáló csepeli mentősöknek a fideszes Németh Szilárd. Ehelyett vihetett volna védőfelszerelést is az egészségügyben dolgozóknak. Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője ezt nem hagyta szó nélkül, és szombaton törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint fizetésemelés helyett az államtitkárok erőfeszítéseit is egy-egy láda almával kellene elismernie a kormánynak.

A valódi alkotmányos aggályt az okozza, hogy a kormány előre nem látható ideig fenntarthatja a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott rendeletek hatályát, s azokat a parlament nem kívánja kontrollálni – állítja Karsai Dániel ügyvéd. Ezzel részben vitatkozik Vörös Imre akadémikus blogunkon megjelent írásával. Szívesen helyt adunk az ügyről hasonlóképpen másként gondolkodóknak is, és várjuk a további észrevételeket. Minderről persze megvan a saját véleményünk, de a vitát ezzel nem akarjuk befolyásolni.

A „nagy testvér” figyel – üzeni a hatalom, tessék tehát óvatosan bánni a közösségi média kínálta lehetőségekkel. Aki a kormánynak nem tetsző tartalmat tesz közzé, jobb, ha máris félni kezd, mert hajnalban rendőrök jelenhetnek meg a lakásán. Ezt nem tűrhetjük, mert a végén még jöhet a fekete autó, ezért a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése érdekében a Civilek a Demokráciáért Egyesület aláírásgyűjtési kampányt hirdetett.

Melyik parlamentáris demokráciában lehetséges az, hogy az országgyűlés a saját maga által alkotott felhatalmazási törvényt csak a felhatalmazott – a kormány – beleegyezésének előzetes beszerzése után helyezheti hatályon kívül? – teszi fel a kérdést Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró. Erről az alkotmányjoggal foglalkozó rangos berlini blogon (https://verfassungsblog.de/warum-europa-nicht-auf-ministerin-varga-hereinfallen-sollte/) fejtette ki a véleményét, és az eredetileg német nyelven írott dolgozat teljes magyar fordítását elsőként nekünk adta át.

A járványveszély idején különösen szükség lenne az egyenes beszédre. Különben csak ködszurkálás folyik, mert a hatalom játszik az emberek életével: csak arról ad információt, ami a saját érdekeit szolgálja. Például a csepegtetett adatokkal azt sugallja, hogy van mitől félnünk, de a kormány megvéd minket. Politikai célja ebben a válsághelyzetben sem más, mint a hatalom megőrzése.

Kórházi fertőzésekben többen halnak meg, mint amennyi áldozatot eddig a koronavírus követelt. Évente balesetben hunynak el, illetve maguk vetnek véget az életüknek összességében mintegy ötezren, akik még élhetnének. Egyébként minden nap 350-400 ember hal meg részben talán az egészségügyi ellátórendszer működésképtelensége okán, miközben a koronavírus-járványnak tulajdonított 10-12 elhunytról naponta tájékoztatást adnak. Arról is érdemes lenne beszélni, hogy másoktól miért kell idő előtt búcsút vennünk.

Hadilábon áll a jogállamisággal Kásler Miklós miniszter, de az egész stábja is, ha úgy gondolják, hogy az egészségügyben az életviszonyainkat meghatározó kérdésekről elég belső utasításokban, körlevelekben rendelkezni. Ráadásul a tárcavezető mintha a hosszú hétvégékre időzítene fontos bejelentéseket. Húsvét előtt a kórházi ágyak kiürítésének ötletével lepett meg minket, május 1-jére pedig azt találta ki, hogy hétfőtől megint újra indulhat az egészségügyi alapellátások nagy része. Pünkösdre vajon mivel fog előállni?