Érdekes ötlet: a legújabb nemzeti konzultáció honlapjának látogatottságát egy olyan orosz cég közreműködésével mérték, amely korábban saját bevallása szerint adatokat adott át az orosz titkosszolgálatnak. Ez a vállalkozás ráadásul magyar emberek érzékeny személyes adatainak a birtokába juthatott. A kérdőívet kitöltő személyeknek érdemes lenne megkérdezniük, hová lettek az adataik, s erre érdemi választ kell kapniuk.
Kósa, az agytröszt (Fotó: Index.hu)
A civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok saját céljaik érdekében igyekeznek felhasználni – ez hagymázas vízió fogalmazódott meg néhány fideszes politikus fejében. Csakhogy a patás ördögnek kikiáltott Soros mellett – akinek egyetlen bűne, hogy a liberális demokrácia és a nyílt társadalom híve – az efféle szervezeteket az EU, több uniós tagállam és az ENSZ is támogatja. A pénteken beterjesztett törvénytervezet értelmében mindegyik szégyenlistára kerül.
Érdekes törvényjavaslatra bukkantunk: a szolgálati viszonyuk megszűnése esetén kifizetett végkielégítésre nem vetne ki a kormány büntetőadót a hivatásos állományúk esetén. Mások a törvényes juttatásaik jelentős részét – ha az bizonyos összeget meghalad – továbbra is elveszítik. A megkülönböztetésre nincs észszerű magyarázat.
„Állítsuk meg Brüsszelt!” – ez az újabb nemzeti konzultáció legfontosabb hívószava. De Brüsszel mi is vagyunk, hiszen az unió – bármilyen furcsa ez a Fidesznek – az európai nemzetek egy részének önkéntes és demokratikus alapokon nyugvó, értékelvű közössége. Ha ezt nem akarják megérteni, ne hülye kérdőívekre pazarolják a pénzünket, hanem kezdeményezzék a Huxitet.
Több mint 13 milliárdos bevételt hozott a közigazgatási bírsággal sújtható közlekedési szabályszegéseket dokumentáló Véda-rendszer tavaly. A balesetek száma ugyan nem csökkent, ám a 2016 áprilisa óta üzemelő berendezések mára nagyjából kitermelték a bekerülési költséget. Ha valakit szabályszegés miatt lefotóztak, s fizet, holnap is megteheti ugyanezt.
A sztrájk célja, hogy a munkavállalók a gazdasági és szociális érdekeik érvényesítése érdekében a munkáltatónak – beleértve az ő üzleti partnereit is – legálisan kárt, de legalábbis kellemetlenséget okozzanak. Ha a BKV leáll, s tumultuózus jelenetek alakulnak ki, azzal a dolgozók éppen a céljukat érik el: legyen nagy balhé, és akkor a munkáltató, illetve a politikusok a követeléseiket talán komolyan veszik. Ha jogszerű a munkabeszüntetés, a cég és az utasok is maguk viselik a következményeket. Kártérítésre tehát senki ne számítson.
Alighanem túlértékelte a kormányfő szerepét Lázár János, amikor tavaly tavasszal azt mondta, hogy Soros György kész aktívan fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfelével, Orbán Viktorral szemben. A Soroshoz köthető alapítvány ugyanis nem sokat költ Magyarországra: az Open Society Foundations az éves büdzséjének töredékét szánja ránk.
Talán bele sem gondolnak sokan, mit jelentene, ha Magyarország felmondaná az emberi jogi egyezményt. Összeállításunkban azt igyekszünk bemutatni, miként befolyásolja a mindennapjainkat, hogy az önkényeskedő hatalom felett még létezik külső kontroll. Ha ez megszűnik, mindannyian pórul járunk.
Nekiment a strasbourgi bíróságnak a Fidesz frakcióvezetője is, mert egy menekültügyben elmarasztalták Magyarországot. A politikus a nemzetközi fórum joghatóságát is kétségbe vonná, aminek közvetett következménye lehet, hogy az Európai Unió Tanácsában megvonhatják Magyarország szavazati jogát. Ez elég nagy szégyen lenne, ráadásul a támogatások terén is sokat veszíthetnénk.
No, ez az, amit itt nem szabad (Forrás: Totalcar)
Tényleg érdemes megtagadni a közterület-felügyelet által kiszabott bírság megfizetését, ha azt valahol a térfigyelő kamerák felvétele alapján közvetlenül a forgalmi rend megváltozása után szabják ki az autósokra? A főpolgármester ezt javasolja, de nagyon nincs igaza. Az ilyen eljárás tisztességtelen lehet, de jogilag támadhatatlan, s aki nem fizet, azt kockáztatja, hogy az autóját kivonják a forgalomból, a büntetést meg behajtják.