Az eddigi népszavazási kezdeményezések tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az aláírásgyűjtés során a hibaszázalék 21-22 százalék körül alakul. Ha a Momentum az olimpia ügyében referendumot akar, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Szóval az eddig összegyűjtött 110 ezerhez kell még jóval több mint hatvanezer aláírás - nem egészen 11 nap alatt.

A Momentum Mozgalom becslése szerint eddig körülbelül 110 ezer aláírás gyűlt össze az olimpiáról szóló népszavazás kiírásához – mondta az Indexnek Papp Gergő, a szervezet sajtóreferense. Ahhoz, hogy a helyi – budapesti – referendumot kiírják, február 17-ig 138 ezer érvényes aláírásra van szükség. De a szervezők akkor lennének nyugodtak – közölte –, ha a határidőig 170 ezer aláírást sikerülne megszerezniük.

Jobban tennék azonban, ha ennél inkább jó pár ezerrel még többet gyűjtenének. Az eddigi népszavazási kezdeményezések során ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a hibaarány átlagosan legalább 21 százalék körül alakul. Tehát a tapasztalatok alapján inkább a 175-176 ezer lenne a megnyugtató szám.

Például a földügyben a szocialista Gőgös Zoltán a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint valamivel több mint 230 ezer aláírást nyújtott be hitelesítésre, de az összesen mintegy 27 ezer aláírásgyűjtő ívből majdnem nyolcszáz eleve érvénytelennek bizonyult. Ennek oka, hogy nem vagy hibásan tüntették fel az aláírásokat gyűjtő polgár adatait, s emiatt elveszett sok ezer aláírás is.

Az érvényesnek talált íveken volt 226 ezer aláírás, ám ezek közül több mint 45 ezer érvénytelennek bizonyult. Ebből 18 ezer volt a többes aláírás; volt olyan ember is, aki 12 íven szerepelt. Ez nyolc százalékos hiba. A maradék 27 ezerből húszezer esetben a személyes adatok nem egyeztek meg a népesség-nyilvántartásban szereplő adatokkal, 4340 főnél hiányzott az ívről valamilyen adat, 1830-an pedig nem rendelkeztek választójoggal, ami további 12 százalékot jelentett.

A hibaszázalék így összességében – az érvénytelen ívekkel együtt – megközelítette a 22 százalékot, de ez nem kirívóan magas arány. A Fidesz által kezdeményezett 2008-as, szociálisnak nevezett népszavazás idején a hibás aláírások aránya ugyancsak meghaladta a 21 százalékot. Ugyanezt tapasztalták a kettős állampolgárságról szóló referendum kapcsán is.

A sorból legfeljebb a Kész Zoltán független képviselő által bejelentett, az állami cégeknél bevezetendő bérplafonról szóló népszavazás lóg ki. Akkor a többes aláírások aránya 3,7, míg a nem elfogadhatóké 12 százalék volt. Ez összességében alig valamivel több mint 15 százalék.

A kedvezőbb adat magyarázata azonban az lehet, hogy a benyújtott 180 ezerből csak valamivel több mint százezer aláírást ellenőriztek. Mégpedig azért, mert a referendum kötelező kiírásához eleve nem volt meg a kétszázezer támogató, ahhoz viszont, hogy a parlament kötelezően tárgyaljon a kezdeményezésről, elég százezer érvényes aláírás, ezért jóval kevesebb lehetett a duplikátum.

Mindebből kiindulva úgy fest, hogy a 170 ezer aláírás csaknem bizonyosan kevés lesz. De az sem kizárt, hogy most a hibaarány még nagyobb is lehet, mert a közösségi médiában felhívást tettek közzé arról, hogy aki nem ért egyet a kezdeményezéssel, írja alá hamis néven és minél több helyen az íveket. További hibalehetőség: ha valaki nem budapesti lakosként támogatja a referendumot, annak az aláírása érvénytelen.

A csupasz számok tükrében: a Momentum 19 nap alatt gyűjtött 110 ezer aláírást, tehát naponta majdnem 5800 embert találtak meg. A referendumhoz a hátralevő 11 napban el kellene érni még több mint hatvanezer támogatót, vagyis naponta öt és fél ezer személyt. Mindannyiunk érdeke, hogy sikerrel járjanak, mert nem lehet kihagyni az embereket, amikor több ezermilliárdos – ráadásul nem vitatottan veszteséges – beruházásról van szó.