Hatszázmillió forintba – meg hét évébe – fájhat az éjszaka császáraként emlegetett Vizoviczki Lászlónak az adócsalás, ha másodfokon is elítélik. A bíróság nem is mérlegelhet: ha valaki adót csalt, sikkasztott, kenőpénzt fogadott el, annak a vagyonából a jogosulatlan gazdagodás mértékének megfelelő hányadot el kell kobozni. Az elévülési idő pedig súlyosabb esetben akár 15, bűnszervezetben elkövetés esetén húsz év lehet.
Felbujtóként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban nem jogerősen bűnösnek találták, s emiatt hét év szabadságvesztésre, továbbá hét év közügyektől eltiltásra és több mint hatszázmillió forintos vagyonelkobzásra ítélték a múlt héten az éjszaka császáraként emlegetett Vizoviczki Lászlót – adta hírül a 444.hu. A vállalkozót 2012 májusában vették őrizetbe, de akkor még vesztegetési ügyben nyomoztak ellene: a gyanú szerint magas rangú rendőröket fizetett le, hogy az ő érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeket ne vegzálják, míg a konkurenciát állítólag nem egyszer hatósági ellenőrzésekkel lehetetlenítették el.
Az őrizetbe vételt követő házkutatások során a nyomozók olyan dokumentumokat is begyűjtöttek, amelyek jelentős összegű adócsalásra – jogi nyelven költségvetési csalásra – utaltak. Ebben az ügyben született most első fokon ítélet, míg a vesztegetés miatt a másik per Debrecenben még folyik.
Az uniós támogatás jogellenes felhasználása is bűncselekmény lehet
Az ügy más szempontból is érdekes lehet: hatszázmilliós vagyonelkobzásra sincs mindennap példa. Ezt az intézkedést a bíróságnak kötelessége minden esetben elrendelni a „bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett”.
Tehát nincs mérlegelési lehetőség sem, mert aki jogsértő cselekmény révén bármilyen módon anyagi előnyre tett szert, s az ügyre fény derül, a bűnös úton szerzett vagyont el fogja bukni. A vagyont – feltéve, hogy annak útját sikerül követni –, akkor is el kell kobozni, ha a bűncselekmény révén más gazdagodott, s e tekintetben közömbös, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó. Ez utóbbi esetben a vagyonelkobzás céggel szemben is elrendelhető.
A költségvetési csalás sem csak adócsalást jelent, mert aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség tekintetében mást tévedésbe ejt, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használja fel, s ezzel vagyoni hátrányt okoz, alapesetben is két évre rács mögé kerülhet. De aki elég sokat csal, kaphat tíz évet is.
Mindez az állami – uniós – támogatások felhasználása kapcsán is fontos szabály. Tehát ha valaki úgy vesz igénybe támogatást, hogy azt nem a meghatározott célra költi, esetleg túlárazza a beruházást, s fiktív számlákkal próbálja igazolni az adott keret elköltését, ezzel bűncselekményt követhet el. Ez akkor is igaz, ha a jogosulatlanul felhasznált összeget a hatóságok visszakövetelik. Amennyiben a pénz befolyt, vagyonelkobzásnak természetesen nincs helye – az kétszeres elvonás lenne –, de a büntetőeljárás ettől még nem marad el.
Sajátos a helyzet a korrupciós jellegű bűncselekmények esetén is. A Legfelsőbb Bíróság egy kollégiumi véleménye szerint az aktív vesztegetőtől a felajánlott pénzt – esetleg javakat, ha valaki azok átadásával próbál anyagi előnyhöz jutni – akkor is el kell kobozni, ha az még el sem jutott a passzív vesztegetőhöz, tehát ahhoz a személyhez, akinek a csúszópénzt szánták. Ebből az következik, hogy önmagában a pénz kilátásba helyezése megalapozza az elkobzást, ha bizonyítani lehet, hogy az valóban a vesztegető rendelkezésére áll és korrumpálni akart vele valakit.
Korrupciós cselekmények esetén a legfőbb ügyész 2014-es körlevele szerint a bizonyításnak minden esetben ki kell terjednie a gyanúsított valós vagyoni, jövedelmi viszonyainak feltárására. A nyomozás során különös figyelmet kell fordítani az aktív vesztegető által felajánlott előny és az ahhoz kapcsolódó bizonyítási eszköz haladéktalan lefoglalására. A bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon elrejtése vagy felélése pedig nem lehet akadálya a törvénytelen gazdagodás elvonásának.
Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a bűncselekmények elévüli ideje minimálisan öt év, de amikor a kiszabható legnagyobb büntetési tétel nagyobb, ott azt kell figyelembe venni. Ötvenmilliós kár esetén már nyolc év a plafon, ami ötszázmillió felett tíz év, halmazati büntetés esetén pedig – amikor valakire egyszerre több cselekmény miatt szabhatnak ki szankciót – az elkövetéstől számított 15 esztendőn belül megindítható a nyomozás.
Az EU is szabályozza a vagyonelkobzást
A bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló uniós irányelv jogharmonizációs kötelezettséget rótt a magyar jogalkotóra. A Btk. az irányelvnek megfelelően külön szabályozza a vagyonelkobzás egy speciális fajtáját is. Például a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett összes vagyon elkobzását el kell rendelni. Ebben az esetben az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy mely vagyonelemekhez jutott tisztességes úton.
Újdonságot jelent az irányelvnek való megfelelést szolgáló kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás. A bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében az elkövető bűnösségének megállapítása esetén a konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos vagyon mellett meghatározott feltételek esetén további vagyonelemek is elkobozhatók.
Így az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni – többek között – arra a vagyonra is, amelyet a vesztegetés, az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt, illetve vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés, költségvetési csalás vagy a pénzmosás elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
Az irányelv alapján a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzást lehetővé kell tenni, amennyiben a bíróság úgy véli, hogy az adott vagyon valamilyen más bűncselekményből származik. Ez nem jelenti azt, hogy megállapítást kell nyernie annak, az adott javak milyen konkrét bűncselekményből erednek. Elegendő, ha ésszerűen feltételezhető, hogy a vagyont valamilyen bűncselekmény – és nem más, jogszerű tevékenység – útján szerezték.
Az, hogy az adott személy vagyona aránytalanul nagy a jogszerű jövedelméhez képest, egyike lehet azoknak a tényeknek, amelyek alapján a bíróság levonhatja azt a következtetést, hogy a vagyon bűncselekményből származik. Az irányelv azt is megengedi, hogy a tagállamok olyan követelményt is meghatározzanak, amely szerint egy bizonyos időtartamon át a vagyon bűncselekményből származónak minősülhet.
Az irányelvnek való megfelelés érdekében tehát a Btk. kiegészítése vált szükségessé. Az új rendelkezések alapján vagyonelkobzás tárgyát képezheti az a vagyon, amelyet a magas látenciával jellemezhető bűncselekmények elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, és amely valamilyen jogellenes cselekményből származott.
Az ötéves időszak az adózás rendjéről szóló törvénnyel is összhangban van, amely főszabályként az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését ötéves időtartamhoz kapcsolja, azonban rendelkezik az elévülést megszakító körülményekről és az elévülés nyugvásáról is. Az elévülés különleges szabályai alapján, a bíróság által jogerősen megállapított csalás, költségvetési csalás, a 2013. június 30-ig hatályban volt korábbi Btk. szerinti költségvetési csalás, csalás, továbbá annak a 2011. december 31-ig hatályban volt rendelkezései szerinti jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, vagy a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt rendelkezései szerinti társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése, csődbűncselekmény esetén – ha azt adóra, járulékra, vagy költségvetési támogatásra követték el – az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
A vagyonelkobzás lehetséges tárgya azon vagyon, amelyet az elkövető a fenti időszakban úgy szerzett, hogy azt az igazolható jövedelme alapján törvényesen nem tehette volna meg. A terhelt vagyoni helyzete, személyi körülményei és az igazolható jövedelme közötti feltűnő aránytalanságot a nyomozóhatóságnak, ügyésznek kell bizonyítania, egyébként a Btk.-ban korábban bevezetett bizonyítási teher megfordítása a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás ezen esetkörére is irányadó.
A törvény az egyes bűncselekmények elkövetési magatartásait annak alapján szelektálta, hogy melyek azok, amelyek gazdasági hasznot vonhatnak maguk után, tehát potenciálisan vagyonelkobzás tárgyai lehetnek. A gazdasági haszon, mint a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás egyik feltétele ugyanis megjelenik az irányelvben.
Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg.
A Btk. arra ad lehetőséget, hogy amennyiben a vagyon szerzési időpontját szerint nem lehet bizonyítani, azonban azt igen, hogy az elkövető vagyoni helyzete nincs arányban a hatóságok, a bíróság számára elérhető adatok alapján jogszerűen igazolható jövedelemmel, akkor a tételesen felsorolt bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás időpontját megelőző öt évben szerzett vagyon elkobozható akkor is, ha az nem az adott büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekményből származik. A terhelt természetesen ebben az esetben is bizonyíthatja azt, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.
Úgy tűnik, hogy az uniós jogharmonizációnak köszönhetően módosított büntetőjogszabályok következtében az állam keretein belül működő, a közbeszerzési eljárásokra és az uniós támogatások felhasználására rátelepült bűnszervezetben résztvevők még egy ideig nem alhatnak nyugodtan. Könnyen lehet, hogy a választások után átalakuló politikai erőviszonyok nyomán az állam elkezdi érvényesíteni velük szembeni büntetőigényét. A bűnszervezet tagjainak elmarasztalása esetén alkalmazható vagyonelkobzások eredményeként pedig jelentős változások következhetnek be az ország leggazdagabb embereinek listáján.
A vagyonvisszaszerzési eljárás a nyomozást kiegészítő külön eljárás, amelynek célja az elkobzás, vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala önálló feladat- és hatáskörrel, országos illetékességgel önálló szervként látja el a büntetőeljárási törvényben meghatározott vagyonvisszaszerzési hatósági feladatokat, s ennek keretében titkos információgyűjtő tevékenységet végezhet. Vagyis a rendőrök súlyos esetekben akár titkosszolgálati eszközök bevetésévek is az elkobzandó vagyon után mennek.
(Fotó: hvg.hu)
