A válaszolók ötöde sem ért egyet azzal, hogy a környező államokban frissen beszervezett magyar állampolgárok voksolhassanak a hazai parlamenti választáson. A friss közvélemény-kutatási adatok újabb vitát generáltak, s volt, aki „mocskos takony zsidóbérencnek” titulálja azt, aki úgy gondolja, csak azok szavazhassanak, akik rendelkeznek állandó magyarországi lakóhellyel.
A megkérdezettek csak nem egészen ötöde véli úgy, hogy a határon túli magyaroknak jár a választójog – derült ki a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív felméréséből. Azzal a válaszolók kétharmadának nincs baja, hogy kérelmükre kaphassanak magyar állampolgárságot, de 53 százalékuk azzal már nem ért egyet, hogy százötvenmilliárddal támogassák őket. Azzal meg végképp nem, hogy külhoni focira költsenek több mint tízmilliárdot az adóforintjainkból.
Amúgy önmagában azzal nincs baj, hogy 2014 óta a parlamenti választáson a külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhatnak az országos listára, hiszen számos más uniós tagállamban is voksolhatnak azok, akik nem rendelkeznek az anyaországban állandó lakóhellyel. Csakhogy nálunk kissé más a helyzet: a Fidesz egyoldalúan, minden egyeztetés nélkül írta át a választási szabályokat, s azok minden egyes eleme a kormányoldal számára kedvez.
- A korábbi 386 helyett 199 lett a parlamenti képviselői helyek száma, s 55-ről 45 százalékra csökkent a listáról megszerezhető mandátumok aránya. Korábban a 386-ból 210, 2014 óta pedig a 199-ből csak 93 helyet lehet listáról elnyerni.
- A választás egyfordulóssá vált, s így az egyéni képviselői helyet a relatív többséggel rendelkező párt nyeri. Ehhez elég lehet helyben akár a szavazatok alig több mint harmada Az egy forduló következménye az is, hogy az egymással versengő, de többé-kevésbé azonos értékrendet valló pártok az első körös eredmény ismeretében nem köthetnek egymással egyezséget, hanem már a választás előtt szövetségre kell lépniük. Láttuk: ez 2014-ben sem sikerült igazán.
- A Fidesz ráadásul kitalálta, hogy a választási rendszer arányosítását szolgáló, listán kiosztott mandátumok esetében vegyék figyelembe az egyéni győztesre leadott azon voksokat is, amelyekre nincs szükség a képviselői hely elnyeréséhez. Vagyis: ha valaki egyéniben ötezer szavazattal nyert a második helyezett előtt, 4999 voks a pártjának listájára kerül.
- A határon túli magyarok 2014 óta levélben szavazhatnak az országos listára, s akkor 95 százalékuk a Fideszt támogatta. Aki viszont rendelkezik állandó lakóhellyel Magyarországon – ilyen a már biztosan több mint félmillió külföldön tanuló, illetve munkát vállaló többsége –, de a választás napján nem tartózkodik itthon, csak személyesen a külképviseleteken voksolhat, ami sokaknak túl nagy teher. Aki például Angliában vagy Németországban a konzulátusoktól vagy nagykövetségektől messze lakik, aligha vállalkozik több száz kilométeres utazásra azért, hogy éljen a választójogával.
- A Fidesz ugyancsak egyeztetés nélkül határozta meg a 2014 óta 176 helyett már csak 93 egyéni választókerület határait. A korábbi választási adatok ismeretében ezzel úgy manipuláltak, hogy hagyományosan jobboldali körzetekhez csaptak olyan területeket, amelyeken a két oldal között viszonylag kiegyensúlyozott erőviszonyok mutatkoztak.
- Ezeknek a változásoknak az a következménye, hogy a választási rendszer a korábbihoz képest is aránytalanabbá vált: például 1994-ben az MSZP és az SZDSZ a listás szavazatok 51 százalékát megszerezve jutott kétharmados többséghez, s 2010-ben a Fidesz-KDNP párosnak is 52 százalék kellett ehhez, miközben 2014-ben már 45 százalék is elég volt.
- További érdekesség: a határon túli magyarok hoztak a Fidesznek egy mandátumot, s 2014-ben ezen múlott a kétharmad. De a kompenzációs mechanizmus átalakítása, illetve a választókerületi határok módosítása még ennél is több – becslések szerint akár három-négy – képviselői helyet eredményezett.
Kilenc ellenzéki párt: a DK, az Együtt, a Kétfarkú Kutya, az LMP, a Liberálisok, az MSZP, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum és a Párbeszéd is támogatja a Közös Ország Mozgalom kezdeményezését a választási rendszer átalakításáról. A Momentum egyébként már korábban előállt egy javaslattal, amely szerint megszüntetnék a győzteskompenzációt, ismét kétfordulós lenne a választás, s nagyobb lenne a listás mandátumok aránya.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a határon túliak választójoga tekintetében sokan szkeptikusok. Az egyik jellemző érv: aki nem itt adózik, ne szólhasson bele a hazai közügyekbe. A Hír TV ezzel kapcsolatos kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont kijelentette: vannak olyan magyar népcsoportok, amelyek egyetlen fillér adót sem fizetnek, mégis rendelkeznek választójoggal, s ezt nem lehetne tőlük megvonni.
Semjén azonnal korrigált, s népcsoportok helyett gyorsan már csoportokat említett, amelyek életükben egyetlen fillér adót sem fizettek. „Minden magyarnak született joga, hogy magyar állampolgár legyen, a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan” – korrigálta a politikus a cigányozósnak tűnő kijelentését. Azután magyarázta a bizonyítványt Kósa Lajos fideszes frakcióvezető is, mert szerinte puszta nyelvbotlás történt, mert Semjén véletlenül mondott népcsoportot csoport helyett. Kósa azt bizonygatta, hogy aki még egyetemre jár az, nem fizet adót, és ugyanez igaz a háztartásbeliekre is. Más kérdés, hogy aki itthon él, annak meg kell fizetnie az unión belül legmagasabb, 27 százalékos áfát, szóval még a diák vagy a nyugdíjas is adózik. Nem keveset, mert aki vásárol, az minden elköltött forint után – a néhány kedvezményes termék vagy szolgáltatás kivételével – még 27 fillért az államkasszába fizet be.
Kérdéses persze, hogy a szavazati jog és az állampolgárság valóban egymástól elválaszthatatlan fogalom lenne. Szó nincs erről, mert minden állam maga határozhatja meg, hogy a hazai lakóhellyel nem rendelkező, tehát az országban soasem élt polgárainak milyen feltételekkel ad választójogot – ha egyáltalán ad. Az Alkotmánybíróság korábban is csak azt írta elő, hogy a Magyarországon élő, de a szavazás napján külföldön tartózkodóknak biztosítani kell a választáson való részvétel lehetőségét.
Nálunk viszont ez most már korántsem elvi – nemzetpolitikai – kérdés. Miután egyértelművé vált, hogy a határon túli magyarok döntő többsége a Fideszre voksol, a jelenlegi rezsim fenntartása érdekében szükség van az ő szavazataikra is.
A 2014-es adatok szerint 193 ezren szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékében, s a körükből 128 ezer érvényes voks érkezett. A Fideszre 122 ezren, míg a Jobbikra 2900-an, az MSZP-re pedig nem egészen 1500-an szavaztak. Tehát 95 százalék a kormánypártot támogatta, s ezzel egy plusz listás mandátumot biztosítottak.
A legfrissebb adatok szerint viszont már 354 ezer határon túli magyar nyújtott be regisztrációs kérelmet – csaknem 150 ezren Romániában, negyvenezren Szerbiában élnek –, és majdnem háromszázezren már szerepelnek is a választói névjegyzékben. De ez még elég kevés, hiszen lassan egymilliónyi új állampolgár lesz.
Orbán Viktor miniszterelnök ezért nem túl régen levélben kérte őket a regisztrációra. Ami a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérte. Ha tényleg sikerülne egymillió határon túli magyart rávenni, hogy jövőre szavazzon, akkor négy-öt mandátum sorsát is befolyásolhatnák.
Pár napja a Hír TV Egyesen című műsorában is szó esett a kettős állampolgárok választójogáról. „Te mocskos takony zsidóbérenc, a taknyodon és a véreden foglak a Hír TV-ből kirángatni a következőben. Igenis van jogom mint határon túli magyar hogy szavazhassak a magyar parlamenti választáson. A nagyapám a vérét adta Magyarországért te senkiházi takony majom. Erősen vigyázz arra a mocskos pofádra mert nehogy egyszer felmenjek pestre s megkereslek s egy lámpavasra felhúzlak” – írta ezzel kapcsolatban nekünk küldött elektronikus levelében egy „kedves” néző, Levicskó Zolle B. Ezúton is gratulálunk a lovagkeresztes Bayer Zsoltnak, a Fidesz ötödik számú tagkönyve birtokosának, aki májusban üzente meg a civil szervezeteknek, hogy „ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön”. Az elvetett mag igazán termékeny földbe hullott!
