Politikai „erőszakot vett” a jogállamiságon és az európai értékeken Dömötör Csaba államtitkár szerint „Brüsszel”, amikor minősített többséggel „lenyomták a torkunkon” a kvótahatározatot. És a Fidesz a kétharmad birtokában egyoldalúan, egyeztetés nélkül mi mindent nyomott már le a saját nemzete torkán? Kerestünk néhány példát.

A jogállamiság szempontjából is elfogadhatatlan, hogy „miközben a brüsszeli vezetők korábban még önkéntességről beszéltek", utána Szlovákia és Magyarország tiltakozása ellenére minősített többséggel „lenyomták a torkunkon” az 1300 fő kötelező befogadására irányuló döntést, „majd utána annyit mondtak, hogy lehet menni a bíróságra” – nyilatkozta kedden Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

A Fidesz aktuális megmondóembere szerint – aki pártja egyik legjellegtelenebb figurája – „az történt, hogy a politika erőszakot vett a jogállamiságon és az európai értékeken”. Nem mellesleg elkezdődött a nem létező Soros-terv végrehatása is – tette hozzá a szerencsétlen –, de a kormány elutasítja a betelepítést, és minden eszközzel fellép ellene. (A kvótaügyről korábban itt írtunk.)

Hát, kedves Dömötör Csaba, ilyen érzés az, amikor a minősített többség lenyom valamit a kisebbség torkán. Különben az Európai Unióhoz mi akartunk csatlakozni, s nemcsak befogadtak minket, hanem ezermilliárdokkal támogatják is Magyarországot. Cserében akár el is fogadhatnánk a közösség játékszabályait. Ha ez meg nem tetszik, ki is lehet lépni…

Más kérdés persze, hogy a Fidesz nem ezt szokta meg. Diktálni szeret, erőszakot tenni a jogállamiságon, s más torkán lenyomni a saját elképzeléseit. Brüsszelben persze ez nem megy, mert az unió döntéshozó testületeiben Orbán Viktornak soha nem volt kétharmada.

A teljesség igénye nélkül most nézzük meg, 2010 óta mi mindent tolt le az emberek torkán – másként fogalmazva, hogyan alakította át saját képére az ország közjogi rendszerét amúgy sarkalatos törvényeket átírva – minősített többsége birtokában a Fidesz.

- Alkotmánybíróságról szóló törvény. Név szerinti szavazással döntöttek a képviselők az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról 2010 novemberében. A Fidesz így büntette a testületet, mert a „pofátlan” végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadót alkotmányellenesnek minősítették. Azóta költségvetést érintő ügyekben csak kivételesen – az emberi méltóság sérelme esetén – járhatnak el. Egy évvel később egyoldalúan újraírták az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is, s biztos, ami biztos, a testület tagjainak számát az új alaptörvényben tizenötre emelték, az új helyeket pedig gyorsan fideszes káderekkel töltötték fel.

- Médiatörvény. Az első kétharmados törvények között volt az új médiatörvény, amelyet 2010 decemberében kizárólag a kormánypárti képviselők szavazataival fogadott el a parlament. Hiába tiltakozott az ellenzék, hiába hozott fel szakmai érveket szakmai és civil szervezetek sora, a Fidesz nem engedett. Így létrejött a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiahatóság, s a közszolgálati televíziók és rádiók azóta kizárólag az MTI által előállított – nem ritkán erősen cenzúrázottnak tűnő – híreket sugározzák. A Fidesz akkori frakcióvezetője, Lázár János szerint majd a gyakorlatban dől el, hogyan működik az új szabályozás. Jól működik, mert nemigen volt rá példa, hogy az úgynevezett közszolgálati médiumokat a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt elmarasztalták volna. A nem titkoltan ellenzéki Klubrádiónál meg tudnának mesélni róla, mit művelt velük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ja, és közben az senkit nem zavar, hogy a kormányhoz közeli tulajdonosok kezébe került a teljes megyei sajtó.

- Alaptörvény. A városi legendák szerint Szájer József EP-képviselő az iPad-jén írta az új alkotmányt, de lehet, hogy ez egy marhaság. Az viszont tény, hogy érdemi egyeztetés nem folyt, miközben még az ország hivatalos elnevezését is megváltoztatták, nem beszélve olyan „apróságokról”, mint az Alkotmánybíróság hatáskörének további szűkítése, a történeti alkotmányra, meg a Szent Koronára hivatkozás vagy az MSZP – mint a korábbi állampárt jogutóda – bűnös szervezetté nyilvánítása. Így 2011 áprilisában az új alaptörvényt a parlament kizárólag a Fidesz–KDNP-frakció és egy független képviselő szavazatával fogadta el, míg a Jobbik egységesen a nem gombot nyomta meg, az LMP és az MSZP pedig távol maradt. Szóval az előterjesztés csak a kormányoldalnak tetszett.

- Bírák kényszernyugdíjazása. Különösebb egyeztetést erről a javaslatról sem folytattak, hanem a Fidesz egyoldalúan eldöntötte: 2012-től minden bírót nyugdíjba kell küldeni, aki az év során betölti a 62. életévét. Az intézkedés célja egyértelműen az volt, hogy szabaduljanak azoktól a vezetőktől, akiket az előző hatalom idején neveztek ki. Ez még a fideszes delegáltakkal kibővített Alkotmánybíróságnál is kicsapta a biztosítékot – igaz, csak az elnök szavazata döntött. Emiatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított, s elmarasztalták Magyarországot. Mindezek hatására a kormány visszakozott, s a kirúgott bírákat visszavették, ugyanakkor módosították a nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat, de a korábban betöltött vezetői posztját senki nem kaphatta vissza.

- Országgyűlési választási törvény. A parlament egy nappal 2011 karácsonya előtt elfogadta az új választási törvényt, amely szerint a 386 helyett már csak 199 képviselőt egyetlen fordulóban választják, s a 176-ból 106 egyéni választókerület maradt, míg a listákról a korábbi 210 helyett már csak 93-an szerezhetnek mandátumot, s az előterjesztés szerint ettől kezdve szavazhatnak a határon túli magyarok is. Egyeztetés erről sem folyt, miközben alapjaiban változott a rendszer. A 2014-es választás eredményei bizonyítják is, hogy az a korábbinál sokkal aránytalanabbá vált: a Fidesznek elég volt 45 százalékos szavazatarány is ahhoz, hogy ismét kétharmadot szerezzen, igaz, ez a torz szabályozás ellenére is mindössze egyetlen mandátumon múlott.

- Országgyűlési törvény. Ez a jogszabály 2012 áprilisában ugyancsak kizárólag a fideszes kétharmad szavazataival ment át. A törvény alapján a házelnök bírságolási jogot kapott, s mindjárt magánhadserege is lett, mert önálló fegyveres Országgyűlési Őrséget állítottak fel. A renitens képviselőket Kövér László tehát megfegyelmezheti: akár figyelmeztetés nélkül megvonhatja tőlük a szót, kivezettethetik őket az ülésteremből, s az elnök pénzbüntetést is kiszabhat. De a jogszabály még arra is kiterjed – igaz, ezt később fogadták el –, hogy a plenáris ülésen „tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (…) nem alkalmazható”. Szóval a T. Házban nem lehet csak úgy hőzöngeni.

- Önkormányzati választási törvény. Szinte az utolsó pillanatban, 2014 júniusában fogadta el a fideszes kétharmad azt a törvénymódosítást, amellyel alaposan átírták az őszi önkormányzati választás előtt alig pár hónappal a játékszabályokat. Nagyjából ugyanazt csinálták, mint az országgyűlési választási törvény esetében: jelentősen csökkentették a képviselők számát, miközben az egyéni körzetben elnyerhető képviselői helyek aránya lényegesen nagyobb lent a listán megszerezhető mandátumokhoz képest. Budapesten meg kitalálták, hogy a 23 kerületi polgármester mellett csak kilencen juthatnak be még listáról a fővárosi közgyűlésbe. A dolog bejött, hiszen Budapesten stabil a fideszes többség, s a vidéki nagyvárosok jelentős részében – egyéni mandátum híján – alig jutott az ellenzék képviselethez.

Ez tényleg csak néhány példa arra, hogy ki mit nyom le a minősített többség birtokában mások torkán. Kedves Dömötör Csaba, az élet kétségkívül ilyen: a Fidesz itthon nagyjából azt tesz, amit akar, az unió viszont szerencsére másként működik.

A kormánypárt a mára egyszerűvé fogyatkozott többsége birtokában is építhet kerítést a határra, semmibe veheti a menekültek befogadásáról szóló nemzetközi egyezményeket, szabadságharcot hirdethet az unió ellen, vegzálhatja a civil szervezeteket, meg hozhat plakáttörvényt, de az EU-ra ettől még nem lehet meghatározó befolyással.