A környező országokban élő magyarok közül egymilliónyian kérték a kedvezményes honosítást, de a többségük túl van a negyvenen. Számukra aligha kecsegtető ajánlat, hogy anyasági támogatást kapnak, meg babakötvényt nyitnak az újszülöttjük javára. De akkor kiket akar megvenni az újabb ötlettel a Fidesz?
A jövő évtől kezdve a 42 ezer forintnyi babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást megkapják a határon túli magyarok is – jelentette be a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatának elfogadása után Semjén Zsolt fővadász. A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány szándéka az, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében minden kedvezményt kiterjesszenek azokra is, akiknek nincs magyarországi lakcíme.
Biztosan üdvözlendő gondolat, csakhogy egyelőre azt sem tudni, hány határon túli magyarról lehet egyáltalán szó. Ami szinte biztos: az év végére leteszi az esküt az egymilliomodik új honfitársunk is, s ők 2011 óta zömében az egyszerűsített honosítási eljárásban szerezték meg az állampolgárságot. A népesség-nyilvántartásban valamennyien szerepelnek, de a lakcíműket nem tartják nyilván. A választói névjegyzékbe is csak kifejezett kérésükre kerülnek be, s a legfrissebb adatok szerint ezt eddig 366 ezren kezdeményezték.
A levélben szavazók – tehát a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de szavazásra jogosult magyar állampolgárok – száma a 2014-es parlamenti választás előtt mintegy 194 ezer volt, s tőlük több mint 128 ezer érvényes voks érkezett. Közülük 122 és fél ezren a Fideszre, majdnem háromezren a Jobbikra, 1500-an a baloldali választási szövetségre, ötszázan az LMP-re szavaztak. Ezzel az országos listán egy plusz mandátumot biztosítottak a Fidesznek, s pont ennyi kellett akkor a kétharmadhoz.
Arról viszont, hogy hány potenciális magyar állampolgár él a világban, senkinek fogalma sem lehet, mert akinek az egyik felmenője magyar állampolgár, alanyi jogon maga is megkaphatja az állampolgárságot, amit csak kérnie kell. Ebben az esetben a kedvezményes honosítás sem játszik, csupán az állampolgárság megállapítását kell kezdeményezni.
Szóval összességében nyilván sokmillió emberről lehet szó, de a babakötvény, meg az anyasági támogatás kilátásba helyezése sokakat biztosan nem fog megmozgatni. A Semjén-féle bejelentésnek nyilván nem is ez a célja, hanem a környező országokban élő magyarságot kívánják megszólítani. Kérdéses persze, hogy egyáltalán szükség van-e az efféle szavazatvásárlásra, hiszen a határon túliak 2014-ben ingyen is tették a dolgukat: a választáson résztvevők 95 százaléka a Fideszre voksolt.
A most kilátásba helyezett valamivel több mint százezer forint különben sem tűnik túl nagyvonalú ajánlatnak. Az anyasági támogatás címén nyújtható 64 125 forint készpénzben jár ugyan, a kincstári számlán vezetett babakötvény ellenértékéhez viszont legkorábban a gyermek 18. születésnapja után lehet hozzáférni. A 42 500 forint akkor a hozamokkal együtt olyan 120-130 ezer forint lesz majd – ez túl nagy segítséget aligha jelent majd egy erdélyi vagy vajdasági magyar fiatalnak az életkezdéshez –, de ezért is meg kell dolgozni.
Mellesleg a ma hatályos szabályok szerint az anyasági támogatás akkor jár, ha az anya a várandóssága alatt legalább négy alkalommal részt vett terhesgondozáson, s a támogatást a megfelelő formanyomtatványon a szülést követő hat hónapon belül igényelte. Ez általában nem jelent gondot, mert már a kórházban átnyújtják a kismamának az ehhez szükséges dokumentumot.
A határon túliak esetében viszont biztosan speciális szabályokat kell bevezetni, mert például a terhesgondozáson való részvételt nemigen lehet egy külföldön élő nőtől megkövetelni. Mellesleg az is érdekes kérdés, hogy külföldről miként lehet majd előterjeszteni a támogatás iránti igényt. Az állampolgárság igazolása mellett ehhez nyilván szükség lesz legalább a születési anyagkönyvi kivonat másolatára.
De vajon nem szabják-e mindjárt feltételül azt is, hogy a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezzék? Azután felvetődik, hogy miként fizetik ki ezt a valamivel több mint hatvanezer forintot. Átutalják? Akkor mindjárt a magyar hatóságok birtokába kerülhetnek olyan fontos személyes adatok, mint a lakcím vagy a számlaszám. S ha megvan a cím, lehet majd küldeni a nemzeti konzultációs kérdőíveket, meg a választáson való részvételre buzdító propagandakiadványokat.
S akkor itt van még a babakötvény. Az állam 2006 óta valamennyi újszülött javára 42 500 forint életkezdési támogatást ad. Ahhoz azonban, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön és ott kamatozzon, Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban. Erre a számlára a szülők később maguk is utalhatnak pénzt, s a befizetések tíz százaléka után – de legfeljebb évi hatezer forintig – még állami támogatás is jár. Tehát havi ötezer forint esetében már jár a maximális kedvezmény, s ebben az esetben a gyermek 18 éves korában bő kétmillió forinthoz juthat.
Igencsak kérdéses, hogy a határon túli magyarok bevállalják-e az ezzel járó macerát, mert a számlanyitáshoz a hatályos rendelkezések szerint személyesen kell a kincstárnál eljárni. Igaz, a szabályokat bármikor módosíthatják, s elvileg nincs akadálya annak, hogy a külképviseleten fogadják az igényeket. De vajon tolongani fognak az emberek a 18 év múlva esedékes 120-130 ezer forintért? S ki fog külföldről rendszeresen egy magyar számlára rendszeresen bagatell összegeket utalni azért, hogy jó sok idő elteltével kapjon a gyermeke kétmillió forintot?
Ezt az egészet valószínűleg senki nem gondolta át. Évente legfeljebb pár százmilliót kapnának ajándékba a határon túli magyar szülők – a babakötvény meg legkorábban 2035-ben fizetne –, s ezért ráadásul valamit tenniük is kellene. Nem biztos, hogy ez sokak fantáziáját megmozgatja.
Kár erre egyetlen fillért is költeni, hiszen a Fidesz a környező országok magyar kisebbségének jó részét megvette már a kettős állampolgársággal. Ezzel az újabb (látszat)intézkedéssel sok új szavazót aligha fognak szerezni. A célcsoport ugyanis nem túl nagy: az ötlet kedvezményezettjei csupán a családalapítás küszöbén álló fiatalok, miközben a honosítottak jóval több mint fele elmúlt negyvenéves.
(Fotó: youtube.com)
