Tudomásul kell venni, hogy nem minden olyan cselekmény büntetendő, ami az igazságérzetünket vagy a jóerkölcsöt sérti, mert a jog csupán az erkölcs minimuma. Alapvetően ez a helyzet a főváros XVIII. kerületében történtek esetében is. A Fidesz azóta a pártból kilépett politikusát így nagy valószínűséggel nem lehet felelősségre vonni azért, mert jó előre – és meglehetősen durva módon – akart beavatkozni a jövő évi önkormányzati választás kimenetelébe.
A Fidesz XVIII. kerületi önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje megpróbálta rávenni a Magyar Kétfarkú Kutya Párt politikusát, hogy induljon el polgármesterjelöltként a jövő évi önkormányzati választáson. Lévai István szerint az MKKP-s jelölt indulásával csökkennének a jelenlegi polgármester, a DK-s Szaniszló Sándor esélyei, és akkor ő lehetne a kerület vezetője. A Fidesz választókerületi elnöke még ötmillió forintot is felajánlott az MKKP-s Aleva Mártának, aki azonban csak azért találkozott vele, hogy hangfelvételt készítsen a beszélgetésekről, amelyeket aztán elküldött a Válasz Online portálnak.
Erről meg is jelent a napokban egy terjedelmes írás, és azóta is vita folyik arról, Lévai ezért milyen büntetést érdemel. A politikai konzekvenciákat a Fidesz levonta, és megszabadult a párt számára kínos tagjától. Igaz, ezt a tény bejelentésén túl nem kommentálták, miközben az eset rendszerszintű problémára utal: a NER a választójogi törvények sorozatos módosításával – például kamupártok létesítésének ösztönzésével – mindent megtett azért, hogy az ellenzék megosztásával megőrizze a hatalmát. Ennyire kínos helyzetbe azonban még bizonyíthatóan talán soha nem keveredtek.
Hartaházi Miklós, a Jobbik-Konzervatívok XVIII. kerületi elnöke mindezek után feljelentést tett a választás rendje elleni bűncselekmény, vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt Lévai ügyével kapcsolatban. László Róbert, a Political Capital választási szakértője is úgy véli, bizonyosan nem törvényes, ami ott történt, és tisztázásra vár, hogy a cselekmény a büntetőjog kategóriájába tartozik-e. Tóth Zoltán egykori belügyi államtitkár, választási szakértő ugyancsak azt gondolja, ennek a cselekménynek lehet jogi következménye. Jelezte ugyanakkor, hogy a szabályozás meglehetősen ellentmondásos.
Ezzel nem vitatkozom, ám az, hogy valakinek pénzt ajánlanak a bármilyen későbbi választáson való indulásért, önmagában nem feltétlenül jogsértő – nyilatkoztam az ATV Híradójának. A feljelentést – amelynek kapcsán a rendőrség feljelentés-kiegészítést rendelt el – a nyomozóhatóságnak kell majd elbírálnia. Magam csak a Btk.-t idézném: „aki a választási eljárásról szóló törvény (...) hatálya alá tartozó választás (...) során az arra jogosultat a választásban (...) akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Csakhogy ez a rendelkezés a Btk. és a választási eljárási törvény együttes értelmezése alapján kifejezetten a választási időszakra vonatkozik. Most pedig nincs választási időszak, mi több, egyelőre azt sem tudhatjuk, a köztársasági elnök egyáltalán mikor tűzi ki a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választás napját, mert attól kezdve lépnek életbe az erre vonatkozó kivételes szabályok. Így csak ismételni tudom: a jog csupán az erkölcs minimuma. Vagyis nem minden, ami megengedett, egyben tisztességes is. Ezért az eset megítélését az olvasókra bízzuk. Bűncselekmény megvalósulásához azonban elengedhetetlen a tényállásszerűség, ami ebben az esetben szerintem hiányzik.
(Illusztráció: atv.hu – a felvétel a Fidesz XVIII. kerületi irodájának homlokzatáról készült.)
