Titokban befogadtunk 1300 menekültet a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint, de nincs ebben semmi titok. Miként az is nyilvános adat, hogy Magyarországon negyedmillió külföldi – „migráncs” – él, jelentős részük nem uniós állampolgár. Szerencse, hogy tőlük nem fél a Fidesz.
Az utóbbi napokban is tombol az ostobaság menekültügyben. Először a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Altusz Kristóf arról beszélt, hogy titokban befogadtunk 1300 menekültet, de erről az ő érdekükben nem beszéltek. Erre gyorsan lecsapott Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, mondván, az évszázad átverését hajtotta végre a Fidesz, amikor a migránsok betelepítésének elutasítása mellett mégis beengedtek embereket.
Kész szerencse, hogy ezúttal Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsan és korrekten rendbe tette a dolgot: szerinte titkolózásról szó sincs, s a benyújtott menedékkérelmeket – és ez teljesen független az uniós kvótától – a hatóságok a genfi konvenció alapján bírálják el. Úgy tűnik egyébként, hogy ez az eljárás viszonylag tisztességesen folyik, mert a kérelmezők csaknem negyven százalékának ügyét kedvezően bírálták el, míg korábban ez az arány csupán néhány százalék volt.
Titkolózásról már csak azért sem lehet beszélni, mert a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal havi bontásban közzéteszi az aktuális statisztikát. A legutolsó adatok szerint pedig tavaly novemberig 95 főt ismertek el menekültként, 980-at oltalmazottként, 73-at befogadottként, ami azt jelenti, hogy addig összességében 1148 ember részesült nemzetközi védelemben, s ez elég közel van az Altusz-féle számhoz.
Menekült, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, illetve politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.
Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
Az viszont valóban nem derül ki, hogy mely országok állampolgárai a kedvezményezettek, hanem be kell érnünk annyival, hogy az összes menedékkérő 42 százaléka afgán, 23 százaléka iraki, 17 százaléka szír, nem egészen öt százaléka pedig pakisztáni. Tudja a fene, hogy a befogadottak közötti arányokat miért nem közlik, de ez inkább slendriánságnak tűnik, mintsem tudatos titkolózás.
Azért persze a kormány annyira ne legyen büszke magára, mert mindent megtesz annak érdekében, hogy kedvét szegje a potenciális menekülteknek, akiknek ezért eszükbe sem jut Magyarország határán kopogtatni. Míg 2016 januárja és novembere között csaknem 29 ezren kértek menekültstátus nálunk, sikerült elérni hogy ugyanezen időszak alatt tavaly már csak nem egészen 3200-an próbálkoztak.
De van a dolognak egy másik olvasata is. Orbán Viktor szabadságharcot folytat Brüsszellel szemben, és politikájának legfontosabb elemévé tette a kvótaügyet. És persze ősellenségnek kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki a miniszterelnök szerint az egész bevándorlási ügy mögött áll. Mellesleg a világ 195. leggazdagabb emberéről beszélünk, akinek olyan nyolcmilliárd dollárja van. Ennyi pénzből lábon megvehetné a fideszes oligarchák jó részét. Az egyelőre nem derült ki, hogy a kormány által terjesztett konteó szerint Sorosnak milyen érdeke fűződne a migráció finanszírozásához
Soros azonban most csak mellékszál, mert ennél érdekesebb, hogy mi is Brüsszellel a kormányfő baja. A „kötelező” kvóta ugyanis csak arról szól, hogy Magyarországnak 1294 esetben kellene döntést hoznia azoknak az ügyében, akik korábban elsőként Görögországban vagy Olaszországban adták be a menedékkérelmet. Szóval nem befogadni kellene őket, mindössze dönteni arról, hogy jogosultak-e nemzetközi védelemre.
Ennyien persze tavaly a kvóta nélkül is „nyakunkon maradtak”, ám egy csaknem tízmilliós ország csak képes gondoskodni néhány ezer üldözöttről, akinek a hazájában az élete is veszélyben lenne. És ezek az emberek zömében nem könyöradományt kérnek, hanem dolgozni akarnak, saját erőből boldogulni, feltéve, hogy hagyják őket. Mi nemigen hagyjuk. Nem mellesleg: akit nemzetközi védelemben részesítünk, amint teheti, azonnal odébbáll, mert érthető okokból nem kér belőlünk. (Többek között itt, itt és itt olvashatnak arról, miért menekülnek a „migráncsok” tőlünk.)
De nézzünk egy másik statisztikai adatsort. Menekültként személyi igazolvánnyal a tavaly novemberi állapotok szerint 1883-an éltek Magyarországon. Ez tényleg olyan nagyon sok? Ha hozzávesszük az oltalmazottként elismert 1542 főt is – meg a 49 befogadottat –, akkor összesen nem egészen 3500-nál tartunk. Valóban ők fenyegetik a magyar nemzetet?
S vajon miért nem kongatja a vészharangot a Fidesz azért, mert a bevándorlási hivatal adatai szerint különféle jogcímen kiállított tartózkodási engedéllyel negyedmillió „migráncs” van Magyarországon? Figyelem, ez már a teljes hazai népesség két és fél százaléka! Igaz, az idegenek több mint fele uniós állampolgár, akik gyakorlatilag alanyi jogon élhetnek nálunk.
De mi van a többiekkel? Legalább százezren vannak, akik valamely harmadik ország polgárai, de ennél többet nem tudni róluk, mert a statisztika további információval nem szolgál. Jelentős részük különben valószínűleg munkavállalási vagy tanulmányi célból érkezett hozzánk, ám ez is csak feltételezés.
A számok tükrében ismételten feltesszük a kérdést: tényleg az az 1294 fő borítaná fel a magyarországi etnikai egyensúlyt, akinek a menedékkérelmét az uniós döntés alapján el kellene bírálnunk? Vagy a kormány a "Brüsszellel" szembeni szájkaratéval csak a tökösségét igyekszik igazolni? A migránsokkal szembeni gyűlületkeltéssel és sorosozásba csomagolt zsidózással pedig csak a jobbikos szavazókra hajt? Jó lenne ezen mindenkinek elgondolkodnia.
(Fotó: 24.hu)
