Magyar Ügyvéd Blog

A Fidesz végképp bohócot csinál a jogállamból

2018. január 20. - Magyar Ügyvéd

feste_kesa_sz.jpgHihetetlen mélységekbe süllyed az hatalom, amely gazdasági szankciókkal próbálja ellehetetleníteni az ellenzékét. Nem hittük volna, hogy ez is bekövetkezhet. Erre épeszű ember egy uniós tagállamban nem gondolhatott. S hogy ebből mi fog kisülni? Tudja a fene, de az biztos, hogy ennek a velejéig romlott kormánynak belátható időn belül buknia kell.

Újabb szöget vert be a kormány a jogállam koporsójába, bár ez vélhetően senkinek eszébe sem jutott. Pedig beláthatatlan következménye lehet annak, amit művelnek, hiszen a nemzetgazdasági miniszter igencsak túllépte a hatáskörét, amikor az ellenzéki pártok állítólag jogellenes gazdálkodása miatt kiszabott szankciók végrehajtásának felfüggesztését indítványozta. Ettől kezdve bárki gondolhatja, hogy azt csinál, amit akar.

Az alaptörvény szerint „Magyarország független, demokratikus jogállam”. Ezt – több más ügy mellett – sikeresen cáfolták azzal, ahogyan az ellenzéki pártokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megbüntette. Olyan határozatokat hoztak ugyanis amelyekkel szemben nincs lehetőség érdemi jogorvoslatra és ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményével is. (Erről többek között itt és itt írtunk.)

Arról persze az ÁSZ nem tehet, hogy törvény a számvevőkre bízta a pártok gazdálkodásának ellenőrzését, s arról sem, hogy az esetleges megállapításaikkal szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Az viszont már a szervezet felelőssége, ha úgy készítenek el egy jelentést, hogy abban egyetlen szót sem vesztegetnek arra, milyen tényekre alapozva marasztalnak el politikai szervezeteket.

„Az ellenőrzési bizonyítékként felhasználható adatforrások közé tartoztak egyrészt az ellenőrzési program részletes szempontjainál felsorolt adatforrások, másrészt minden egyéb, az ellenőrzés folyamán feltárt, az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott, az ellenőrzés szempontjából információt tartalmazó dokumentum. Az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges bizonyítékokat a számvevő az egyes adatok közvetlen, részletes elemzésével szerezte meg, a következő eljárások alkalmazásával: megfigyelés, szemrevételezés, információkérés, valamint elemző eljárás” – ennyi az indokolás például abban a jelentésben, amely szerint a Jobbik 331 millió forint értékben fogadott el tiltott nem vagyoni hozzájárulást.

Ez komoly? – tehetnénk fel a kérdést. A történet arról szól, hogy a Jobbik állítólag a piaci árnál jóval olcsóbban bérelt hirdetési felületeket – ami tiltott pártfinanszírozásnak minősül –, de az ÁSZ ennek bizonyítékaként beéri azzal, hogy az ellenőr „megfigyelés, szemrevételezés, információkérés, valamint elemző eljárás” során meggyőződött a feltételezés helyességéről.

De most ezen lépjünk túl, és idézzük csak a jelentés címét: „A költségvetési támogatásban részesülő pártok 2015–2016. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése a Jobbik Magyarországért Mozgalomnál”. Ehhez képest a pártot a 2017-ben folytatott plakátkampánya miatt marasztalták el. Hogy van ez? Ez az esztendő nem is lehetett volna a vizsgálat része, hiszen a pártoknak a pénzügyi beszámolót a következő év tavaszán kell közzétenniük, így esélyt sem adtak a Jobbiknak arra, hogy elszámoljanak a vélelmezett plakátüggyel.

De a többi ellenzéki politikai szervezet sem járt jobban, mert mindegyik megkapta a maga büntetését. Az indokolás pedig nagyjából hasonlóan megalapozott – illetve inkább megalapozatlan –, így az elmarasztalt szervezetek azt sem igazán tudhatják, mit kifogásol az ÁSZ. Egészen elképesztő, ami történik, és ez egyértelműen a jogállam megcsúfolása.

Közleményt adott ki az Állami Számvevőszék, miután Gulyás Márton festékkel dobálta meg az intézmény székházát. Azt írják, hogy műemlékvédelmi szakvéleményeket kértek a károk felmérése érdekében, "ami az első becslések szerint több százezer forintra tehető, de akár elérheti a milliós nagyságrendet is." A civil aktivista a így tiltakozott az ellen, hogy az elvileg független pénzügyi felügyeleti szerv gyanúsan a választási kampány előttre időzítve szabott ki bírságot több ellenzéki pártra.

Miként az is meglehetősen furcsa, ahogyan a Fidesz-kormány az elvileg független – egykori fideszes parlamenti képviselő vezette – számvevőszék döntéseihez viszonyul. Szerencsétlen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterre osztották ki a „jó zsaru” szerepét, aki azt javasolta, hogy ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az országgyűlési választásokat megelőzően az Állami Számvevőszék vizsgálatán fennakadó pártokkal szemben.

De miért is tette ezt? Megfejthetetlen. Ha egy magánszemély vagy bármilyen szervezet megsérti a hatályos törvényeket, azért felelősséggel tartozik. És ez teljesen független attól, hogy éppen parlamenti választás következik. Nem emlékszünk arra, hogy például valakinek azért nem kellett volna határidőre befizetnie az adót, mert kampányidőszak van.

Lehetséges, hogy erre hivatkozással most bárki kérheti egy jogerősen megállapított kötelezettség teljesítésének felfüggesztését? Ha Varga Mihály – akinek a beosztottja a NAV államtitkári posztot betöltő elnöke – úgy látja, hogy a pártokra kiszabott szankciókat csak a választás után kell végrehajtani, miért ne kérhetne bárki erre hivatkozással halasztást?

Kétségtelen, hogy a hatályos szabályok szerint a fizetési kötelezettséget megállapító hatóság a végrehajtást felfüggesztheti. Ennek szabályai azonban meglehetősen homályosak, s jószerivel az illetékesek döntésén múlik, hogy ezt megteszik-e. Egyébként kivételesen a kötelezett kérésére is engedélyezhetnek halasztást, ha az valamilyen méltányolható körülmény miatt indokolt. De vajon mi a méltányolható körülmény? A közelgő parlamenti választás tényleg ilyen?

És idézzük megint az alkotmányt: „általánosan kötelező magatartási szabályt az alaptörvény és az alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg”. A pártok gazdálkodásáról szóló törvény pedig ilyen hivatalosan kihirdetett jogszabály, amelyben annyi szerepel, hogy az a párt, amely jogszabálysértően „vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni”.

Nincs kibúvó, nincs fellebbezési lehetőség, hanem fizetni kell. Különben a tartozást adók módjára kell behajtani, és ezért a NAV a felelős. Ebbe pedig még Varga Mihály sem szólhat bele. Legalábbis elvileg nem. A gyakorlatban persze a miniszter bármit megtehet, hiszen az adóhatóság vezetője az ő beosztottja.

Mellesleg a nemzetgazdasági tárca arra szólította fel az érintett pártokat, hogy a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, illetve az esetleges részletfizetésről kezdeményezzenek egyeztetést a Magyar Államkincstárral, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Ez megint micsoda? Miközben látványosan szívességet akarnak tenni, szeretnék elérni, hogy azt az érintett pártok kérjék?

Ennél azonban több eszük van, mert ha bármit kérnének, azzal mindjárt elismernék azt is, hogy valamit biztosan elkövettek. Akkor viszont esélyük sincs további jogorvoslatra, miközben ha máshol nem is, az emberi jogi bíróság előtt elégtételre számíthatnak, hiszen hol itt az emberi jogi egyezmény 6. cikkében megkövetelt tisztességes eljárás?

„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában” – ezt tartalmazza az egyezmény, miközben az ÁSZ döntése ellen a pártok a hatályos jogszabályok alapján nem fellebbezhetnek.

Emiatt egyébként érdemes lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, amit a Jobbik kilátásba is helyezett. Más kérdés, hogy ettől a testülettől sok jóra nem számíthatnak, de egy próbát azért mindenképpen megér a dolog. Más kérdés, hogy a testület egy ilyen indítványt akkor tűz napirendre, amikor csak akar, míg közben megy az idő és túlleszünk a parlamenti választáson.

A testület persze a súlyos és helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében fel is függeszthetné a kifogásolt döntés végrehajtását, ha azt bíróság hozta volna meg. De az ÁSZ határozatával szemben efféle intézkedésre nincs lehetőség, tehát azt végre kell hajtani. Ha már a számvevők így döntöttek, vigye el a balhét a hatalom, s ne keressen kibúvót Varga Mihály.

Vagy ha úgy gondolják, hogy a vizsgálatok körül valami nincs rendben, ismerjék el, s az ÁSZ vonja vissza valamennyi kifogásolható jelentését. Ja, hogy ez baromi kínos lenne? Valóban, de már nemigen tudják tovább tetézni a bajt. Elegánsabb lenne, ha a Fidesz ezt a reménytelen – és végtelenül tisztességtelen – harcot feladná.

Kérdéses, hogy akkor most mi lesz? Ha a kötelezettek nem kérik a végrehajtás felfüggesztését, arra vajon mit lépnek a hatóságok? Saját hatáskörben döntenek a kiszabott bírságok behajtásának halasztásáról? Megtehetik. Vagy azt mondják, hogy a megbüntetett pártoknak lehetőséget kínáltak arra, hogy később fizessenek, de azok nem akartak élni ezzel a lehetőséggel, s magukra vessenek, ha megy a végrehajtó? Ezt is megtehetik.

Nem hittük volna, hogy mindez bekövetkezhet. Erre épeszű ember egy uniós tagállamban nem gondolhatott. S hogy ebből mi fog kisülni? Tudja a fene, de az biztos, hogy ez a velejéig romlott hatalom belátható időn belül bukni fog.

(Fotó: 24.hu)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr7613572505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása