Perújítást kezdeményez majd a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt egykori debreceni önkormányzati képviselő fia, akit annak ellenére is csak bizonyítékok hiányában mentettek fel, hogy időközben képbe került egy férfi, aki bevallotta: ő ölte meg az asszonyt. Ő a közelmúltban elsőfokon 15 évet kapott.

Csaknem 12 év telt el azóta, hogy meggyilkolták Balla Irmát, a debreceni önkormányzat fideszes képviselőjét, de jogerős ítélet máig nem született. Első körben egyébként az asszony fiát, Schönstein Sándort gyanúsították, akire a tragikus eset után egy évvel kommandósok törtek rá, majd elsőfokon – annak ellenére, hogy a gyilkosság időpontjára volt alibije – különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizenkét év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

A fiatalember összesen 23 hónapot töltött rács mögött, mire a megismételt elsőfokú eljárásban 2012 novemberében felmentették – de csak bizonyítékok hiányában. Ami egyszerűen fogalmazva annyit tesz, hogy lehetett akár ő is az elkövető, de a vádat ítéleti bizonyossággal nem sikerült egyértelműen megerősíteni vagy cáfolni. Ebben az esetben pedig a vádlott javára kell dönteni, s az eljárást meg kell szüntetni.

Az ügy érdekessége, hogy az asszony lakásához közeli építkezésen dolgozó, büntetett előéletű D. Lajos – akit korábban feltételesen bocsátottak szabadon – egy más ügyben elleni indított nyomozás során beismerte, hogy ő ölte meg Balla Irmát. A vallomását viszont később visszavonta, de ellene csak 2013 novemberében indult eljárás.

Hogy ez mennyiben róható fel a helyszínelés során 2007-ben elkövetett esetleges mulasztásoknak, ma már tulajdonképpen közömbös. Miként az is, hogy az újabb nyomozás elrendelésétől kezdve miért kellett csaknem négy és fél évet várni az elsőfokú ítéletre, illetve miért tartott másfél évig a bírósági eljárás. S hogy mikor lesz jogerős verdikt, azt sem tudhatja senki.

Schönstein Sándor életét viszont tönkretették: félbe kellett szakítania az egyetemi tanulmányait, megszakadt a párkapcsolata, és évekig munkát sem talált. Ráadásul máig rajta az anyagyilkosság bélyege, hiszen hiába fellebbezett a bűncselekmény hiányában történő felmentése érdekében, másodfokon sem mondták ki, hogy bizonyosan nem ő a bűnös.

Amennyiben D. Lajost jogerősen is elmarasztalják, az elhunyt képviselő fia perújítást kezdeményezhet – állítja Magyar György ügyvéd, a fiatalember jogi képviselője. Az utóbb jogtalannak bizonyult fogva tartás okán már megítéltek neki tízmillió forintnyi kártalanítást, de ez az egész ügy nem csak a pénzről szól. Teljes erkölcsi elégtételt ugyanis csak az jelenthet az egykori vádlott számára, ha a bíróság bűncselekmény hiányában mondja ki a felmentését.

Ebben az esetben egyébként a kártalanítás mértékét illetően is lehetősége nyílhat Schönsteinnek arra, hogy további követelésekkel lépjen fel, hiszen végképp alaptalanul hurcolták meg, ha jogerős verdikt szól arról, hogy ő bizonyosan nem követett el semmit. Az eljárás pillanatnyi állása szerint pedig erről lehet szó, hiszen D. Lajos DNS-mintáját megtalálták Balla Irma takaróján, ami véletlenül nem kerülhetett oda.

A büntetőeljárási törvény szerint különben perújításnak van helye, ha az alapügyben olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kellett volna menteni. Amennyiben ugyanazon cselekmény miatt mást jogerősen elmarasztalnak, a Balla Irma fia elleni büntetőeljárás az elejétől a végéig megalapozatlan volt. Ez pedig új helyzetet jelentene.

Kártalanítás jár annak a terheltnek, akinek a büntetőeljárásban vagy annak következményeként a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál, s akkor is fizeni kell, ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el. A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni, s azt az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása miatt bekövetkezett kár megtérítése, illetve nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj is követelhető. A meghurcolt fiatalember, amennyiben a perújítás során a vele szemben folytatott eljárást bűncselekmény hiányában szüntetik meg, az erkölcsi elégtétel mellett valószínűleg több pénzt is követelhet.

Eddig Magyarországon ismereteink szerint a legtöbbet, százmillió forintot egy olyan asszonynak fizettek, aki csaknem hét évet ült, mire kimondták az ártatlanságát.

(Fotó: hvg.hu)