Valószínűleg kevesen tudják, de a légiközlekedési, a súlyos vasúti és víziközlekedési balesetek kivizsgálásában a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek is részt kell vennie. A szervezet egyelőre csak annyit közölt, hogy megkezdte a szakmai vizsgálatot.
„A svájci lobogójú Viking Sigyn kabinos személyhajó a Duna 1648,8 fkm-nél, Budapesten, a Margit-híd hegymeneti hídnyílásában összeütközött a magyar lobogójú Hableány termes személyhajóval, amely az ütközés következtében felborult és elsüllyedt”. Egyelőre mindössze ennyit tudatott honlapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ).
Ezt a testületet egy 2005-ös törvény hozta létre, amely szerint közlekedési baleset „a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a nagyon súlyos víziközlekedési baleset”. Ez utóbbi körbe tartozik a legalább egy személy halálával járó hajóbaleset is. A Viking és a Hableány május 29-én bekövetkezett ütközése pedig kétségkívül ilyen esemény volt, hiszen 28 halálos áldozatot követelt.
Eddig a nyilvánosság előtt ez a hatóság nem jelent meg, miközben a jogszabályból kiderül, hogy „amennyiben további vizsgálat szükséges, a vizsgálóbizottság vezetőjének az érintett hatósággal egyeztetett döntése alapján, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartó (...) közreműködésével és költségére az érintett járművet, berendezést, roncsot és tartozékait, valamint az egyéb bizonyítékokat a vizsgálat lefolytatására alkalmas helyre szállíttatja, és további őrzéséről intézkedik”.
Ehhez képest a rendőrség közölte, hogy a balesetet vélelmezhetően okozó Vikingen nyolcórás, igazságügyi, valamint „minden létező” különböző szakterületekről kirendelt személy, így nautikai és hajózási szakértők részvételével megtartott vizsgálaton ötezer fényképet készítettek és lefoglalták a hajó informatikai rendszereinek teljes, több mint két terabyte mennyiségű adatállományát. A rendőrség szerint a hajó további visszatartása nem volt indokolt, vagyis azt jogszerűen és szakszerűen engedték el.
A víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályairól szóló rendelet viszont ennél árnyaltabban fogalmaz. A szerint vizsgálóbizottságot kell felállítani, amelynek vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője, aki a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelőse. A bizottság nem kormánytisztviselő tagja az lehet, aki víziközlekedési szakterületen hajózási szakértői jogosultsággal, vagy a szakmai vizsgálatban a tényállás megállapításához szükséges szakértelemmel, vagy balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
Az eddigi információk alapján azonban a rendőrség döntött arról, hogy a Viking elhagyhatja az országot, miközben a Közlekedésbiztonsági Szervezet által létrehozott vizsgálóbizottságnak is működnie kell. Az is nyilvánvaló, hogy egy halálos tömegszerencsétlenség ügyében „további vizsgálat” szükséges, amelyhez az „érintett járművet” a vizsgálat lefolytatására alkalmas helyre kellett volna szállítani. Ráadásul ez pénzbe sem kerül, mert a jogszabály szerint ennek költségeit az üzembentartó viseli.
Mindezek alapján is eléggé érthetetlen, miért hagyták távozni a szállodahajót, hiszen a balesetnek 28 halálos áldozata volt, ami a magyar hajózás történetében szinte példátlan. A rendőség megalapozatlannak tűnő döntése miatt pedig felvetődik, a szakmai vizsgálat sem vezet kétséget kizáróan megalapozott következtetésekre, illetve nem szolgál majd a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal.
(Fotó: infostart.hu)
