Rongálás miatt büntetőeljárást indítottak Szolnokon, mert néhány ellenzéki aktivista átragasztotta a helyi fideszes polgármesterjelölt plakátjait. Ez sajnos szinte bevett gyakorlat – mindkét oldalon. A VIII. kerületben – ahol ugyancsak történhetett valami hasonló is – viszont azért kezdeményeztek nyomozást, mert az ottani ellenzéki kampánystáb állítólag visszaélt a személyes adatokkal.

Rongálás vétségének gyanújával indult eljárás azok ellen, akik a helyi Momentum akciójának részeként Szolnokon átragasztották az újra induló fideszes polgármester, Szalay Ferenc néhány plakátját – írta a Magyar Hang múlt pénteken. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság a lap kérdésére annyit írt, ismeretlen tettes ellen indult az eljárás, az ügyben pedig szakértőt rendeltek ki.

A Momentum szolnoki alelnökét, Szekeres Évát, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagját, Lukácsi Katalint és Pilák Imre független országgyűlési képviselőt csütörtök este vonták rendőrségi intézkedés alá a szolnoki Boldog Sándor István körúton, mert elkezdték átragasztgatni Szalay Ferenc plakátjait, amelyekre új szlogeneket írtak: a „Nekünk Szolnok az első” helyett azt, hogy „Nekünk a zsebünk az első”.

A következő hasonló akcióra a főváros VIII. kerületében került sor, ahol Pikó András ellenzéki jelölt plakátjaira szombat reggelre az „I love nyolc” feliratot „I love hajléktalanok és menekültek” feliratra ragasztották át. A nyolcadik kerületi Fidesz viszont Sára Botond plakátjainak megrongálásáról rakott ki képet, amelyből csak annyi derül ki, hogy egy nagy Fidesz-logót helyeztek el a plakátokon. Arról egyelőre nincs hír, hogy emiatt is büntetőeljárást kezdeményeztek volna.

Korábban egyébként több bírósági döntés is született arról, hogy a politikai üzenetet közvetítő plakátok átragasztása – sőt letépése – a véleménynyilvánítás szabadságának része, s erről írtunk egy korábbi blogunkban is. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a plakát kihelyezése pénzbe kerül, s aki azt megrongálja, megváltoztatja, átfesti, egyértelműen kárt okoz, és annak megtérítését polgári peres úton lehet kezdeményezni. Akkor is, ha a cselekmény társadalomra való veszélyessége nem éri el a büntethetőség határát, mert valaki csak a kormány – vagy egy párt – véleményétől eltérő álláspontjának kíván hangot adni.

Most azonban más a helyzet. A választási eljárási törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz: plakátokat „úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját”. Az mellesleg a választási eljárás alapelveinek – például a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének – sérelmét is jelentheti, ha bárki egy jelölt vagy jelölő szervezet plakátjának egy részére a saját üzenetét ragasztja.

Kampányidőszakban pedig ezt a rendelkezést kell alkalmazni, és az efféle ügyekben alapvetően a választási bizottságok illetékesek eljárni. Ráadásul a többé-kevésbé egységes bírói gyakorlat alapján a rongálás vétsége nem állna meg, miközben Szolnokon éppen erre hivatkozva indult nyomozás.

A választási bizottságok különben kampányidőszakban indokolt esetben maguk is bírságot szabhatnak ki, amelynek „legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse”. Ez most 149 ezer forint, így a büntetés maximuma nem egészen 750 ezer, illetve több mint kétmillió forint lehet.

Ha a bizottságok – persze pártsemlegesen – valóban élnének ezzel a lehetőséggel, ez éppen elég visszatartó erővel bírna, és a pártok nem egymás plakátjainak felülírásával, megrongálásával, hanem a saját kampányukkal foglalkoznának. Igaz, plakátrongálás miatt túl sok büntetésre nem akad példa.

Volt azonban már nem egy esetben a kampányplakátok miatt cirkusz korábban is. Így félmillió forint büntetést szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2014 májusában egy kft.-re, mert a cég leszedte az MSZP-nek a főváros III. kerületében a villanyoszlopokra kihelyezett plakátjait. A vállalkozás azzal érvelt, hogy az emberei csak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel kötött keretszerződés alapján jártak el.

A kft. arra hivatkozott, hogy választási plakát kizárólag az egyes építmények tulajdonosainak hozzájárulásával ragasztható ki, az NVB viszont a Kúria döntését idézte, amely szerint villanyoszlopokra választási hirdetést kampányidőszakban engedély nélkül ki lehet helyezni. Tehát az oszlopok összeragasztgatását mindenkinek tűrnie kell. Igaz, a választás után a plakátokat el kell távolítani, egyébként az önkormányzat lép, és a hirdető saját költségére takaríttatja el azokat.

A szabályozás tehát világos, a bírósági joggyakorlat meg nagyjából egységes. Vagyis politikai üzenetet közvetítő plakátok esetén a rongálás szabálysértése vagy vétsége valószínűleg nem áll meg, hanem marad a kárigény érvényesítésére a polgári peres eljárás. Kampányidőszakban pedig a választási bizottságok dönthetnek arról, hogy kiszabnak-e bírságot, ha azonosítható a vetélytárs kampányplakátjait felülíró, megrongáló „tettes”.

Mikor léphet a rendőrség?

A választási eljárásban a rendőrségnek is lehet dolga, de csak akkor, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. A plakátrongálás a bírósági joggyakorlat alapján vélhetően nem tartozik ebbe a körbe, de a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény igen. Például aki a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, illetve a jelölési eljárás során az ajánlásáért anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szintén a rendőrségnek kell eljárnia, ha valaki jogosulatlanul vagy a céltól eltérően kezel személyes adatot. A VIII. kerületben részben erre hivatkozással tett feljelentést a kerületi jegyző, a helyi választási iroda vezetője. „Bizonyítékként” egy fotó szolgált, amelynek alapján szerinte felvetődik a gyanú, hogy az ellenzék – Pikó András polgármesterjelölt – kampánycsapata üzemszerűen rögzíti számítógépre az ajánlóíveken szereplő személyek adatait.

A VIII. kerületi ellenzék ajánlóívekkel kapcsolatos adatkezelése miatt szinte azonnal választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, valamint személyes adattal visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozás indult. A Fővárosi Választási Bizottság viszont másként látta. A testület egyhangúan úgy döntött, hogy feltételezéseken alapuló újságcikk nem szolgálhat kellő alapot jogsértés megállapításához, ezért a kerületi választási bizottság határozatát – amely több sebből is vérzik, mert túlterjeszkedett a kifogásban foglaltakon, amelyben szó sem volt az ajánlóívek jogosulatlan feldolgozásáról, hanem csupán a választási alapelvek megsértését észrevételezték – felülírta.

Mindez azonban független a büntetőeljárástól. Amennyiben a rendőrség az eljárás során nyert megalapozott bizonyítékok alapján úgy véli, hogy jogsértés történt, ám kezdeményezzen vádemelést. De ehhez egy cikk vagy fotó biztosan kevés lesz.

(Fotó: Magyar Hang és Mérce.hu)