Magyar Ügyvéd Blog

Választás 2022: körzetenként legyen egy jelölt, legyen közös ellenzéki lista

2019. november 26. - Magyar Ügyvéd

magyarnsz.jpgFélre kellene tenni a pártoskodást, legyen előválasztás, így legyen minden választókerületben egy ellenzéki közös jelölt, legyen közös ellenzéki lista 2022-ben a parlamenti választáson, különben jöhet a Fidesz negyedik kétharmada. Ha a technikai koalíció beválik, az új parlament feladata a jogállamiság helyreállítása lenne, és utána következhet egy új választás, már tisztességes feltételek mellett.

Álljon a Fidesszel szemben 2022-re egyetlen választási párt vagy ernyőszervezet? Hívjuk, ahogyan akarjuk, s lehet mondani, hogy ilyet létrehozni lehetetlen – viszont a 2019-es önkormányzati választáson valami hasonló több településen sikeresen működött –, de a koordinált indulás, amit hatalmas újdonságként akartak volna egyes ellenzéki pártok 2018-ban kipróbálni, akkor bizonyosan nem jött be.

Nézzünk néhány számot 2018-ból. Ha az együttműködés egy alacsonyabb foka, a koordinált indulás beválik – tehát legalább a nyilvánvalóan esélytelen ellenzéki induló visszalép –, ma a Fidesznek biztosan nincs kétharmada.

Miskolc: az eredmény 20 724 a 20 597-tel szemben a Fidesz javára a Jobbikkal szemben, miközben a DK 6151, az LMP 1671, a Momentum 576 voksot szerzett.

Budakeszi: 30 990 a 30 694-tel szemben a Fidesz javára az LMP-vel szemben, míg a Jobbik 5923, a Kétfarkúak 1544, a DK 602 szavazathoz jutott.

Budapest XI. kerület: ott 23 403–22 494 a Fidesz javára a DK-val szemben, ugyanakkor az LMP 3384, Jobbik 3252, Momentum 1540 voksot kapott. Ha bármelyikük visszalép, talán más az eredmény.

Budapest XVI. kerület: 23 328–22 245 a Fidesz javára az Együttel szemben, miközben a Jobbikot 5086, az LMP-t 4048 fő támogatta, miközben a DK és a Momentum visszalépett.

Gondoljunk bele csupán ennek a négy körzetnek az eredményébe: ha van ellenzéki hajlandóság a párbeszédre, s a kevésbé esélyes jelölt visszalép, ma nincs a Fidesznek kétharmada. S akkor csupán a Nemzeti Választási Iroda adatai szerinti legszorosabb eredményeket néztük.

De ezen most lépjünk túl, mert az országgyűlési választásokhoz kapcsolóddó törvények kifejezetten a pártok közötti együttműködés ellenében hatnak. A kampánytámogatás összege ugyanis azon múlik, melyik szervezet hány körzetben állít egyéni jelöltet. Ha mind a 106 választókerületben van induló, az a pártlista után hatszázmilliót, az egyéni jelöltekre meg fejenként további egymilliót jelent. Vajon a legfontosabb cél – a Fidesz leváltása – érdekében ki hajlandó lemondani erről a tetemes summáról?

Sokakat az sem érdekelt, hogy a Závecz Research 2018. márciusi adatai szerint a teljes népesség 43 százaléka szeretne másik kormányt, és 37 százalék látná továbbra is a Fideszt hatalmon, 20 százalék pedig bizonytalan. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az emberek hajlandók az összefogásra a kormányváltáshoz: minden ötödik jobbikos átszavazna abban az esetben, ha a fideszes jelöltet egy baloldali jelölt le tudná győzni a választáson. És ugyanez fordítva: a baloldali, illetve magukat a politikai mezőny középen állónak minősítő szavazók negyede is inkább a jobbikos jelöltet támogatná, ha ő lenne az esélyesebb.

Ehhez képest 2018-ban a Fidesz listán 49,27, a Jobbik 19,06, az MSZP-Párbeszéd 12,9, az LMP 7,06, a DK 5,38 százalékot szerzett, a Momentum 3,06, a Kétfarkúak 1,73 és az Együtt 0,66 százaléka meg egyszerűen elveszett. Legyen ez nagy tanulság mindenkinek, mert a széthúzás a parlamenti választás jelenlegi szabályai mellett a kormányoldalnak kedvez.

A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában novemberben 25-én Magyar György ügyvéd megerősítette: évekkel ezelőtt próbálkoztak már egyebek mellett Karácsony Gergellyel, valamint egyes pártok és civil szervezetek bevonásával gondolkodni azon, miként lehetne a Fidesszel szemben valamennyi egyéni választókrületben egyetlen jelöltet indítani, s azon is, hogy célszerű lenne egyetlen országos listát állítani (az adás a 120 perctől itt hallgatható meg, a témáról pedig bővebben itt írtunk).

A 2014-es és 2018-as választáson ebből nem lett semmi, ezért hívjuk fel most időben az összes érdekelt figyelmét: ha nem akarunk negyedik kétharmadot, nincs más út. Eljött erre idő arra – fogalmazott az ügyvéd –, mert az önkormányzati választáson a számos településen alkalmazott módszer bevált.

Ahol sikerült félretenni az ideológiai különbségeket, az ellenzék győzni tudott. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy érdemes lenne 2022-ben bevezetni az előválasztás intézményét, s valamennyi egyéni krületben csak a legesélyesebb jelölt induljon, s a helyi eredmények ismeretében már lehetne tárgyalni az országos együttműködés – az egyetlen lista felállításának – feltételeiről.

Az idei önkormányzati választáson viszont több helyütt sikerült a technikai koalíció, így valamelyest átalakult a kép. Ahol az ellenzék valóban hajlandó volt az együttműködésre, több helyen is nyert. Azt azonban csak remélni lehet, hogy a színes összetételű önkormányzatok valóban képesek lesznek közösen dolgozni, s felülemelkednek a személyes pártpolitikai érdekeken.

Hívjuk összefogásnak, együttműködésnek vagy technikai koalíciónak, de bevált ez többek között Miskolcon, ahol a Függetlenek Szíve-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-Mindenki Magyarországa-Velünk a Város nevet viselő „szivárványkoalíció” 54 százalékkal verte a Fidesz jelöltjét.

Hasonló volt a helyzet Pécsett is: a Mindenki Pécsért Egyesület 53 százalékkal húzta be a polgármesteri széket, s az efféle megoldás másutt is bevált. Nem véletlen, hogy a Fidesz az önkormányzati választásról kitiltaná a civil szervezeteket, és csak pártok, illetve egyéni jelöltek indulhatnának.

Budapesten viszont – ahol a főpolgármester-választáson a civil egyesületek megjelenítése nélkül – a pártok koalíciója nyert: a Momentum, a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös jelöltje 50,86 százalékkal verte Tarlós Istvánt, aki a voksok 44,1 százalékát szerezte meg.

A rendszer tehát helyben működőképes. Bár nem erre találtuk ki, a helyhatósági választás bizonyítja, hogy az sikerrel kecsegtet. Kérdéses persze, hogy országos szinten ez 2022-ben megoldást jelenthet-e a Fidesz leváltására. Meggyőződésünk szerint igen, mert más demokratikus út nem kínálkozik. Azt azonban nem tudni, hogy a pártok annak reményében, hogy meneszthetjük a Fideszt, lemondanak-e majd az egyéni jelöltek és a saját listák után járó kampánytámogatásról. De bízzunk benne.

Ha nem ezt teszik, rövidtávon biztosan jól járnak, hiszen gyorsan zsebre tehetnek sok száz milliót, amelynek elköltésével nem is kell túl szigorúan elszámolniuk. A többi már a lelkiismeretükön múlik: eladják-e magukat – vagy tényleg akarják a rendszerváltozást, és szeretnének-e a fideszes önkénytől végképp búcsút venni.

Röviden pro és kontra

  • A Fidesz 2012-es választási törvénye szerint minden párt a korábbinál egyszerűbb feltételek mellett indíthat jelöltet, könnyebben állíthat országos listás, s nagyvonalúbb kampánytámogatásban részesülhet,
  • cserében úgy változtatták meg a szabályokat, hogy a győztes szinte mindent visz, és még a befutó egyéni jelöltek után is jár listáról elnyerhető kompenzációs mandátum,
  • a rendszer egyik meghatározó eleme, hogy a választás egyfordulós, tehát nincs lehetőség arra, hogy a résztvevők a szavazati arányok ismeretében a két forduló között kössenek megállapodást, amint arra 1998-ban volt példa, és a Fidesz az FKGP jelöltjeinek visszahívása miatt nyert,
  • most erre nincs lehetőség, tehát az indulás előtt kellene az ellenzéknek megegyeznie valamiféle együttműködésről (koordinált indulás, tehát egy körzetben csak a legesélyesebb ellenzéki jelölt induljon, illetve közös lista, ami a résztvevő pártok átmeneti önfeladását jelentené),
  • az ellenzéki összefogás – választási párt, valamiféle ernyőszervezet létrehozása – lehet a végső cél, s ha megvan a kétharmad, akkor újra kell írni a jogállami intézményrendszer alapvető szabályait – így többek között a választási törvényt is –, és utána a parlamentnek fel kell oszlatnia magát, hogy tisztességes feltételek mellett írják ki a következő választást, amelyen minden szervezet a saját színeiben indulhat.

(Fotó: nepszava.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8015325528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása