Megtiszteltetésnek veszem, hogy most magam is a nép ellenségeinek sorába tartozom, hiszen nem vagyok kompatibilis a nemzeti együttműködés rendszerével. Ennek csak örülök, mert szégyen lenne, ha asszisztálnék a jogállam lebontásához. Szóval tudomásul veszem, hogy most én is „Soros” vagyok. De ettől még teszem azt, amire az ügyvédi esküm kötelez.

Kik is a nép ellenségei? Nincs okom a szégyenkezésre, mert – a teljesség igénye nélkül számba véve – elég illusztris a lista. Ez csak egy hevenyészett összegzés, és mindenkitől elnézést kérek, hogy terjedelmi okokból – és a rendelkezésünkre álló kapacitás híján – csak szemezgettünk Orbán és kormánya „megveszekedett ellenségei” közül. Mindazonáltal megtiszteltetésnek tekintem, hogy – miközben a miniszterelnökhöz hasonlóan „keccsölünk egész nap” az ügyfeleink érdekében – most mi vagyunk a „Soros”. 

De akkor vegyük sorra az „ellenségeket”:

• Gyurcsány Ferenc, a „szemkilövető” kormányfő, aki próbált rendet tenni 2006 őszén Budapesten, amikor egy balhézó tömeg lángba borította a várost, ugyanakkor a kormányfőként nyújtott teljesítménye persze vitatható.
• Bajnai Gordon miniszterelnök, aki – miközben kimenekítette az országot az államcsődből – állítólag tönkretette Magyarországot, és miatta menekült öngyilkosságba néhány libatenyésztő, amit azért fenntartásokkal kell kezelni.
• Nem mondott le Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, bár Orbán Viktor 2010 tavaszán úgy fogalmazott, a Nap is másként süt, és a jegybank az új kormány alatt nem lehet „offshore-lovagok szálláshelye”, bár azóta sem zavarják az MNB új elnökének gyanús pénzügyei. Ám legalább kiderült: a Matolcsy György vezette jegybank alapítványaiba kiszervezett vagyon nem veszítette el a közpénz jellegét.
• Nyikhaj, senkiházi, tollforgató terroristának nevezte az újságírókat Kövér László 2012 tavaszán, és az ideiglenesen a köztársasági elnöki jogokat gyakorló házelnök szerint azok az újságírók, akik Schmitt Pál plágiumügyével foglalkoztak, velejéig romlottak és ostobák. Így a jelenlegi hatalom szerint az egykori államfő bizonyára helyesen cselekedett, hogy mások dolgozataiból ollózta össze a források megjelölése nélkül a saját disszertációját.
• Ellenségek a kisegyházak – szekták és „bizniszegyházak” –, amelyek státusáról a parlament dönthet, és a jogszabályban külön nem nevesített vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az országgyűlés, mint politikai testület kétharmados többséggel határozhat. Az Európai Unió Bírósága másként látta mindezt, mert az egyházakról nem aktuálpolitikai megfontolások alapján kellene dönteni. Így egymilliárdos kártérítést ítéltek meg 2017-ben az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségének, de a pénzt azóta sem fizették ki.
• Kikerültek a menekültellenes plakátok 2016 nyarára, s a kormány szerint az állítólagos uniós kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos kormányzati tájékoztató kampány célja mindössze az volt, hogy felhívja a figyelmet Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikájának következményeire. Milliárdokból, közpénzből, talán még brüsszeli forrásokból is kreált magának ellenséget a kabinet.
• „Állítsuk meg Brüsszelt!” – ezzel az újabb plakátpátkampánnyal állt elő a kormány 2018-ban, és jobb ötlet híján Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke képével plakátolta teli az országot a kabinet. Az egyik felirat szerint „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”. Az az „ellenség”, amelytől ezermilliárdokat kapott Magyarország.
• A „Soros-birodalom álciviljeit meg azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani ezeket. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége” – ezt Németh Szilárd Fidesz-alelnök nyilatkozta még 2017-ben. megtalálva maga is a permanens ellenséget. Uniós jogot sérthet azonban az a szintén 2017-ben elfogadott magyar törvény,  amely a 7,2 millió forintot meghaladó külföldi támogatások esetén megbélyegzi a nem-kormányzati szervezeteket – így reagált idén januárban Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, vagyis a kötelezettségszegési eljárás vége Magyarország elmarasztalása lehet.
• „Én (...) itt keccsölök egész nap”, és „ez hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor annak kapcsán, hogy a szegregált oktatást elszenvedő gyöngyöspatai romáknak csaknem százmilliós kártérítést ítélt meg jogerősen a bíróság. Vagyis megszületett a romák – illetve az őket képviselő jogvédők, bírák és ügyvédek képében – egy másik „ellenség”.
• Olyan nem is létezik, hogy liberális, az csak a diplomás kommunista elnevezése – hangoztatta Orbán Viktor a legutóbbi évértékelőjén, természetesen nem feledkezve meg Sorosról sem. Megemlítem, hogy nekem is van diplomám, és liberális értelmiséginek vallom magam. Akkor most kommunista lettem?
• Közellenségnek kiáltották ki a a világ legjobb oktatási intézményei közé tartozó CEU-t is, és elüldözték az intézményt Magyarországról. Megjelent viszont a napokban az Európai Bíróság főtanácsnoka, Juliane Kokott indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról, amely alapul szolgált a CEU kiutáláshoz. Csakhogy a főtanácsnok úgy látja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogával sem. Ezért vélhetően újabb kötelezettségszegési eljárást bukhat el a kormány az Európai Unió Bírósága előtt.
• A Magyar Tudományos Akadémia is „Soros” lett a Fidesznél. Az MTA intézményhálózatát „államosították”, aminek egyik oka az lehetett, hogy ezek a NER-inkompatibilis, vagyis önjáró, adott esetben a hivatalos irányvonaltól eltérően működő szervezetek ne juthassanak közvetlenül – a kormány megkerülésével – uniós forrásokhoz.
• És végezetül itt a bírói kar és az ügyvédség: mi állítólag szembe megyünk a hazánkkal, amikor a romák kirekesztése, a rendőrségi eljárásban bántalmazottak, az embertelen körülmények között fogvatartottak vagy más jogsérelmet elszenvedett emberek érdekében lépünk fel. Miközben a bírák és az ügyvédek is csak a fideszes kétharmad törvényeit alkalmazzák. Mi is csupán az eskünkben vállalt kötelezettségeket teljesítjük. Idézzük szó szerint: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi tevékenységem gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem/munkáltatóm érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm”. 

Egyébként ha csupán az állítólagos „börtönbizniszről” – az embertelen körülmények között fogvatartottak ügyeiről –, esetleg súlyos bűncselekmények elkövetőiről van szó, akiket az alaptörvényből fakadóan is megillet a védelem joga, az eskü minket arra kötelez, hogy az ügyfeleink érdekében járjunk el. Amennyiben emiatt az aktuális hatalom az ellenségének tekint, ezt büszkén vállalom. S ha úgy hozná a sors, hogy pártállástól függetlenül engem bízna meg bárki a jogi képviselettel, továbbra is minden törvényes eszközzel élni fogok az ügyfeleim érdekében. Én erre tettem fel az életemet, mert nekem fontos a jogállami értékek megőrzése.

(Foto: hu.euronews.com)