Sajátos kereteket kívántunk biztosítani már a Fidesz harmadik kétharmados győzelme után – vagyis 2018 őszén – a NER-rel szembenálló erők közötti együttes fellépésnek. Később Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) néven egy eddig szokatlan, elengedhetetlen, sokakat tömörítő kötetlen szerveződést hoztunk létre. Ebbe mindenkit igyekeztünk bevonni: civil szerveződéseket, független szakértőket, a szakszervezeteket, s természetesen az ellenzéki pártokat is. Reméljük, közösen sikerül leváltani az Orbán-rezsimet.

Van a NER-t elutasítók együttműködésére igény? – teheti fel sok fanyalgó a kérdést. Ez elég gyorsan kiderült, amikor a 2018-as esztendő végén a munka törvénykönyvének újabb módosítása – a „rabszolgatörvény”, nem mellesleg a bíróságok függetlenségének csorbítására, s más, a demokratikus intézményrendszer további gyengítésére irányuló törekvések – ellen sok ezren tüntettünk a Kossuth téren, majd a köztársasági elnök hivatala, a Sándor-palota előtt.

Később országos tiltakozássorozat bontakozott ki, és a résztvevők között ott voltunk a hármas egység jegyében civilek, az ellenzéki pártok és a szakszervezetek képviselői közösen. Azután 2019 márciusában ugyancsak látványos demonstrációt szerveztünk, amelyen politikai hovatartozástól függetlenül ellenzéki közszereplők sora állt ki egy közös színpadra.

A hivatalosan idén megalakult Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) tehát nem a valóságtól elrugaszkodott törekvéseket fogalmaz meg, amikor a NER-rel szembeni közös fellépésre buzdít, hanem – amint az ATV Start című műsorában csütörtök reggel elmondtam – katalizátorként vállal szerepet a Fidesz-kormányt elutasító erők közötti összefogás elősegítésére. A célunk, hogy elérjük: akinek nem tetszik a NER, tegye félre a személyes megfontolásait, saját politikai ambíciót. Inkább fogjunk össze a közös cél, az eszközeiben egyre kevésbé válogató, mindinkább a még ma is regnáló néhány diktatúrához hasonlóan működő illiberális állam leváltása érdekében.

Mi már az EP-választási kampányban is közösen támogattuk az ellenzéki pártokat. A tavalyi önkormányzati választásokat megelőzően pedig létrehoztuk a Civil Választási Bizottságot, amely előválasztást szervezett és bonyolított le Budapesten és a főváros IX. kerületében. Az előválasztásokon győztes főpolgármester-jelölt és a kerületi polgármesterjelölt el is nyerte a tisztséget az esélyesebb kormánypárti indulóval szemben.

A következő megmérettetésen, a 2022-es parlamenti választáson nyilván csak ez lehet az út, mert a hatályos szabályok szerint a kétharmadot egy megosztott ellenzék bizonyosan nem tudja leváltani. Áttörésnek tekinthető, hogy jelentős késedelemmel ugyan, de az ellenzéki pártok a napokban világossá tették: a 106 egyéni választókerületben a Fidesszel szemben csak egyetlen jelöltet állítanak. Meg kell ugyanakkor állapodni az egyetlen országos listáról is, mert további 93 mandátum sorsa ott dől el.

Fontos még a közös miniszterelnök-jelölt megtalálása is. A mostani szabályok szerint minden jelölő szervezet abban érdekelt, hogy önálló tudjon listát állítani, mert ezzel akár hatszázmilliós kampánytámogatáshoz juthatnak. Az ELEGY egyik feladatának tekinti, hogy segítsen eldönteni, az ellenzékre leadott szavazatok mikor eredményezhetnek maximális mandátumszámot annak ellenére is, hogy az egyes pártok esetleg elveszítenek jelentős állami támogatást.

Szeretnénk elérni:

– országos előválasztási felkészülést a következő választásra, ami legkésőbb 2022-ben lesz,

– minden szavazókörben legyen legalább egy független (párt)delegált a folyamat törvényességének ellenőrzésére,

– megtalálni az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét egy karizmatikus vezető személyében, akit mindenki elfogad és támogat, ami a közös lista állítása kapcsán sem közömbös, mert a listavezető egyben a potenciális miniszterelnök-jelölt,

– elengedhetetlen az ellenzéki együttműködés érdekében a pártokat, civileket és szakértőket egy asztalhoz ültetni,

– egy digitálisan és személyesen lebonyolítható előválasztási és népszavazási rendszer létrehozását.

A cél tehát, hogy az érintett felek koordinációja és együttműködése révén megteremtsük a demokrácia és jogállamiság helyreállításának feltételeit Magyarországon. Ennek keretében szakmailag megalapozott politikai és szakpolitikai megoldásokat dolgozunk ki az aktuális és hosszú távú kihívásokra a közigazgatás – beleértve az aktuális hatalom ellenőrzésére jogosult intézményrendszer helyreállítását is –, az egészségügy, az oktatásügy, a szociális és nyugdíjügyek, valamint a gazdaságirányítás terén.

Mostanra addig jutottunk, hogy az ELEGY egészségügyi szakbizottsága – tekintettel a koronavírus-járványra is – a napokban több ellenzéki párt által aláírt közleményt bocsátott ki, amely szerint egyebek mellett az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedését négy év alatt az európai átlag szintjére kell emelni. A közeljövőben a fentebb említett területeken dolgozó szakbizottságaink állásfoglalását is közzétesszük – természetesen az ellenzéki pártokkal egyeztetve.

Lehet élcelődni, miként választhattuk az ELEGY elnevezést, és viccelődhetnek akár azon is, mit akarunk mi, ám szeretnénk valós alternatívát felmutatni a társadalom számára, és aktivizálni az új, eredeti, ütőképes ellenzékre vágyó választópolgárokat. Egyébként az ELEGY-et alkotó részek egyenrangúak – elegyről tudományos értelemben akkor beszélünk, ha a keverék egyik összetevőjét sem emeljük ki a többivel szemben –, ezért közülük egyik sem tölthet be domináns szerepet.

Magyar György

az Ellenzéki Együttműködés egyik alapítója