Álságos azt hirdetni, hogy a bíró a saját helyzetéből fakadó kérdésekről sem beszélhet senkivel. Így reagáltam arra a kormánypárti sajtó által kreált ügyre, amelynek apropóját az adta, hogy az Országos Bírói Tanács két választott tagja látogatást tett a budapesti amerikai nagykövetnél. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének a közelmúltban a magyar igazságszolgáltatás képviselőivel folytatott találkozója összhangban van az USA világszerte folytatott diplomáciai gyakorlatával – ezt tudatta a követség, rosszallását kifejezve, hogy ezért a bírákat támadják.

A széthúzó ellenzék semmire nem megy a Fidesz monolit hatalmával szemben a pártokhoz nem kötődő, szakmailag is megalapozott véleményt nyilvánító, a jelenlegi rendszert azonban nem feltétlenül támogató, sőt az azt elutasító hiteles civilek bevonása nélkül. A  Mindenki Magyarországa Mozgalom eredetileg arról is szólt, hogy a pártokat rávegyük, legalább a társadalmi minimum meghatározásában működjenek együtt. Az április 3-i, csúfos ellenzéki bukással végződő választás legfontosabb konklúziója, hogy ez nem sikerült. Erre nem az MMM pártosodása a megoldás, ezért mondtam le a szervezet elnökségében viselt tisztségemről, de továbbra is feladatomnak tekintem, hogy elősegítsem: a politikai aktorok az aktív közéleti civil szerveződésekkel konszenzusra jussanak.

A NER 12 év alatt szinte valamennyi hatalmi pozíciót megszerzett, s minden pénzt lenyúlt, amit csak lehetett. Orbán Viktor mégis az amerikai demokrácia miatt aggódik, ahol állítólag politikai boszorkányüldözés folyik, mert Trump egykori bizalmi emberét elítélték, ugyanis nem jelent meg egy kongresszusi vizsgálóbizottsági meghallgatáson. Mi már beérnénk annyival is, hogy a hazai parlamentben egyáltalán létrejöhessen bármilyen vizsgálóbizottság, ha már az országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv.

Igen keveset, beleértve a romló egészségügyi ellátást, az összeomláshoz közeli állapotba került közoktatást  – válaszolhatnánk meg a címben feltett kérdést. Most ráadásul kitalálták, hogy az „egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős”. Ami felülírja az alaptörvényt, amely szerint „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson”. De akkor mire szedik be a bruttó bérünknek áfával együtt számolva legalább a felét?

Talán tízezres nagyságrendre is tehető a hatályos jogszabályok száma, és ehhez képest születik évente akár 1500 új vagy módosító rendelkezés is. Ennek a tíz százaléka legyen 150, és ez a keret bőven elég ahhoz, hogy a lakosság életét vagy az önkormányzatok és vállalkozások alapvető működési viszonyait érdemi egyeztetés nélkül változtassák meg. Ennyit a Brüsszelnek tett ígéretről, ami arról szól, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek kilencven százalékának tervezetét és indokolását egyaránt.

Alighanem alkotmányellenes helyzetet teremtett a kormány, mert az alaptörvényben is rögzített sztrájkjogot a pedagógusok esetében teljesen kiüresítette, így a tanárok számára nem marad más eszköz az érdekeik érvényesítésére, mint a polgári engedetlenség. Aki viszont ezzel a lehetőséggel él, az azonnali kirúgást kockáztatja. A napokban egyes intézményfenntartók meg is váltak néhány „renitens” oktatótól.

Létrejöhet az elvileg független Integritás Hatóság, amelynek feladata például az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése, a jogsértések megakadályozása, leleplezése. Erre azonban van már néhány elvileg „független” szervezet, ilyen például az ügyészség. Mitől lesz jobb a helyzet, ha – az EU-s pénzek elherdálásának elkerülése érdekében – létrejön egy újabb kormányzati hivatal? Vajon színjáték az egész?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal megkeresésére a NAV pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához – ezt javasolja a kormány egy hétfő este benyújtott törvénymódosításban. De ezzel mennyivel leszünk beljebb? S ha már „Brüsszel” nyomásának hatására valamennyit engedünk, miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez?

A magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot, és Kövér László házelnök szerint ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország. Tényleg elfelejtette, hogy Ady Endrét idézi, aki szerint a kompország „legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza”. A költő ezzel a gondolattal kétségkívül a jövőbe látott.

A Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöke, miközben a kinevezéséről véleménynyilvánításra jogosult bírák több mint hetven százaléka ellene szavazott. Amúgy egy nemzetközi felmérés szerint a hazai bírói karból válaszolók 42 százaléka vélekedett úgy, hogy a bírákat nem feltétlenül a képességek és a tapasztalatok alapján nevezik ki.