Szinte példa nélkül való, hogy a kormánypárti oldalon bárki is egyetértsen valamely ellenzéki törvényjavaslattal. Most ezt is megértük: a Fidesz frakcióvezetője akár támogathatónak tartja Szabó Tímea ötletét, amely szerint az országgyűlési választással egyidőben tarthassanak népszavazást is. A Párbeszéd társelnöke azonban talán nem gondolta át, hogy ezzel a kormányoldal járna jól, mert a Fudan Egyetemről jövő áprilisig szinte bizonyosan nem lehet referendum, viszont a kormány álságos "gyermekvédelmi" népszavazása érvényes lehetne.

A Fidesz állítólag igencsak tart az ellenzéki együttműködéstől, és minden kommunikációs eszközt bevet a hatpárti összefogás ellehetetlenítése érdekében. De még talán attól sem riadtak vissza, hogy a szombaton indult előválasztás informatikai rendszerét meghekkeljék. Erre persze egyelőre nincs bizonyíték, de ha valaki tényleg számítógépes támadást indított, az melléfogott, mert az akcióval csak az ellenzéki összefogást erősíti.

Tényleg ma is ott tart a Fidesz, hogy „Stop, Gyurcsány!” címen kell petíciót hirdetnie? Pedig hol van még a jövő évi parlamenti választás? Ez most csak egyfajta kampányeszköz – érdemi jogkövetkezmények nélkül. A kormánypártoknak azonban futja rá, hogy a választókat jó előre hülyítsék. Egyébként csupán a Fidesz ötmilliárdos állami támogatást zsebelt be tavaly, miközben a sorban második MSZP-nek ennek valamivel több mint a tizede jutott.

Érdekes kérdéssel találtak meg a napokban a Civil Választási Bizottság elnökeként: van-e hivatalos állásfoglalása a testületnek az előválasztás költségeivel összefüggésben. Ilyen nincs – de ez nem is a feladatunk –, mert a hivatalos kampányidőszakon kívül az ellenzéki pártok (is) annyit köthetnek politikai hirdetésekre, amennyi csak telik tőlük.

Ha a Kúria – illetve leginkább Orbán Viktor – is úgy akarja, a jövő évi parlamenti választás előtt biztosan lesz 12 milliárdból egy ostoba népszavazás a kormány „pedofilellenes” kérdéseiről. A Karácsony Gergely kezdeményezte ügyekből kettőt a választási bizottság hétfőn átengedett ugyan, de a törvényes határidők alapján a miniszterelnökjelölt-jelölt kérdéseit jövő április előtt szinte bizonyosan nem lehet referendumra bocsátani.

Úgy buzdítja a lakosságot oltakozásra a miniszterelnök, hogy maga leszögezte: a két adag kínai vakcina után ő nem tartja szükségesnek a harmadik oltást, ami önmagában eléggé ellentmondásos, hiszen a kormány lehetővé teszi bárkinek a harmadik vakcina felvételét. De az első adagon is csak 5,7 milliónyian vannak túl. Ennél azonban fontosabb, hogy Semjén „fővadász” Zsolt kedvéért lesz nálunk vadászati világkiállítás 70 milliárdért.

Érdekes lehetőséget teremtett az Állami Számvevőszék a kampányköltségek törvényben meghatározott jelöltenkénti ötmilliós összegének túllépésére, miután kimondta: a Facebookon közzétett hirdetésekre fordított pénzt nem kell figyelembe venni. Ez persze erősen vitatható álláspont, ráadásul a közösségi médiának egyre nagyobb a szerepe a választói akarat befolyásolásában, hiszen a Facebooknak Magyarországon van 6,7 millió felhasználója.

Sajtóhírek szerint Trócsányi László egykori igazságügy-miniszter lehet Áder János utóda a köztársasági elnöki poszton. A plágiumbotránya miatt távozott Schmitt Pál után jöhet egy belga bírósági ítélet szerint idegengyűlölőnek, rasszistának minősíthető ember, aki szinte mindenhez is ért? Trócsányi már volt miniszter, nagykövet, alkotmánybíró és most EP-képviselő, de az Európai Bizottságba nem sikerült bekerülnie, mert az Európai Parlament összeférhetetlenségre hivatkozva megvétózta a jelölését.

A kabinet népszavazási kezdeményezése egy magánszemélyéhez képest nem élvez elsőbbséget. Az viszont tény, hogy a kormány referendumra irányuló indítványát a Nemzeti Választási Bizottság elé kell bocsátani. A Nemzeti Választási Irodának más kezdeményezések esetén ugyanakkor mindössze öt napja van rá, hogy eldöntse: saját hatáskörében elutasít-e egy civil kérdést. Ha tényleg úgy gondolják, hogy kevés volt rá ennyi idő, törvényt sértettek.

A kormány, illetve Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt is öt-öt kérdés hitelesítését kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál. A testület pénteken dönt a kormány indítványáról, azt pedig egyelőre nem tudni, Karácsony ügyében mikor tárgyalnak. Amúgy ha a bizottság kellőképpen következetes, akár mindkét próbálkozásra – de legalábbis a kérdések zömére – nemet mondhat.