„Néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – ezt találta nyilatkozni Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője. Ezt cáfolja az Országos Bírói Tanács és az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata is. De hogy nagy baj van az igazságszolgáltatás háza táján, az biztos.

A ma hatályos szabályok szerint is alávethetők a gyanúsítottak vagy a tanúk hazugságvizsgálatnak, ami azonban csak egyéb adatszerző tevékenységnek számít. Júliustól viszont az ilyen vizsgálat bizonyítási cselekmény, s az eredményét a bíróságnak ugyanúgy kell értékelnie, mint például a helyszíni szemle vagy a szembesítés során tett megállapításokat. Szóval a poligráfot komolyabban kell venni, de aki nem vállalja, azt továbbra sem lehet ilyen vizsgálatra kötelezni.

Ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, amit foglaljanak bele az alaptörvényve – ezt javasolja a Fidesz. Ez így rendben is lenne, de akkor kerüljön bele az alkotmányba a lakhatáshoz való jog is. Mert ha nem, akkor mi lesz a hajléktalanokkal? Az ő létük ettől kezdve alaptörvény-ellenes lesz? És mit kezdenek velük? Mehetnek börtönbe?

Munkácsy Golgotáját megint lepel fedi, miközben a kép tulajdonosa a festményt tízmillió euróért eladná a magyar államnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ennyit adnának is érte, de úgy tűnik, erről a kormányon belül sincs egyetértés, inkább újabb eljárást indítanak a kép védetté nyilvánítása érekében. A festményt emiatt nem is nézheti meg senki.

Százmilliókat költöttek több új börtön építésének előkészítésére – járt utána a Hír TV –, de egyelőre az egészből nem lett semmi. Így egyelőre marad a túlzsúfoltság, s emiatt az állam kártalanítási kötelezettsége, amit Magyar György ügyvéd szerint a hatalom magának köszönhet: ha kell, ha nem, mindenkit rács mögé dugnak.

Vajon miként kell értelmezni az alaptörvény hetedik módosítását? Mit jelent az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, otthonának sérelmével? Nehéz viszont elképzelni olyan demonstrációt, amely a kívülállók számára nem okoz kellemetlenséget. A strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint a gyülekezési jog korlátozható ugyan, de ennek szigorú feltételei vannak.

Csupán bocsánatkérést várt volna Pruck Pál lánya Schmidt Máriától, mert az édesapjáról 1956-ban készült fotó alá Dózsa László színművész nevét írták. Per lett belőle, s első fokon a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elbukta az ügyet. Ha a verdikt jogerőssé válik, az asszony sérelemdíjat fog követelni.

Júliustól eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is. Mi jöhet még?

A Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – kommentálták kormányzati körök a legfőbb bírói fórum egy, a parlamenti választással kapcsolatos döntését. Számos jogász – köztük egykori miniszter és államtitkárok, volt alkotmányjogászok, egy volt ombudsman és több ügyvéd – szerint ez egyszerűen tűrhetetlen. S hogy mire készülnek még, nem tudni, de félő, a független bíráskodás ellen újabb támadásokra kell felkészülni. Ha egyetért velünk, a linkre kattintva csatlakozhatnak hozzánk.

Az ellenzéki pártok többsége gyakorlatilag nincs jelen a magyar társadalomban, ezért valószínűleg az állampolgároknak kell megszervezniük azokat a helyi közösségeket, amelyekből kinőhetnek olyan politikai szerveződések, amelyek majd képesek lesznek megtörni a Fidesz túlhatalmát.