No, ez az, amit itt nem szabad (Forrás: Totalcar)
Tényleg érdemes megtagadni a közterület-felügyelet által kiszabott bírság megfizetését, ha azt valahol a térfigyelő kamerák felvétele alapján közvetlenül a forgalmi rend megváltozása után szabják ki az autósokra? A főpolgármester ezt javasolja, de nagyon nincs igaza. Az ilyen eljárás tisztességtelen lehet, de jogilag támadhatatlan, s aki nem fizet, azt kockáztatja, hogy az autóját kivonják a forgalomból, a büntetést meg behajtják.
Elege van a várólistákból? Ostromolja bátran a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, mert ha az orvosilag indokolt időn belül nem jut hozzá Magyarországon a megfelelő ellátáshoz, bármely uniós tagállamban kezeltetheti magát. Elvileg.
A készülő büntetőeljárási kódex szerint akár feleannyi büntetéssel megúszhatja a terhelt, ha nem akadékoskodik, hanem beismerő vallomást tesz és kész egyezséget kötni az ügyésszel. Így a nyomozást hamarabb le lehet zárni, s nem kell bírósági tárgyalások sorát tartani, vagyis a büntetőeljárás lényegesen olcsóbbá és gyorsabbá válhat. Ezzel mindenki jól jár.
Nagyjából fejenként hárommillió forint kártérítést kellene fizetnie a magyar államnak az emberi jogi bíróság döntése szerint, mert két menedékkérőt fogva tartottak, majd Szerbiába küldték vissza őket. A kormány nem nyugszik bele a verdiktbe, hiszen ez a gyűlöletkeltésre alapozó, meglehetősen embertelenre sikeredett migrációs politikát ássa alá. A Nemzeti Együttműködés Rendszere más esetekben sem szereti, ha bárki a szabályok betartására hívja fel a hatalmon lévőket.
Tetszik, nem teszik, a hatóságok a világon mindenütt alkalmazhatnak különleges eszközöket és módszereket a bűncselekmények felderítése vagy a nemzetbiztonság érdekében. Ez nálunk sincs másként. Legfeljebb az vetődhet fel, hogy a jogalkotó végtelenül ügyetlenül próbálta indokolni a rendőrségi törvény tervezett módosítását.
Jó ideje mást sem csinálunk, mint harcolunk „Brüsszel”, szóval tulajdonképpen magunk ellen, hiszen a közösség testületei mégiscsak együttes akarattal jöttek létre, ráadásul a tagállamok képviselőiből álló Tanács nélkül semmilyen érdemi döntés nem születhet. És nem minden baromság, ami Brüsszelben történik. Az EU létrehozta például az európai iskolákat. Tanulhatnánk belőle, hogyan lehet a jövő generációkat úgy képezni, hogy valódi esélyt kapjanak a boldogulásra.
Magyarországon 1993 óta bűncselekmény a tiltott önkényuralmi jelképek használata. Érdekes, hogy a Fidesznek pont most jutott eszébe: egy sörgyártó termékeinek címkéjén is vörös csillag látható. Akkor legyen ez is bűncselekmény – javasolják. Ez a hülye ötlet átkozottul sokba kerülhet nekünk. Vagy lépjünk ki az unióból.
Nyolcszázezer forint keretösszegig vállalná a Momentum az egyik alapítvány állítólag politikai okokból menesztett munkatársának perköltségeit. Ez jelentős összegnek tűnik, de ennél sokkal többe is kerület, ha valaki bírósági úton kívánja érvényesítni a jogait.
Az EU nemigen fogja megvédeni a menekültek jogait Magyarországon – két luxembourgi ítélet is ezt a vélekedést támasztja alá. Az uniós jog alapján egyébként elég nagy a tagállamok mozgástere, és a Fidesz-kormány tulajdonképpen csak ezt használja ki – vagy inkább él vissza a lehetőségekkel. A kormányzati trükközés ugyanakkor nem ad felmentést az emberi jogi egyezmény betartása alól.
Nem került volna semmibe, ha a parlament a nőnapra időzítve elfogadja a 2011-ben született isztambuli egyezményt, ami a nők elleni erőszak megelőzéséről szól. Az ajándék elmaradt. A kormánytöbbség és a Jobbik egyszer már leszavazta az egyezmény kihirdetését. Úgy tűnik, most a kormányzat is vállalhatatlannak tartja a halogatást. A kérdés az, hogy a konzervatív többségen átmegy-e majd a progresszív nemzetközi szerződés.