Kedden szinte egyik percről a másikra eltörölték az üzemanyagár-plafont, amiről minden hozzáértő tudta, hogy amikor az állam a piaci folyamatokba beavatkozik, annak előbb-utóbb rossz vége lesz. Lett is. S vajon mi a következő lépés? Tán csak nem az egyre elviselhetetlenebb költségvetési terhekkel járó rezsicsökkentés további csökkentése?

Számtalan civil szerveződés létezik, amely küzd a kitűzött ki céljainak elérésért. A szervezetek között azonban minimális az együttműködés, a közös fellépés. Ezen segíthet egy olyan platform létrehozása, amely biztosítja az egyes szereplőknek az érdekeik összehangolását és hatékony artikulálását. Volt már kísérlet a kilencvenes években civil parlament létrehozására, és ma is több szakmai műhelyben dolgoznak hasonló projekten, mert egyre nagyobb az igény a mindenkori hatalom feletti civil kontroll társadalmi megvalósítására.

A foci nem politika Orbán Viktor szerint. És a birkózás? A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultációra buzdítottak ugyanis fideszes politikusok egy csepeli lakossági fórumon a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia épületében, s a háttérben ezúttal is feltűnt Nagy-Magyarország térképe, illetve Trianon. Vajon mi köze a párizsi békeszerződéseknek az orosz-ukrán háborúhoz?

„A Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek” – olvasható a médiatörvényben. Ehhez képest a politikusok szándékaitól függ, kivel állnak szóba, és a kormány első embere is csak az állami rádióban szónokol péntekente, ha az úri kedve úgy hozza. Ám ha az ellenzék gondolkodik erről másként, a Fidesz azonnal tiltakozik.

Álságos azt hirdetni, hogy a bíró a saját helyzetéből fakadó kérdésekről sem beszélhet senkivel. Így reagáltam arra a kormánypárti sajtó által kreált ügyre, amelynek apropóját az adta, hogy az Országos Bírói Tanács két választott tagja látogatást tett a budapesti amerikai nagykövetnél. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének a közelmúltban a magyar igazságszolgáltatás képviselőivel folytatott találkozója összhangban van az USA világszerte folytatott diplomáciai gyakorlatával – ezt tudatta a követség, rosszallását kifejezve, hogy ezért a bírákat támadják.

A széthúzó ellenzék semmire nem megy a Fidesz monolit hatalmával szemben a pártokhoz nem kötődő, szakmailag is megalapozott véleményt nyilvánító, a jelenlegi rendszert azonban nem feltétlenül támogató, sőt az azt elutasító hiteles civilek bevonása nélkül. A  Mindenki Magyarországa Mozgalom eredetileg arról is szólt, hogy a pártokat rávegyük, legalább a társadalmi minimum meghatározásában működjenek együtt. Az április 3-i, csúfos ellenzéki bukással végződő választás legfontosabb konklúziója, hogy ez nem sikerült. Erre nem az MMM pártosodása a megoldás, ezért mondtam le a szervezet elnökségében viselt tisztségemről, de továbbra is feladatomnak tekintem, hogy elősegítsem: a politikai aktorok az aktív közéleti civil szerveződésekkel konszenzusra jussanak.

A NER 12 év alatt szinte valamennyi hatalmi pozíciót megszerzett, s minden pénzt lenyúlt, amit csak lehetett. Orbán Viktor mégis az amerikai demokrácia miatt aggódik, ahol állítólag politikai boszorkányüldözés folyik, mert Trump egykori bizalmi emberét elítélték, ugyanis nem jelent meg egy kongresszusi vizsgálóbizottsági meghallgatáson. Mi már beérnénk annyival is, hogy a hazai parlamentben egyáltalán létrejöhessen bármilyen vizsgálóbizottság, ha már az országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv.

Igen keveset, beleértve a romló egészségügyi ellátást, az összeomláshoz közeli állapotba került közoktatást  – válaszolhatnánk meg a címben feltett kérdést. Most ráadásul kitalálták, hogy az „egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős”. Ami felülírja az alaptörvényt, amely szerint „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson”. De akkor mire szedik be a bruttó bérünknek áfával együtt számolva legalább a felét?

Talán tízezres nagyságrendre is tehető a hatályos jogszabályok száma, és ehhez képest születik évente akár 1500 új vagy módosító rendelkezés is. Ennek a tíz százaléka legyen 150, és ez a keret bőven elég ahhoz, hogy a lakosság életét vagy az önkormányzatok és vállalkozások alapvető működési viszonyait érdemi egyeztetés nélkül változtassák meg. Ennyit a Brüsszelnek tett ígéretről, ami arról szól, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek kilencven százalékának tervezetét és indokolását egyaránt.

Alighanem alkotmányellenes helyzetet teremtett a kormány, mert az alaptörvényben is rögzített sztrájkjogot a pedagógusok esetében teljesen kiüresítette, így a tanárok számára nem marad más eszköz az érdekeik érvényesítésére, mint a polgári engedetlenség. Aki viszont ezzel a lehetőséggel él, az azonnali kirúgást kockáztatja. A napokban egyes intézményfenntartók meg is váltak néhány „renitens” oktatótól.